Áder: aki gondolkodik, kérdez, alkot, az népét, nemzetét szolgálja
Magyarországon a 19. század derekán egy lelkesült forradalomnál és egy hősies szabadságharcnál jóval több történt. A reformkor, a szabadságharc és a kiegyezés együtt a feudális Magyarországból polgári Magyarországot teremtett - idézte Babits Mihály sorait az államfő.
Áder János hangsúlyozta: a megosztott jogokból, a közös teherviselésből, a megszenvedett szabadságból ekkor nemzet született, Babits szavaival "modern nemzeti közösség", amely erős, időtálló kapoccsal kötött magyart a magyarhoz, amely nemcsak érdekszövetség, hanem szellemi kötelék, az összetartozás, az összefogás korábban nem ismert eszméje.
"Az önök teljesítménye, sikeres életpályája, az önök eredményei iránytű mindannyiunk számára. Egy modern nemzeti közösség számára, amely 1848-49 óta, az átélt történelmi viharokban sem veszítette el azt a képességét, hogy megbecsülje értékeit. A katedrán, laboratóriumban, ősi tárgyak között, műhelyben, próbateremben, ásatáson, levéltárban, szószéken vagy a színpadon eltöltött idővel segítenek megérteni a magunk helyzetét és feladatait a világban" - méltatta a kitüntetetteket Áder János.
A köztársasági elnök azt mondta, az áprilisi törvényekkel szentesített siker a magyar nép közös teljesítménye: ezekben a törvényekben a politikai bölcsesség, a jogászi tudás és a társadalmi reformok iránti őszinte lelkesedés lépett szövetségre. Március 15. ezért válhatott a nemzet egyik legfontosabb szimbólumává, és ezért adják át minden évben a forradalom és szabadságharc emléknapján a legmagasabb állami kitüntetéseket - közölte az államfő.
Áder János kiemelte, hogy legfontosabb erőforrásunk az egyes ember teljesítménye, "mert aki gondolkodik, kérdez, alkot, az műveivel, munkájával népét, nemzetét szolgálja". Hagyományt továbbadni, tanulságos történeteket mesélni, a múlt tényeit feltárni, zenét szerezni, szerkezeti mechanikával foglalkozni, terápiát alkalmazni, az új nemzedékeket tanítani, képet festeni, könyvet írni, szobrot faragni, az emberi méltóságért kiállni, lelket gyógyítani, a szavak eredetét megérteni, tehetséget gondozni, kutatócsoportot vezetni nem kevesebb felelősség, mint forradalommal kivívni, törvénnyé tenni vagy karddal védelmezni a szabadságot - fordult a kitüntetettekhez az államfő.
Mint emlékeztetett, Babits Mihály mélyen hitt a szellem, a kultúra, a műveltség erejében, amely mindenkor önbecsülésünk alapja, amellyel különbözünk más nemzetektől és amelynek segítségével mégis megtaláljuk a kölcsönös tisztelet hangját másokkal.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások