Áder: Szigetvár védői példát mutattak az egész világnak
Felavatták a Szigetvár 1566-os védőinek tiszteletére emelt szoborcsoportot a szigetvári várban szerdán, az ünnepségen részt vett Áder János magyar és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő, valamint Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes.
Áder János köztársasági elnök Szabó Tamás Munkácsy-díjas szobrászművésznek a hadvezért és katonáinak tömegét ábrázoló alkotásánál hangsúlyozta: Zrínyi Miklós 450 évvel ezelőtt megmutatta, hogy az áldozat sosem hiábavaló és a legnagyobb csatákat nem a fegyverek, hanem jellemek és erények vívják.
Zrínyi Miklós az ostrom napján tudta, Szigetvár nemcsak a haza végvára, de utolsó bástyája mindannak, ami számára érték - fogalmazott az államfő.
A hadvezér tudta azt is, hogy a vár falainál sokkal többet és fontosabbat kell megvédenie: a királyt, a hazát, amelyet ősei is hősiesen védelmeztek, a földet, amely otthonául szolgált és a keresztény népközösséget, az európai hagyományokat is. Védte az örökséget, amelybe beleszületett, amellyel azonosnak vallotta magát, büszke horvát volt és igaz magyar hazafi: benne a kettő mindig békében megfért egymással - jelentette ki az államfő.
Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy Zrínyi rangja és vagyona okán távol tarthatta volna magát a fegyveres harctól, ő azonban azt gondolta: akinek születése másokénál több lehetőséget adott, annak a felelőssége is nagyobb, ezért állította a haza szolgálatába főúri méltóságát és kiváltságait.
Hét nagyobb rohamot vertek vissza és egyre hátrébb szorulva, az újváros, majd az óváros elestét követően, fogyatkozó erővel sem jutott eszükbe a kínált kegyelmet elfogadni - emlékezett. Áder János kiemelte, hogy Szigetvár hős védői elestek, de példát mutattak az egész világnak. Zrínyi Miklós portréját az ostromot követő években kézről kézre adták az emberek, a hadvezérről külföldi krónikások meséltek, a bátor kirohanást német népénekek is megörökítették.
"Így lett bukás helyett megdicsőülés Szigetvár eleste, amikor egy maroknyi magyar és horvát vitéz életét adta azokért az értékekért, melyek ma is európaiságunk alapját jelentik" - mondta. Az államfő szavai szerint a várvédők tudták, a küldetésükön nemzetek sorsa múlhat és bátran meghaltak azért, hogy mások élhessenek, áldozatukkal, hősiességükkel maguk is az európai örökség részévé váltak.
"Nincs az a hadi siker, nincs az a fényes győzelem, amellyel méltóbban kiérdemelhették volna, hogy Európa védelmezőinek panteonjában tiszteljük őket" - jelentette ki Áder János, utalva arra, hogy 1566 fordulópont volt az egymásnak feszülő erők küzdelmében, mert a hadjáratnak vége szakadt, az oszmán hódítás megtorpant.
A szigetváriak kivívták az ellenség tiszteletét, nekünk pedig máig hitet és erőt adnak, példájuk most, 450 év után is éppoly fényesen ragyog - hangoztatta. Hozzátette: Zrínyi és a szigetvári vitézek hősiessége 450 éve üzeni minden magyarnak: "a haza minden előtt".
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő rendkívüli jelentőségű hőstettnek nevezte a hadvezér és a magyar-horvát védők 450 évvel ezelőtt tanúsított helytállását. Az ostrom Európa-szerte csodálatot váltott ki, hiszen bizonyossá vált: meg lehet állítani az oszmán hatalmat a Bécs felé vezető úton és gátat lehet szabni a török észak felé terjeszkedésének - fogalmazott.
A horvát államfő megjegyezte: Horvátországban Zrínyi Miklós nevét büszkeséggel ejtik ki, ha áldozatvállalásról van szó, a hadvezér számos neves horvát művészt megihletett, közterületeket és a legmagasabb kitüntetetést is róla nevezték el.
Áldozatvállalásra, állhatatosságra ma, békeidőben is szükség van, hiszen a jövőnket építjük - hangsúlyozta Kolinda Grabar-Kitarovic, akinek szavai szerint az 1566-os ostrom évfordulóján a demokráciát, az emberi jogokat, az emberi méltóságot, a népek és nemzetek közötti politikai egyenjogúságot is ünnepeljük, ezen értékeket Horvátország és Magyarország az Európai Unió tagjaként nagyra becsüli.
A horvát államfő utalva arra, hogy a szoboravatón a NATO-tag, uniós tagjelölt Törökország is képviselteti magát, fontosnak nevezte az együttműködést, fejlődési perspektívák kialakítását az országok között annak érdekében is, hogy útját állják a nem ezen célokat szolgáló békétlenségeknek, ellentéteknek.
Az ünnepség a Török-Magyar Barátság Parkban folytatódott, ahol Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes azt mondta: a török és a magyar azon kevés nép közé tartozik, amelyeknek sikerült a történelemben megélt ellentéteket egységgé alakítaniuk. A történelemből nem ellenségeskedést, hanem békét, testvériséget és barátságot tudtak teremteni, ehhez nagyban hozzájárult az oszmán birodalom is - tette hozzá.
A politikus szavai szerint "azokat a területeket, ahol az oszmán birodalom terjeszkedett, nem elfoglalta, nem legyőzte, hanem oda érkezett, a hódítása alá eső területeken nem tiltotta be az ott élők vallását, nyelvét és az oszmánok sohasem követtek el népirtást".
"E szellemben működhet együtt Magyarország, Horvátország és Törökország, s kívánom, legyen a barátság park e három ország közti végtelen barátság megőrzésének szimbóluma" - fogalmazott a török miniszterelnök-helyettes.
Veysi Kaynak köszönetet mondott Magyarországnak a török-magyar közös emlékhelyek ápolásáért, megőrzéséért, Nagy Szulejmán szigetvári türbéjének megtalálásáért és a magyar kormánynak azért, mert a törökországi puccskísérlet után közvetlenül támogatásáról biztosította a Törökországot.
A közjogi méltóságok koszorúkat helyeztek el a Zrínyi és a hős várvédők szobránál, valamint a Török-Magyar Barátság Parkban.
MTI
Áder János köztársasági elnök Szabó Tamás Munkácsy-díjas szobrászművésznek a hadvezért és katonáinak tömegét ábrázoló alkotásánál hangsúlyozta: Zrínyi Miklós 450 évvel ezelőtt megmutatta, hogy az áldozat sosem hiábavaló és a legnagyobb csatákat nem a fegyverek, hanem jellemek és erények vívják.
Zrínyi Miklós az ostrom napján tudta, Szigetvár nemcsak a haza végvára, de utolsó bástyája mindannak, ami számára érték - fogalmazott az államfő.
A hadvezér tudta azt is, hogy a vár falainál sokkal többet és fontosabbat kell megvédenie: a királyt, a hazát, amelyet ősei is hősiesen védelmeztek, a földet, amely otthonául szolgált és a keresztény népközösséget, az európai hagyományokat is. Védte az örökséget, amelybe beleszületett, amellyel azonosnak vallotta magát, büszke horvát volt és igaz magyar hazafi: benne a kettő mindig békében megfért egymással - jelentette ki az államfő.
Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy Zrínyi rangja és vagyona okán távol tarthatta volna magát a fegyveres harctól, ő azonban azt gondolta: akinek születése másokénál több lehetőséget adott, annak a felelőssége is nagyobb, ezért állította a haza szolgálatába főúri méltóságát és kiváltságait.
A köztársaság elnök emlékeztetett arra, hogy az uralkodói segítségre hiába váró szigetvári várvédők, magyar és horvát vitézek 34 napon át tartották magukat a félelmetes túlerővel szemben.
Hét nagyobb rohamot vertek vissza és egyre hátrébb szorulva, az újváros, majd az óváros elestét követően, fogyatkozó erővel sem jutott eszükbe a kínált kegyelmet elfogadni - emlékezett. Áder János kiemelte, hogy Szigetvár hős védői elestek, de példát mutattak az egész világnak. Zrínyi Miklós portréját az ostromot követő években kézről kézre adták az emberek, a hadvezérről külföldi krónikások meséltek, a bátor kirohanást német népénekek is megörökítették.
"Így lett bukás helyett megdicsőülés Szigetvár eleste, amikor egy maroknyi magyar és horvát vitéz életét adta azokért az értékekért, melyek ma is európaiságunk alapját jelentik" - mondta. Az államfő szavai szerint a várvédők tudták, a küldetésükön nemzetek sorsa múlhat és bátran meghaltak azért, hogy mások élhessenek, áldozatukkal, hősiességükkel maguk is az európai örökség részévé váltak.
"Nincs az a hadi siker, nincs az a fényes győzelem, amellyel méltóbban kiérdemelhették volna, hogy Európa védelmezőinek panteonjában tiszteljük őket" - jelentette ki Áder János, utalva arra, hogy 1566 fordulópont volt az egymásnak feszülő erők küzdelmében, mert a hadjáratnak vége szakadt, az oszmán hódítás megtorpant.
A szigetváriak kivívták az ellenség tiszteletét, nekünk pedig máig hitet és erőt adnak, példájuk most, 450 év után is éppoly fényesen ragyog - hangoztatta. Hozzátette: Zrínyi és a szigetvári vitézek hősiessége 450 éve üzeni minden magyarnak: "a haza minden előtt".
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő rendkívüli jelentőségű hőstettnek nevezte a hadvezér és a magyar-horvát védők 450 évvel ezelőtt tanúsított helytállását. Az ostrom Európa-szerte csodálatot váltott ki, hiszen bizonyossá vált: meg lehet állítani az oszmán hatalmat a Bécs felé vezető úton és gátat lehet szabni a török észak felé terjeszkedésének - fogalmazott.
A horvát államfő megjegyezte: Horvátországban Zrínyi Miklós nevét büszkeséggel ejtik ki, ha áldozatvállalásról van szó, a hadvezér számos neves horvát művészt megihletett, közterületeket és a legmagasabb kitüntetetést is róla nevezték el.
Áldozatvállalásra, állhatatosságra ma, békeidőben is szükség van, hiszen a jövőnket építjük - hangsúlyozta Kolinda Grabar-Kitarovic, akinek szavai szerint az 1566-os ostrom évfordulóján a demokráciát, az emberi jogokat, az emberi méltóságot, a népek és nemzetek közötti politikai egyenjogúságot is ünnepeljük, ezen értékeket Horvátország és Magyarország az Európai Unió tagjaként nagyra becsüli.
A horvát államfő utalva arra, hogy a szoboravatón a NATO-tag, uniós tagjelölt Törökország is képviselteti magát, fontosnak nevezte az együttműködést, fejlődési perspektívák kialakítását az országok között annak érdekében is, hogy útját állják a nem ezen célokat szolgáló békétlenségeknek, ellentéteknek.
Az ünnepség a Török-Magyar Barátság Parkban folytatódott, ahol Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes azt mondta: a török és a magyar azon kevés nép közé tartozik, amelyeknek sikerült a történelemben megélt ellentéteket egységgé alakítaniuk. A történelemből nem ellenségeskedést, hanem békét, testvériséget és barátságot tudtak teremteni, ehhez nagyban hozzájárult az oszmán birodalom is - tette hozzá.
A politikus szavai szerint "azokat a területeket, ahol az oszmán birodalom terjeszkedett, nem elfoglalta, nem legyőzte, hanem oda érkezett, a hódítása alá eső területeken nem tiltotta be az ott élők vallását, nyelvét és az oszmánok sohasem követtek el népirtást".
"E szellemben működhet együtt Magyarország, Horvátország és Törökország, s kívánom, legyen a barátság park e három ország közti végtelen barátság megőrzésének szimbóluma" - fogalmazott a török miniszterelnök-helyettes.
Veysi Kaynak köszönetet mondott Magyarországnak a török-magyar közös emlékhelyek ápolásáért, megőrzéséért, Nagy Szulejmán szigetvári türbéjének megtalálásáért és a magyar kormánynak azért, mert a törökországi puccskísérlet után közvetlenül támogatásáról biztosította a Törökországot.
A közjogi méltóságok koszorúkat helyeztek el a Zrínyi és a hős várvédők szobránál, valamint a Török-Magyar Barátság Parkban.
MTI
Hozzászólások