A parlament elfogadta az adótörvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot

A parlament pénteken elfogadta az adótörvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot.A 131 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett jóváhagyott jogszabály a 15 százalékos személyi jövedelemadót nem módosítja, és marad a 9 százalékos társasági adó is. A családi adókedvezmény ugyanakkor bővül, a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal, 40 ezer forintra emelkedik, és 5 százalékra csökken az UHT és az ESL tej áfája.

    
Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) már csak 2018. december 20-ig lehet választani, az eddig is evázók azonban továbbra is maradhatnak ebben az adózási formában. További változás, hogy jövőre már az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít az adóhivatal. Az egyéni vállalkozók szja-bevallási és befizetési határideje egységesen május 20. lesz, ami már a 2018-as adóévre is irányadó.


A kisvállalati adó választására vonatkozó értékhatárok kedvezőbbé váltak - például a bevételi értékhatár 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedett -, emellett az adónemet kiegészítették a kettős adóztatás elkerüléséhez szükséges egyes rendelkezésekkel. A kedvezőbb választási feltételek már 2018. december 1-jétől hatályba lépnek, így már 2019. január 1-jétől a kiva hatálya alá lehet kerülni.

    

Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót (szja) kell fizetni. A népegészségügyi termékadó (neta)  2019-től átlagosan 20 százalékkal nő. A kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adója csökken, az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótétele pedig nulla forintra változik.
    

Az európai uniós adóminimum elérése érdekében három lépésben emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adója, 2018. szeptember 1-jétől, 2019. január 1-jétől és 2019. július 1-jétől. Egy doboz cigaretta lépésenként 30-40 forinttal drágulhat. Változik a cafeteria-rendszer is. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatásoknál nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, ugyanakkor a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Így például megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is.
   

A helyi adókról szóló törvény módosításával tovább egyszerűsödik az adóadminisztráció: 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése. Megszűnt öt adófajta: nem kell 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetni, a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba, az egészségügyi hozzájárulás (eho) pedig a szociális hozzájárulási adóba (szocho).


A baleseti adó biztosítási adóba olvadása fokozatos lesz, az új szabályokat a 2019-es biztosítási évfordulóktól kell alkalmazni. Az online fizetések ösztönzése érdekében 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól. Átalakult a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere.


Bevezették a munkaerőpiacra lépők kedvezményét, amely a korábban inaktív munkavállalókat segíti. Az adókedvezmény már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig lesz érvényesíthető. A nyugdíjasok foglalkoztatása után jövőre már egyáltalán nem kell szociális hozzájárulást fizetnie a munkáltatónak. Ezzel párhuzamosan megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény és az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatása.
   

A bevándorlás okozta államháztartási többletkiadásokhoz való hozzájárulással indokolva bevezetik a bevándorlási különadót, amelyet a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni. Az adó alapja főszabály szerint az anyagi támogatás értéke, mértéke az adóalap 25 százaléka. A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.
    

Bevándorlást segítő tevékenységnek számít többek között a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, a média szemináriumok folytatása és az abban való részvétel, a hálózatépítés és működtetés, oktatásszervezés valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység, ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében végzik. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése nem tartozik bele a bevándorlás fogalmába.
   

Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amelynek legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig nyilatkoznia kell a támogatás címzettje felé, hogy bevándorlási különadó kötelezettségét teljesítette, ennek hiányában a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá. Utóbbi esetben az adó alapja a bevándorlást segítő tevékenység végzése során felmerült költség lesz. A párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, nem minősül adóalanynak.

(Forrás: MTI)