A Nemzeti Akkreditáló Hatóság lesz az akkreditációs szervezet
A jövő év elejétől a Nemzeti Akkreditáló Hatóságot jelölte ki a kormány akkreditáló szervnek, ez az iparügyekért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv lesz - tartalmazza a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent kormányrendelet, amelyet a módosult akkreditációs törvény felhatalmazása alapján fogadott el a kabinet.
Az év közepén elfogadott, majd az év végén módosított jogszabály alapján megszűnik az Akkreditáló Testület, helyét az említett hatóság veszi át, és változik az akkreditációs eljárás is. A hatóságot főigazgató vezeti, akinek a munkáját főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettest a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
A hatóság a honlapján közzéteszi az akkreditált szervezeteknek a nyilvántartásban foglalt nyilvános adatait, tevékenységük rövid leírását és az akkreditált műszaki terület megjelölését, miként a nemzeti akkreditálásról szóló törvényben meghatározott, az akkreditálással összefüggő jogszabályokat és dokumentumokat, tájékoztatókat.
A főigazgató nevezi ki az akkreditáló bizottság tagjait és elnökét, határozatlan időre. A testületnek legfeljebb 22 tagja lehet, és minden - a törvényben meghatározott - akkreditálási területnek legalább két szakértője kell, hogy szerepeljen benne. A bizottság legalább hetente ülésezik, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A bizottság tagjait díjazás illeti meg, amely nem haladhatja meg az eljárásért fizetett igazgatási szolgáltatási díj 1, összesen az eljárásért fizetett igazgatási szolgáltatási díj 4,5 százalékát. A rendelet megszabja, hogy a hatóság miként nevezheti ki az akkreditálási eljárás értékelési szakaszában működő értékelő csoportok tagjait szakértőkből, minősítőkből és az akkreditálási kérelemmel érintett területen szakértelemmel rendelkező személyekből.
A kormány a nemzeti akkreditálás hatékony működésének elősegítése érdekében rendelkezett az Akkreditálási Tanács létrehozásáról is, amely a kormány javaslattevő, tanácsadó és véleményező szerve. Abban meghívottként tanácskozási joggal részt vesz a Nemzeti Akkreditáló Hatóság főigazgatója.
A tanács javaslatokat fogalmaz meg az akkreditálási eljárás hatékonyabbá tételére, feladata az akkreditálásban érdekeltek képviselete. Az akkreditálási eljárásokban javaslattevő, tanácsadó és véleményező jogkörrel nem rendelkezik.
A tanácsba egy-egy tagot delegálhatnak a vizsgálólaboratóriumok, a mintavevő szervezetek, a kalibráló laboratóriumok, a jártassági vizsgálatot szervező szervezetek, a terméktanúsító szervezetek, az irányítási rendszereket tanúsító szervezetek, a személyzettanúsító, a hatóságok kivételével az ellenőrző, a referenciaanyag-gyártó, a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert hitelesítő szervezetek vagy természetes személyek, az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti hitelesítő szervezetek és az Akkreditált Szervezetek Klasztere. Tagjait az iparügyekért felelő miniszter nevezi ki határozatlan időre.
(Forrás: MTI)
Az év közepén elfogadott, majd az év végén módosított jogszabály alapján megszűnik az Akkreditáló Testület, helyét az említett hatóság veszi át, és változik az akkreditációs eljárás is. A hatóságot főigazgató vezeti, akinek a munkáját főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettest a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.A hatóság a honlapján közzéteszi az akkreditált szervezeteknek a nyilvántartásban foglalt nyilvános adatait, tevékenységük rövid leírását és az akkreditált műszaki terület megjelölését, miként a nemzeti akkreditálásról szóló törvényben meghatározott, az akkreditálással összefüggő jogszabályokat és dokumentumokat, tájékoztatókat.
A főigazgató nevezi ki az akkreditáló bizottság tagjait és elnökét, határozatlan időre. A testületnek legfeljebb 22 tagja lehet, és minden - a törvényben meghatározott - akkreditálási területnek legalább két szakértője kell, hogy szerepeljen benne. A bizottság legalább hetente ülésezik, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A bizottság tagjait díjazás illeti meg, amely nem haladhatja meg az eljárásért fizetett igazgatási szolgáltatási díj 1, összesen az eljárásért fizetett igazgatási szolgáltatási díj 4,5 százalékát. A rendelet megszabja, hogy a hatóság miként nevezheti ki az akkreditálási eljárás értékelési szakaszában működő értékelő csoportok tagjait szakértőkből, minősítőkből és az akkreditálási kérelemmel érintett területen szakértelemmel rendelkező személyekből.
A kormány a nemzeti akkreditálás hatékony működésének elősegítése érdekében rendelkezett az Akkreditálási Tanács létrehozásáról is, amely a kormány javaslattevő, tanácsadó és véleményező szerve. Abban meghívottként tanácskozási joggal részt vesz a Nemzeti Akkreditáló Hatóság főigazgatója.
A tanács javaslatokat fogalmaz meg az akkreditálási eljárás hatékonyabbá tételére, feladata az akkreditálásban érdekeltek képviselete. Az akkreditálási eljárásokban javaslattevő, tanácsadó és véleményező jogkörrel nem rendelkezik.
A tanácsba egy-egy tagot delegálhatnak a vizsgálólaboratóriumok, a mintavevő szervezetek, a kalibráló laboratóriumok, a jártassági vizsgálatot szervező szervezetek, a terméktanúsító szervezetek, az irányítási rendszereket tanúsító szervezetek, a személyzettanúsító, a hatóságok kivételével az ellenőrző, a referenciaanyag-gyártó, a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert hitelesítő szervezetek vagy természetes személyek, az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti hitelesítő szervezetek és az Akkreditált Szervezetek Klasztere. Tagjait az iparügyekért felelő miniszter nevezi ki határozatlan időre.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások