A legendás magyar arany vonat elrablása - videó
1945. május 11-én az amerikai hadsereg hadizsákmányként kezelte a magyar aranyvonatot, amelyen a magyar nemzeti kincsek és a zsidóktól elvett értékek voltak.
1945. január 23-ig a vonat Fertődobozon állomásozott, amit a nyilasok készítettek fel az útra. Toldy Ferenc vezette vonat fokozatosan a nyugati irányba haladt a Német Birodalom területén, nagy ívben kikerülve a szovjet frontvonalat.
A 77 vagonból álló vonaton felbecsülhetetlen érték utazott. A kincsek értékéről nincs konkrét információ. Annyit tudunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank harminc tonna aranykészlete volt a vonaton. Ez tulajdonképpen az akkori pengő aranyfedezete volt. A vonaton volt még országunk hatalmas devizatartaléka is, valamint a letétbe helyezett értékek, felbecsülhetetlen értékű dokumentumokkal együtt.
Mátyás király corvinái, az Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia értékei. Az egyik legfontosabb utazó, a mester platina méretetalon rúdjai voltak.
Továbbá a vonaton volt még a magyar zsidóságtól elvett vagyon, nemesfémek, ékszerek, műkincsek, drágakövek.
A vonat elrabolt értékét, csak becsülni lehet, amelynek értéke a mai árfolyamokat figyelembe véve négymilliárd amerikai dollár. A januári induláskor ezen felül még három vagon ezüst is csatlakozott.
A vonaton, amit Toldy vezetett, a nyilasok által megbízott kísérők és az akkori MNB tisztviselői utaztak. Az utazás alatt, a bombázások miatt egy időre el kellett rejteni a Tauern-alagútban. A vonat eljutott Bécsújhelyig, majd több hónapon át haladt Salzburg irányába.
Salzburgtól mintegy 100 kilométeres távolságban összetalálkozott az amerikai hadsereggel, amely a vonaton lévő kincseket lefoglalta.
A vagyonból Ausztria is kapott
A tisztek a kincsekből saját vagyonukat gyarapították a zsákmányból. Még arra is futotta, hogy osztottak belőle a katonák között is.
Mark Klark az amerikai hadsereg főparancsnoka, aki megszállta Ausztriát, úgy vélte, hogy a kincsek tulajdonosait már nem lehet azonosítani, így visszaadni sem lehet azokat Magyarországnak.
A vagyon egy részét az Amerikai Egyesült Államok még a háborús költségeinek kompenzálására is használta. A magyar pénzügyminiszter és a magyarországi zsidók kárvallottainak képviselői tárgyalóasztalhoz ültek az amerikaiakkal. Elérték azt, hogy az MNB vagyonának valamennyi része visszakerült országunkban 1947-ben.
1948-ban azonban a műkincsek jelentős része kalapács alá került. Értékes festmények jó része Ausztriába került, úgynevezett kárpótlásként és azért nem a hazánkba, mert azzal érveltek, hogy a Magyarországon zajló államosítás a nyugati szomszédunk állampolgárait is jelentősen megkárosította.
Forrás: hir24
Hozzászólások