Adatvédelmi hatóság: az alaptörvény módosítása közügy
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalása szerint különleges jogrend esetén, például terrorveszélyhelyzetben sem lehet kormányrendelettel vagy miniszteri rendelettel információs alapjogot érintő szabályt előírni. A hatóság szerint az alaptörvény módosítása közügy, ezért nem tartják indokoltnak a tervezett módosítás nem nyilvánossá minősítését, és azt kérik a jogalkotóktól: a honvédelmi törvényben rögzítsék a terrorveszélyhelyzet lényegi meghatározását.
A NAIH - Péterfalvi Attila elnök által aláírt, csütörtöki keltezésű, a hatóság honlapján közzétett - ajánlásában az alaptörvény tervezett hatodik módosításával kapcsolatos észrevételeit írta le. A dokumentumban emlékeztetnek arra, hogy különleges jogrend a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet, és ide tartozna a tervezett terrorveszélyhelyzet is.
A NAIH szerint különleges jogrend idején is irányadó az Alkotmánybíróság határozata, miszerint az alapjogokkal csak közvetett és távoli kapcsolatban lévő szabályozási tárgyköröket is jogszabályban kell rendezni. Követelmény továbbá, hogy a jogszabályok precíz és részletes szabályozást tartalmazzanak.
A hatóság szerint nem elégséges, ha a sarkalatos törvény csak elnagyolt, keretjellegű szabályozást tartalmaz és a részletes szabályokat rendeletek tartalmazzák. Felhívták a figyelmet arra, hogy különleges jogrend idején alkotott rendeletek nem irányulhatnak a jogrendszer hosszú távú, a különleges jogrend időtartamán túli megváltoztatására, és rögzíteni kell, hogy a bevezetett rendkívüli intézkedések hatálya (például elkobzás) fennmarad-e a különleges jogrend megszűnését követően.
Az adatvédelmi hatóság közölte: az információs alapjogokból származó igények nem szűnnek meg a különleges jogrend idején, hanem "érvényesíthetőségük halasztást szenved". Vagyis lehetővé kell tenni a rendkívüli helyzet után az utólagos jogérvényesítést vagy jogorvoslatot, visszamenőlegesen - mutattak rá. Rendelkezni szükséges arról is, mi történjék a különleges jogrendben gyűjtött személyes adatokkal - jegyezték meg.
Az állásfoglalásban jelzik: nem egyértelmű, mit jelent egyes alapvető jogok különleges jogrend idején lehetővé váló, a feltétlenül szükséges mértéken túli korlátozása. Ennek kapcsán a NAIH azt javasolja az alapvető jogok biztosának, kezdeményezze az Alkotmánybíróság értelmezését.
Célszerűnek tartják, hogy erről "a mértéktúllépési felhatalmazásról" szakmai-közéleti vita bontakozna ki. A NAIH állásfoglalása szerint a Novák Előd (Jobbik) által nyilvánosságra hozott tervezet "nem nyilvánossá" minősítésének feltételei nem állnak fent.
Leszögezték: az alaptörvény módosítása egy demokratikus jogállamban minden állampolgárt érintő közügy, melynek előkészítéséről a demokratikus közvéleménynek joga van tudomást szerezni. Ha már a politikai pártok egyeztetnek a módosításról, akkor a tervezetet a nyilvánosság elé kell tárni - hangsúlyozták, és egyúttal felkérték a vezérkari főnököt a minősítés törlésére.
A honvédelmi törvény módosításával kapcsolatban kiemelték: rögzíteni kell a terrorveszélyhelyzet lényegi meghatározását és azt, hogy melyek azok a küszöbfeltételek, amelyek esetén a terrorveszélyhelyzet elhárításához szükséges rendkívüli intézkedések hatályba léptethetők.
Egyértelműen kell meghatározni ezen helyezet kezdetét és végét. Azt is pontosan rögzíteni kell, mely állami szerv jogosult a rendkívüli intézkedés alkalmazására, mire terjed ki a hatásköre, mi az általa alkalmazható rendkívüli intézkedés lényege és milyen célból, kivel szemben, miként, milyen feltételekkel alkalmazható az - sorolták az észrevételeket.
A NAIH ajánlásában azt is kezdeményezi, hogy a kormány biztosítson betekintést számukra véleményezés céljából a vonatkozó tervezetekbe. A hatóság közölte, hogy az alaptörvényt módosító tervezettel kapcsolatban nem tehet tartalmi észrevételt és javaslatot, szerepe annyi lehet, hogy jelzi, annak elfogadásával belső ellentmondás alakulna ki az információs alapjogokkal összefüggésben.
Közölték: hivatalból véleményezték az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról szóló törvénytervezetet; a hatóság a tervezett módosításról a sajtóból értesült.
(Forrás: MTI)
A NAIH - Péterfalvi Attila elnök által aláírt, csütörtöki keltezésű, a hatóság honlapján közzétett - ajánlásában az alaptörvény tervezett hatodik módosításával kapcsolatos észrevételeit írta le. A dokumentumban emlékeztetnek arra, hogy különleges jogrend a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet, és ide tartozna a tervezett terrorveszélyhelyzet is.A NAIH szerint különleges jogrend idején is irányadó az Alkotmánybíróság határozata, miszerint az alapjogokkal csak közvetett és távoli kapcsolatban lévő szabályozási tárgyköröket is jogszabályban kell rendezni.
A hatóság szerint nem elégséges, ha a sarkalatos törvény csak elnagyolt, keretjellegű szabályozást tartalmaz és a részletes szabályokat rendeletek tartalmazzák. Felhívták a figyelmet arra, hogy különleges jogrend idején alkotott rendeletek nem irányulhatnak a jogrendszer hosszú távú, a különleges jogrend időtartamán túli megváltoztatására, és rögzíteni kell, hogy a bevezetett rendkívüli intézkedések hatálya (például elkobzás) fennmarad-e a különleges jogrend megszűnését követően.
Az adatvédelmi hatóság közölte: az információs alapjogokból származó igények nem szűnnek meg a különleges jogrend idején, hanem "érvényesíthetőségük halasztást szenved". Vagyis lehetővé kell tenni a rendkívüli helyzet után az utólagos jogérvényesítést vagy jogorvoslatot, visszamenőlegesen - mutattak rá. Rendelkezni szükséges arról is, mi történjék a különleges jogrendben gyűjtött személyes adatokkal - jegyezték meg.
Az állásfoglalásban jelzik: nem egyértelmű, mit jelent egyes alapvető jogok különleges jogrend idején lehetővé váló, a feltétlenül szükséges mértéken túli korlátozása. Ennek kapcsán a NAIH azt javasolja az alapvető jogok biztosának, kezdeményezze az Alkotmánybíróság értelmezését.
Célszerűnek tartják, hogy erről "a mértéktúllépési felhatalmazásról" szakmai-közéleti vita bontakozna ki. A NAIH állásfoglalása szerint a Novák Előd (Jobbik) által nyilvánosságra hozott tervezet "nem nyilvánossá" minősítésének feltételei nem állnak fent.
Leszögezték: az alaptörvény módosítása egy demokratikus jogállamban minden állampolgárt érintő közügy, melynek előkészítéséről a demokratikus közvéleménynek joga van tudomást szerezni. Ha már a politikai pártok egyeztetnek a módosításról, akkor a tervezetet a nyilvánosság elé kell tárni - hangsúlyozták, és egyúttal felkérték a vezérkari főnököt a minősítés törlésére.
A honvédelmi törvény módosításával kapcsolatban kiemelték: rögzíteni kell a terrorveszélyhelyzet lényegi meghatározását és azt, hogy melyek azok a küszöbfeltételek, amelyek esetén a terrorveszélyhelyzet elhárításához szükséges rendkívüli intézkedések hatályba léptethetők.
Egyértelműen kell meghatározni ezen helyezet kezdetét és végét. Azt is pontosan rögzíteni kell, mely állami szerv jogosult a rendkívüli intézkedés alkalmazására, mire terjed ki a hatásköre, mi az általa alkalmazható rendkívüli intézkedés lényege és milyen célból, kivel szemben, miként, milyen feltételekkel alkalmazható az - sorolták az észrevételeket.
A NAIH ajánlásában azt is kezdeményezi, hogy a kormány biztosítson betekintést számukra véleményezés céljából a vonatkozó tervezetekbe. A hatóság közölte, hogy az alaptörvényt módosító tervezettel kapcsolatban nem tehet tartalmi észrevételt és javaslatot, szerepe annyi lehet, hogy jelzi, annak elfogadásával belső ellentmondás alakulna ki az információs alapjogokkal összefüggésben.
Közölték: hivatalból véleményezték az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról szóló törvénytervezetet; a hatóság a tervezett módosításról a sajtóból értesült.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások