A népszavazási törvény módosítására tett javaslatot az NVI és az NVB elnöke

A népszavazási törvény módosítására tett javaslatot Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke és Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottságának hétfői ülésén, amelyen beszámoltak a tavalyi országos népszavazás tapasztalatairól. Pálffy Ilona arról beszélt, a népszavazási eljárás során több probléma is kiderült, ezeket a választási eljárási törvény módosításával orvosolni lehetett volna, de a Ve. módosításról szóló tárgyalások megrekedtek. Ugyanakkor - tette hozzá - a népszavazási törvény módosításához csak egyszerű többség kell, így lehetőséget lát arra, hogy bizonyos változtatásokat mégis végrehajtson az Országgyűlés és ebben kérte a bizottság támogatását.


Mint mondta, indokolt lenne tisztázni a köztársasági elnök és a miniszterelnök, mint népszavazást kezdeményezők jogosítványait, a kampányköltés szabályait és szükséges lenne lerövidítni a népszavazási kérdések hitelesítésénél a 90 napos kúriai jogorvoslati határidőt. Emellett fontos lenne tisztázni, hogy helyi népszavazás esetén ki jogosult aláírásával támogatni a népszavazási kezdeményezést és ki szavazhat - tette hozzá. Megjegyezte: az sincs jelenleg tisztázva, hogy mikor, és milyen adatok alapján kell megállapítani a helyi népszavazási kezdeményezéshez szükséges aláírások számát.

Pálffy Ilona közölte: a tavaly október 2-ai népszavazás lebonyolítására 4 milliárd 950 millió forintot terveztek, de végül 4 milliárd 160 millió forintot költöttek. A 790 millió forint megtakarítás 90 százaléka az NVI szintjén keletkezett. Patyi András is a népszavazás kezdeményezőire vonatkozó szabályok egyértelművé tétele mellett érvelt. Jelezte: abban nem volt vita az NVB, a Kúria és az Alkotmánybíróság között, hogy a kormányt az általa kezdeményezett népszavazásban szervezőnek kell tekinteni, de - mint mondta - "az egységes jogértelmezés nem mindenben pótolhatja a szervező jogállására vonatkozó egyértelmű törvényi rendelkezést".


Kitért arra is, hogy a jelenlegi szabályozás nem teremt lehetőséget az országos népszavazásban résztvevőknek arra, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárokat követlen kampányeszközökkel megszólítsák. Staudt Gábor (Jobbik) alelnök dicsérően szólt a választási információs szolgálatról, azonban kiemelte, a szavazatszámláló bizottsági elnökök felkészítése nem volt maradéktalan. Pálffy Ilona válaszában jelezte: eleve nehéz szavazatszámláló bizottsági tagot találni.


Staudt Gábor és Teleki László (MSZP) is azt kérte NVB-től, hogy a jog talaján, részletes mérlegeléssel hozzák meg döntésüket. Teleki László jelezte: a Kúria az NVB 8 határozatát is megváltoztatta, ezt soknak tartják, ezért nem támogatják a beszámoló elfogadását. Válaszában Patyi András hangsúlyozta: politikailag motivált, túlfűtött ügyek kerülnek a NVB elé, amikre mindig jogi választ ad a bizottság, és azt részletesen indokolja is. Megjegyezte: két alkotmánybírósági döntés is azt mutatta, hogy olykor a Kúria is ítélhet meg rosszul egy szakkérdést.


Beszámolójában az NVI elnöke felvetette, hogy nem biztosítható a levélben szavazók névjegyzékének naprakészsége, mivel az a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatain alapul, de ezekben a változás átvezetése a külhoni választópolgárok esetében bejelentésen alapul. Répássy Róbert (Fidesz) ezzel kapcsolatban azt mondta, kiderült, hogy a levélszavazásnak is vannak korlátai, az egyik éppen a választói névjegyzék naprakészsége.


Úgy vélte, a probléma magával a levélszavazás konstrukciójával van és "ez a fajta névjegyzékbeli bizonytalanság" a jövőben is gondot fog okozni. Hozzátette: a politikai helyzet nem alkalmas arra, hogy változtassanak a levélszavazás szabályairól is rendelkező eljárási törvényen, így arra kérte a választási szerveket, hogy tegyenek meg mindent a naprakészség érdekében és azért, hogy csökkenjen az érvénytelen szavazatok száma.


Apáti István (Jobbik) felvetette, hogy olyanok jelentkeznek be határmenti településekre, akik a Partiumban vagy Kárpátalján élnek, és az állandó lakcím birtokában nemcsak országos listára, de egyéni képviselőjelöltre is szavazhatnak. Példaként említette, hogy a 4-500 lakosú Szamosangyaloson van olyan ingatlan, ahová 300-an vannak bejelentkezve.


Ezzel kapcsolatban Pálffy Ilona azt mondta, több mint 100 ezer olyan kettős állampolgár van, akik Magyarországon állandó lakóhelyet létesített és így teljes joggal szavaz országos listára és egyéni jelöltre. Megjegyezte: főleg a kettős állampolgárságot tiltó országokban a választók félnek, a szavazási iratcsomagot csak a külképviseleten tudják átvenni, így érthető, hogy egyszerűbbnek tartják, ha állandó lakcímet létesítenek Magyarországon, ez megengedett.


Rubovszky György, a bizottság elnöke jelezte: kigyűjtik a két elnök beszámolójából a jogalkotási javaslatokat, és egyeztetik a kormánypártokkal a javaslatokat, majd ötpáti egyeztetést javasolt a módosításokról. A bizottság kormánypárti többsége mind az NVI, mind az NVB elnökének beszámolóját elfogadta, Teleki László és Kész Zoltán (független) nem szavazta meg a beszámolót, Staudt Gábor és Apáti István pedig tartózkodott a szavazásoknál.


(Forrás: MTI)