Adatvédelmi hatóság: az alaptörvény módosítása közügy
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalása szerint különleges jogrend esetén, például terrorveszélyhelyzetben sem lehet kormányrendelettel vagy miniszteri rendelettel információs alapjogot érintő szabályt előírni. A hatóság szerint az alaptörvény módosítása közügy, ezért nem tartják indokoltnak a tervezett módosítás nem nyilvánossá minősítését, és azt kérik a jogalkotóktól: a honvédelmi törvényben rögzítsék a terrorveszélyhelyzet lényegi meghatározását.
A NAIH - Péterfalvi Attila elnök által aláírt, csütörtöki keltezésű, a hatóság honlapján közzétett - ajánlásában az alaptörvény tervezett hatodik módosításával kapcsolatos észrevételeit írta le. A dokumentumban emlékeztetnek arra, hogy különleges jogrend a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet, és ide tartozna a tervezett terrorveszélyhelyzet is.
A NAIH szerint különleges jogrend idején is irányadó az Alkotmánybíróság határozata, miszerint az alapjogokkal csak közvetett és távoli kapcsolatban lévő szabályozási tárgyköröket is jogszabályban kell rendezni. Követelmény továbbá, hogy a jogszabályok precíz és részletes szabályozást tartalmazzanak.
A hatóság szerint nem elégséges, ha a sarkalatos törvény csak elnagyolt, keretjellegű szabályozást tartalmaz és a részletes szabályokat rendeletek tartalmazzák. Felhívták a figyelmet arra, hogy különleges jogrend idején alkotott rendeletek nem irányulhatnak a jogrendszer hosszú távú, a különleges jogrend időtartamán túli megváltoztatására, és rögzíteni kell, hogy a bevezetett rendkívüli intézkedések hatálya (például elkobzás) fennmarad-e a különleges jogrend megszűnését követően.
Az adatvédelmi hatóság közölte: az információs alapjogokból származó igények nem szűnnek meg a különleges jogrend idején, hanem "érvényesíthetőségük halasztást szenved". Vagyis lehetővé kell tenni a rendkívüli helyzet után az utólagos jogérvényesítést vagy jogorvoslatot, visszamenőlegesen - mutattak rá. Rendelkezni szükséges arról is, mi történjék a különleges jogrendben gyűjtött személyes adatokkal - jegyezték meg.
Az állásfoglalásban jelzik: nem egyértelmű, mit jelent egyes alapvető jogok különleges jogrend idején lehetővé váló, a feltétlenül szükséges mértéken túli korlátozása. Ennek kapcsán a NAIH azt javasolja az alapvető jogok biztosának, kezdeményezze az Alkotmánybíróság értelmezését.
Célszerűnek tartják, hogy erről "a mértéktúllépési felhatalmazásról" szakmai-közéleti vita bontakozna ki. A NAIH állásfoglalása szerint a Novák Előd (Jobbik) által nyilvánosságra hozott tervezet "nem nyilvánossá" minősítésének feltételei nem állnak fent.
Leszögezték: az alaptörvény módosítása egy demokratikus jogállamban minden állampolgárt érintő közügy, melynek előkészítéséről a demokratikus közvéleménynek joga van tudomást szerezni. Ha már a politikai pártok egyeztetnek a módosításról, akkor a tervezetet a nyilvánosság elé kell tárni - hangsúlyozták, és egyúttal felkérték a vezérkari főnököt a minősítés törlésére.
A honvédelmi törvény módosításával kapcsolatban kiemelték: rögzíteni kell a terrorveszélyhelyzet lényegi meghatározását és azt, hogy melyek azok a küszöbfeltételek, amelyek esetén a terrorveszélyhelyzet elhárításához szükséges rendkívüli intézkedések hatályba léptethetők.
Egyértelműen kell meghatározni ezen helyezet kezdetét és végét. Azt is pontosan rögzíteni kell, mely állami szerv jogosult a rendkívüli intézkedés alkalmazására, mire terjed ki a hatásköre, mi az általa alkalmazható rendkívüli intézkedés lényege és milyen célból, kivel szemben, miként, milyen feltételekkel alkalmazható az - sorolták az észrevételeket.
A NAIH ajánlásában azt is kezdeményezi, hogy a kormány biztosítson betekintést számukra véleményezés céljából a vonatkozó tervezetekbe. A hatóság közölte, hogy az alaptörvényt módosító tervezettel kapcsolatban nem tehet tartalmi észrevételt és javaslatot, szerepe annyi lehet, hogy jelzi, annak elfogadásával belső ellentmondás alakulna ki az információs alapjogokkal összefüggésben.
Közölték: hivatalból véleményezték az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról szóló törvénytervezetet; a hatóság a tervezett módosításról a sajtóból értesült.
(Forrás: MTI)
A NAIH - Péterfalvi Attila elnök által aláírt, csütörtöki keltezésű, a hatóság honlapján közzétett - ajánlásában az alaptörvény tervezett hatodik módosításával kapcsolatos észrevételeit írta le. A dokumentumban emlékeztetnek arra, hogy különleges jogrend a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet, és ide tartozna a tervezett terrorveszélyhelyzet is.A NAIH szerint különleges jogrend idején is irányadó az Alkotmánybíróság határozata, miszerint az alapjogokkal csak közvetett és távoli kapcsolatban lévő szabályozási tárgyköröket is jogszabályban kell rendezni. Követelmény továbbá, hogy a jogszabályok precíz és részletes szabályozást tartalmazzanak.
A hatóság szerint nem elégséges, ha a sarkalatos törvény csak elnagyolt, keretjellegű szabályozást tartalmaz és a részletes szabályokat rendeletek tartalmazzák. Felhívták a figyelmet arra, hogy különleges jogrend idején alkotott rendeletek nem irányulhatnak a jogrendszer hosszú távú, a különleges jogrend időtartamán túli megváltoztatására, és rögzíteni kell, hogy a bevezetett rendkívüli intézkedések hatálya (például elkobzás) fennmarad-e a különleges jogrend megszűnését követően.
Az adatvédelmi hatóság közölte: az információs alapjogokból származó igények nem szűnnek meg a különleges jogrend idején, hanem "érvényesíthetőségük halasztást szenved". Vagyis lehetővé kell tenni a rendkívüli helyzet után az utólagos jogérvényesítést vagy jogorvoslatot, visszamenőlegesen - mutattak rá. Rendelkezni szükséges arról is, mi történjék a különleges jogrendben gyűjtött személyes adatokkal - jegyezték meg.
Az állásfoglalásban jelzik: nem egyértelmű, mit jelent egyes alapvető jogok különleges jogrend idején lehetővé váló, a feltétlenül szükséges mértéken túli korlátozása. Ennek kapcsán a NAIH azt javasolja az alapvető jogok biztosának, kezdeményezze az Alkotmánybíróság értelmezését.
Célszerűnek tartják, hogy erről "a mértéktúllépési felhatalmazásról" szakmai-közéleti vita bontakozna ki. A NAIH állásfoglalása szerint a Novák Előd (Jobbik) által nyilvánosságra hozott tervezet "nem nyilvánossá" minősítésének feltételei nem állnak fent.
Leszögezték: az alaptörvény módosítása egy demokratikus jogállamban minden állampolgárt érintő közügy, melynek előkészítéséről a demokratikus közvéleménynek joga van tudomást szerezni. Ha már a politikai pártok egyeztetnek a módosításról, akkor a tervezetet a nyilvánosság elé kell tárni - hangsúlyozták, és egyúttal felkérték a vezérkari főnököt a minősítés törlésére.
A honvédelmi törvény módosításával kapcsolatban kiemelték: rögzíteni kell a terrorveszélyhelyzet lényegi meghatározását és azt, hogy melyek azok a küszöbfeltételek, amelyek esetén a terrorveszélyhelyzet elhárításához szükséges rendkívüli intézkedések hatályba léptethetők.
Egyértelműen kell meghatározni ezen helyezet kezdetét és végét. Azt is pontosan rögzíteni kell, mely állami szerv jogosult a rendkívüli intézkedés alkalmazására, mire terjed ki a hatásköre, mi az általa alkalmazható rendkívüli intézkedés lényege és milyen célból, kivel szemben, miként, milyen feltételekkel alkalmazható az - sorolták az észrevételeket.
A NAIH ajánlásában azt is kezdeményezi, hogy a kormány biztosítson betekintést számukra véleményezés céljából a vonatkozó tervezetekbe. A hatóság közölte, hogy az alaptörvényt módosító tervezettel kapcsolatban nem tehet tartalmi észrevételt és javaslatot, szerepe annyi lehet, hogy jelzi, annak elfogadásával belső ellentmondás alakulna ki az információs alapjogokkal összefüggésben.
Közölték: hivatalból véleményezték az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról szóló törvénytervezetet; a hatóság a tervezett módosításról a sajtóból értesült.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások