Ab: nem alaptörvény-ellenes az állami szférában foglalkoztatottak nyugdíjának szüneteltetése

Nem alkotmányellenes az állami szférában foglalkoztatottak nyugdíjának szüneteltetése - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken nyilvánosságra hozott határozatában. Korábban a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is hasonló döntést hozott egy magyar ügyben.Az Ab által vizsgált és alkotmányosnak talált szabályozás 2013. július 1-jei hatállyal írta elő, hogy a közszférában nem lehet egyszerre fizetést és nyugdíjat is kapni. A továbbfoglalkoztatottaknak munkaviszonyuk ideje alatt le kell mondaniuk öregségi nyugdíjukról. A rendelkezés a magánszektorban dolgozókat nem érinti és a közszolgák között is különbséget tesz: például közalkalmazottakra, kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre, bírákra, ügyészekre, igazságügyi alkalmazottakra vonatkozik.

   
Az Alkotmánybíróságnak az ombudsman, valamint több konkrét ügyben eljáró bíró és érintett magánszemély is indítványozta, hogy semmisítse meg a vitatott rendelkezéseket, mivel azok ellentétesek a tulajdonhoz való joggal, illetve a diszkrimináció tilalmával. A magyar Alaptörvény kimondja, hogy az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása segíti elő.


A feltételek teljesítése esetén megszerzett nyugdíjra való jogosultság olyan vagyoni értékű jog, amelyet az Alaptörvény véd. Az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetése az Alaptörvény szerinti tulajdon-korlátozást jelent, amelyre csak törvényben, közérdekből és azzal arányosan van lehetőség.

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Az Ab eljárásában vizsgálta, hogy a támadott szabályozás megfelelő egyensúlyt teremt-e a közérdek és az érintett személyek alapvető jogainak védelme között.
   

Az Alkotmánybíróság október 16-ai - most nyilvánosságra hozott - határozatában kimondta: a törvényhozó értékelésétől függ, hogy a közérdek érvényre juttatása érdekében a tulajdonhoz való jog korlátozása szükséges-e, azonban ennek kell, hogy legyen ésszerű alapja. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos mindenkori szabályozásnak egyensúlyt kell teremtenie a közérdek és a nyugdíjra jogosult személy alapvető jogainak védelme között.
    

Az Ab arra hívta fel a figyelmet: miután a nyugdíj szüneteltetéséről van szó, nem pedig a nyugdíjjogosultság végleges elvesztéséről, ezért a jog lényege nem sérül. A korlátozás átmeneti jellegű, a nyugdíj folyósítása folytatódik, amikor az érintett személy elhagyja az állami foglalkoztatást. Rámutatott arra is: az állami nyugdíj funkciója a megélhetés biztosítása. Ameddig tart az állami foglalkoztatás, addig megszűnik a nyugdíjfizetés célja, a megélhetés biztosítása.


Továbbá az érintett maga dönthet, hogy az állami szolgálat megszüntetését és nyugdíja folyósítását, vagy inkább a munkaviszonyban maradást és nyugdíja szüneteltetését választja. Az Ab kimondta: a támadott szabályozás nem ütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmába. Nem tekinthető ugyanis hátrányos megkülönböztetésnek, ha a szabályozás különböző tulajdonságokkal bíró alanyi körre állapít meg eltérő rendelkezéseket.
    

A testület érvelése szerint, habár mind az állami, mind pedig a magánszektor alkalmazottai a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez kapcsolódnak, amelyhez ugyanolyan mértékben járulnak hozzá, ez önmagában nem jelenti azt, hogy hasonló helyzetben vannak. Míg ugyanis az állam jellemzően állami feladatot, költségvetési szervek útján, haszonszerzésre törekvés nélkül lát el, addig a magángazdaság munkaadói más szervezeti és pénzügyi feltételek között tevékenykednek.
    

Az állam mint munkáltató helyzete nem azonos a magángazdaság munkáltatóival, köztük jelentős jogi és ténybeli különbségek vannak. Ezért nem minősül az Ab szerint diszkriminatívnak, hogy a törvény csak az állami szolgálatban állókra vonatkozóan rendeli el nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését. A nyugdíj folyósítását kizáró szabályok alóli kivételeknek pedig ésszerű alapja van, ezért azok sem sértik a diszkrimináció tilalmát.
  

Mindezek alapján az Ab a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény érintett rendelkezései alaptörvény-ellenességének, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította. A határozathoz a 15 tagú testületből Stumpf István alkotmánybíró fűzött különvéleményt.
    

Az Ab határozatának teljes szövege a testület honlapján olvasható. A strasbourgi emberi jogi bíróság szeptember 5-én egy magyar magánszemély által a magyar állam ellen indított hasonló ügyben a magyar állam javára döntött és kimondta: nem állapítható meg a strasbourgi bíróság tevékenységének alapjául szolgáló európai emberi jogi egyezmény megsértése. A testület bírái egyhangúlag mondták ki, hogy a magyar szabályozás nem sérti az egyezménynek a tulajdon védelmére vonatkozó rendelkezéseit, és 11:6 arányban, hogy a megkülönböztetés tilalmára vonatkozóakat sem.
    

A strasbourgi bíróság szerint a vizsgált szabályozás megfelelő egyensúlyt teremt a közérdek és az alapjogok védelme között, célja a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. Az emberi jogi bíróság rámutatott többek között arra, hogy csupán ideiglenesen szüntették be a felperes nyugdíjának folyósítását, továbbá az érintett választhatott a munkaviszony és az öregségi nyugdíj között, így valamilyen bevételi forrása mindenképp biztosított volt.
    

A strasbourgi bíróság döntései kötelezőek az Európa Tanács 47 tagállama - köztük Magyarország - számára.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Miért perelte be a BRFK Laponyi Zsoltot?

Miért perelte be a BRFK Laponyi Zsoltot?

A jelentős érdeklődés miatt szeretnénk közérthetően elmagyarázni, miért indított pert a Budapesti Rendőr-főkapitányság Laponyi Zsolt ellen.

Rablásnak indult, hamis tanúzás lett a vége

Rablásnak indult, hamis tanúzás lett a vége

Két rollerest, egy elrabolt hátizsákot és 700 ezer forintos kárt említett a bejelentő.

Hazánk is részt vett a Victor Romeo akcióban

Hazánk is részt vett a Victor Romeo akcióban

​​​​​​​Az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettségek Ellen (European Multidisciplinary Platform Against Criminal Threats), az EMPACT november 12-ei nemzetközi műveletét az Europol irányította, míg Magyarországon az NNI.

Lezárták a nyomozást a szatmárcsekei emberölés ügyében

Lezárták a nyomozást a szatmárcsekei emberölés ügyében

Vádemelési javaslattal adta át a rendőrség az ügyészségnek a tavaly szilveszterkor Szatmárcsekén történt emberölés ügyét, egy idős asszonyt az otthonában fojtott meg egy 17 éves férfi, majd rágyújtotta a házat.

Megrongálták a 44. Magyar Sajtófotó Kiállítás képeit

Megrongálták a 44. Magyar Sajtófotó Kiállítás képeit

A Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányságra 2026 október 30-án elektronikus úton érkezett feljelentés szerint ismeretlen tettes több óriásképet is megrongált Hódmezővásárhelyen a Kossuth téren bemutatott 44. Magyar Sajtófotó Kiállítás képei közül.

„Ha kell a cigi, üssünk érte!” – őrizetben a miskolci rabló

„Ha kell a cigi, üssünk érte!” – őrizetben a miskolci rabló

A Miskolci Rendőrkapitányság rablás és garázdaság miatt folytat eljárást egy 19 éves helyi férfival szemben, aki egy órán belül két fiatal e-cigarettáját próbálta meg erőszakkal megszerezni.

Engedély nélkül rendelt az állatorvos

Engedély nélkül rendelt az állatorvos

Megfelelő végzettség és jogosultság hiányában végezhetett állatorvosi tevékenységet egy nő egy XI. kerületi állatorvosi rendelőben.

Amit az áldozat már nem mondhatott el

Amit az áldozat már nem mondhatott el

Hárman fosztottak ki egy magatehetetlen férfit Kispesten és a bankkártyájával is vásároltak.

Chatbottal beszélte meg, hogy emberölést tervez

Chatbottal beszélte meg, hogy emberölést tervez

Az FBI közreműködésével az NNI elfogta azt a 22 éves, Budapesten élő külföldi nőt, aki azt tervezte, hogy megöli egyik ismerősét, és rátámad a családjára is.

A fenyegetés erőszakba torkollott

A fenyegetés erőszakba torkollott

Vascsővel, vasvillával és késsel felszerelkezve támadt rá egy háromfős társaság egy szigetvári férfira a saját otthonánál.

http://ujhazak.com