Ab: a jogorvoslat során a jogsérelemnek érdemben orvosolhatónak kell lennie
Egy bíró fordult az Ab-hez két olyan folyamatban lévő ügyben, amelyben a korábban eljáró hatóság a felperes magánszemélyeket jogalap nélkül felvett nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás visszafizetésére kötelezte. A magánszemélyek a támogatás visszafizetésével kapcsolatos méltányossági kérelmükben arra hivatkoztak, hogy átadták a támogatást a jogosult számára, a hatóság azonban a kérelmeket formai hiányosságok miatt elutasította.
Mindkét magánszemély bíróság előtt támadta meg a hatósági döntést, a családtámogatási törvény egyik rendelkezése szerint azonban a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen indított perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni. A két ügyben eljáró bíró a családtámogatási törvény e rendelkezése miatt fordult az Ab-hez, álláspontja szerint ugyanis valódi, tényleges jogvédelem hiányában sérül az alaptörvényben rögzített tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz fűződő jog.
Az Ab leszögezte: jogsérelem esetén a jogorvoslati lehetőségnek érdeminek kell lennie, nem lehet pusztán formai. Kiemelték: minden jogorvoslat lényege, hogy az erre kijelölt fórum - ez esetben a bíróság - valóban képes legyen a jogsérelem orvoslására. Így tehát önmagában a bírói út igénybevételének formális biztosítása nem elegendő az érdemi jogorvoslati jog biztosításához. A méltányosság kérdésében valóban széles mérlegelési lehetősége van a hatóságnak, de ez nem jelenti azt, hogy az ebben a jogkörben hozott döntés érdemi bírósági kontroll nélkül maradhat.
A családtámogatási törvény támadott rendelkezése a vizsgálható hibák körét a semmisségi okokra szűkíti, így nem teszi lehetővé például a bizonyítékok mérlegelését és az alapvető eljárási szabályok megsértésének szankcionálását, vagy a megsemmisítésen kívül más jogkövetkezmény alkalmazását. Tekintettel arra, hogy a támadott szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, az Ab megállapította ennek alaptörvény-ellenességét, és kimondta, hogy a családtámogatási törvény 2018-ban hatályos rendelkezése folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható.
Az Ab határozatát különvélemény nélkül hozta meg. A határozat teljes szövege a testület honlapján olvasható.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások