Ab: alkotmányos a képviselőjelölti mentelmi jog felfüggesztésének szabályozása
Határozatában az Ab felidézte: az indítványozót az országgyűlési választásokra független jelöltként vették nyilvántartásba, így mentelmi jog illette meg.
A bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt ellene indított büntetőeljárás alapján azonban az NVB felfüggesztette a mentelmi jogát. Az Ab friss határozatában kimondta: az NVB mentelmi jogot felfüggesztő döntése nem minősül olyan határozatnak, amely ellen jogorvoslatot kell biztosítani.
Az indítványozó a mentelmi jogát felfüggesztő döntés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriánál, amely ezt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította, azzal, hogy az NVB-határozat ellen nincs helye bírói felülvizsgálatnak. Az indítványozó ezután alkotmányjogi panaszt tett az Alkotmánybíróságnál. Ebben arra is hivatkozott, hogy kizárták a választójog gyakorlásából azáltal, hogy mentelmi joga felfüggesztése után őrizetbe vették, mert a választókkal való kapcsolattartás így fizikailag lehetetlenné vált. Álláspontja szerint ezzel sérül a passzív választójoga, és - ha a Kúriának valóban nincs hatásköre az NVB-döntés felülvizsgálatára, akkor - a jogorvoslathoz való joga is.
Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta: az országgyűlési képviselőt megillető mentelmi jog nem alapjog, hanem a tisztség zavartalan gyakorlásához kötődő garancia. A képviselőjelöltek mentelmi joga pedig az Ab szerint úgy értelmezhető, hogy a választói akarat zavartalan kinyilvánítását, a választás tisztaságát szolgálja. A jogalkotó ezt akarta hatékonyabbá tenni azáltal, hogy a jelöltek mentelmi ügyeinek elbírálását nem a választásokat megelőző politikai erőviszonyok alapján működő Országgyűlés, hanem a Nemzeti Választási Bizottság döntési jogkörébe utalta. Az Ab összességében azt állapította meg, hogy a Kúria helyesen döntött, és nem sérült az indítványozó passzív választójoga. Az Ab határozatában kiemelte: a képviselőjelöltek mentelmi joga a választójog gyakorlásának, a választások zavartalanságának a garanciája, nem pedig az érintett saját jogát befolyásoló kérdés.
A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat ezért nem tekinthető olyan döntésnek, amely esetében a jogorvoslati lehetőség hiánya alaptörvény-ellenes helyzetet teremtene. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvánnyal támadott kúriai végzés nem alaptörvény-ellenes, ezért az alkotmányjogi panaszt különvélemény nélkül elutasította. A határozathoz párhuzamos indokolást csatolt Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Schanda Balázs, Stumpf István, Sulyok Tamás, Szalay Péter és Varga Zs. András alkotmánybíró. A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján (alkotmanybirosag.hu). Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás.
A gyanú szerint a vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott, a bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy az iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, illetve nem fizették meg. Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő, ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. Az akkor már előzetesben lévő Czeglédy Csaba Vas megye 1. számú egyéni választókerületében, Szombathelyen indul országgyűlési képviselőjelöltként. Nyilvántartásba vétele március 1-jén jogerőssé vált, ezzel mentelmi jogot nyert, és megszüntették előzetes letartóztatást. A politikust független országgyűlési képviselőjelöltként március 1-jén jogerősen nyilvántartásba vették a Vas megyei 1-es számú választókerületben. Ezért az ügyészség felfüggesztette a nyomozást és megszüntette a gyanúsított előzetes letartóztatását.
Miután azonban a legfőbb ügyész indítványára a Nemzeti Választási Bizottság március 2-án, egy másik bűnügy alapos gyanúja miatt jogerősen felfüggesztette a képviselőjelölti mentelmi jogát, az ügyészség a nyomozás folytatását rendelte el ellene. (A Csongrád Megyei Főügyészség január 26-án jelölte ki nyomozásra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád megyei vizsgálati osztályát az újabb bűncselekmény, gazdasági csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt Czeglédy Csaba ellen.) A politikust ezután ismét őrizetbe vették, majd a nyomozási bíró március 3-án elrendelte ismételt előzetes letartóztatását.
MTI
A bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt ellene indított büntetőeljárás alapján azonban az NVB felfüggesztette a mentelmi jogát. Az Ab friss határozatában kimondta: az NVB mentelmi jogot felfüggesztő döntése nem minősül olyan határozatnak, amely ellen jogorvoslatot kell biztosítani.
Az indítványozó a mentelmi jogát felfüggesztő döntés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriánál, amely ezt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította, azzal, hogy az NVB-határozat ellen nincs helye bírói felülvizsgálatnak. Az indítványozó ezután alkotmányjogi panaszt tett az Alkotmánybíróságnál. Ebben arra is hivatkozott, hogy kizárták a választójog gyakorlásából azáltal, hogy mentelmi joga felfüggesztése után őrizetbe vették, mert a választókkal való kapcsolattartás így fizikailag lehetetlenné vált. Álláspontja szerint ezzel sérül a passzív választójoga, és - ha a Kúriának valóban nincs hatásköre az NVB-döntés felülvizsgálatára, akkor - a jogorvoslathoz való joga is.
Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta: az országgyűlési képviselőt megillető mentelmi jog nem alapjog, hanem a tisztség zavartalan gyakorlásához kötődő garancia. A képviselőjelöltek mentelmi joga pedig az Ab szerint úgy értelmezhető, hogy a választói akarat zavartalan kinyilvánítását, a választás tisztaságát szolgálja. A jogalkotó ezt akarta hatékonyabbá tenni azáltal, hogy a jelöltek mentelmi ügyeinek elbírálását nem a választásokat megelőző politikai erőviszonyok alapján működő Országgyűlés, hanem a Nemzeti Választási Bizottság döntési jogkörébe utalta. Az Ab összességében azt állapította meg, hogy a Kúria helyesen döntött, és nem sérült az indítványozó passzív választójoga. Az Ab határozatában kiemelte: a képviselőjelöltek mentelmi joga a választójog gyakorlásának, a választások zavartalanságának a garanciája, nem pedig az érintett saját jogát befolyásoló kérdés.
A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat ezért nem tekinthető olyan döntésnek, amely esetében a jogorvoslati lehetőség hiánya alaptörvény-ellenes helyzetet teremtene. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvánnyal támadott kúriai végzés nem alaptörvény-ellenes, ezért az alkotmányjogi panaszt különvélemény nélkül elutasította. A határozathoz párhuzamos indokolást csatolt Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Schanda Balázs, Stumpf István, Sulyok Tamás, Szalay Péter és Varga Zs. András alkotmánybíró. A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján (alkotmanybirosag.hu). Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás.
A gyanú szerint a vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott, a bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy az iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, illetve nem fizették meg. Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő, ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. Az akkor már előzetesben lévő Czeglédy Csaba Vas megye 1. számú egyéni választókerületében, Szombathelyen indul országgyűlési képviselőjelöltként. Nyilvántartásba vétele március 1-jén jogerőssé vált, ezzel mentelmi jogot nyert, és megszüntették előzetes letartóztatást. A politikust független országgyűlési képviselőjelöltként március 1-jén jogerősen nyilvántartásba vették a Vas megyei 1-es számú választókerületben. Ezért az ügyészség felfüggesztette a nyomozást és megszüntette a gyanúsított előzetes letartóztatását.
Miután azonban a legfőbb ügyész indítványára a Nemzeti Választási Bizottság március 2-án, egy másik bűnügy alapos gyanúja miatt jogerősen felfüggesztette a képviselőjelölti mentelmi jogát, az ügyészség a nyomozás folytatását rendelte el ellene. (A Csongrád Megyei Főügyészség január 26-án jelölte ki nyomozásra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád megyei vizsgálati osztályát az újabb bűncselekmény, gazdasági csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt Czeglédy Csaba ellen.) A politikust ezután ismét őrizetbe vették, majd a nyomozási bíró március 3-án elrendelte ismételt előzetes letartóztatását.
MTI
Hozzászólások