Alapjogokért Központ: a jogállamisági eljárás szabályai homályosak
Az Alapjogokért Központ szerint a Magyarországgal szemben az Európai Parlament által megindított "jogállamisági eljárásra" vonatkozó uniós szabályok rendkívül homályosak és kétértelműek, az eljárás maga pedig számos kérdést vet fel.
A központ hétfői, az MTI-hez eljuttatott elemzése szerint vitatható az Európai Parlament (EP) szavazatszámítási rendje a Sargentini-jelentés elfogadásakor, ugyanis a tartózkodások valójában leadott szavazatnak minősülnek. Ha ez így van, akkor az erre vonatkozó EP-határozat érvénytelen - tették hozzá. Az ügy jelenleg az Európai Unió Bírósága előtt van.
Jogi eljárásban történő felhasználásuk így tág teret nyit a politikai értelmezésnek, az állami-alkotmányos identitásba és szuverenitásba történő jogszerűtlen uniós beavatkozásnak.
Nem jogállamiság-vitáról, hanem sokkal inkább szuverenitás-vitáról van tehát szó, amely felveti azt a kérdést is, milyen hierarchiában állnak egymással az uniós értékek és a nemzeti identitás alapszerződésben rögzített kategóriája - fogalmaztak. A legnagyobb jogi probléma azonban a hetes cikkben foglalt eljárási szabályozással kapcsolatos, az ugyanis tartalmaz egy enyhébb, megelőzési vagy kontrollmechanizmust és egy erősebb szankcionálásit.
Egyes értelmezések szerint a kettő egymásra épül és a megelőzési fázis következő lépcsője a szankciók lehetséges alkalmazása. Más értelmezés szerint azonban a két mechanizmus egymástól teljesen külön áll, két eltérő eljárásrendet takar, így a megelőzési nem "fordulhat át" szankcionálásiba, vagyis a szankcionálási szakaszt az arra feljogosított szerveknek külön kell kezdeményezniük - olvasható az elemzésben.
A két mechanizmus kezdeményezésére jogosult uniós szervek köre azonban részint eltérő, a megelőzésit kezdeményezheti az EP is, a szankcionálásit nem. Ebből adódik, hogy a Sargentini-jelentés által beindított folyamat nem vezethet el Magyarország tanácsi szavazati jogának felfüggesztéséhez vagy egyéb szankciókhoz, azt ugyanis csak a tagállamok harmada vagy az Európai Bizottság lenne jogosult kezdeményezni.
Kitértek arra is, hogy a hetes cikk értelmezése politikailag és jogilag is "véleményes", sem a szakirodalomban, sem a közvéleményben, sem a politikusok között nincs egyetértés róla. Ez azért lehetséges, mert amikor ezt a cikket, illetve elődeit megalkották, nem gondoltak arra, hogy az eljárás megindítása valóban megtörténhet. Ezért arra sem fordítottak kellő figyelmet, hogy világos eljárásrendet írjanak elő.
Az Alapjogokért Központ szerint bár az EP többsége a Sargentini-jelentéssel az EU-s értékek vélelmezett megbomlását akarja helyreállítani, az eljárás maga sokkal több és mélyrehatóbb kérdést vet fel az unióról, mint amennyit megoldani szeretne. Arra azonban mindenképpen ráirányítja a figyelmet, hogy az Európai Unióban és tagállamaiban eltérő felfogások élnek az uniós hatáskörök, a nemzeti identitások és magának a demokráciának a mibenlétéről is - írták.
Hozzátették: a nem egyértelmű szabályozás miatt fennáll a veszélye annak, hogy az eljárás esetleges további szakaszaiban még inkább fokozódik az uniós intézményrendszer instabilitása, kiéleződnek az ellentétek az uniós intézmények és a tagállamok között. A teljes elemzés megtalálható az alapjogokert.hu/wp-content/uploads/2018/11/Jog%C3%A1llamis%C3%A1g-vita-kontra-vil%C3%A1gn%C3%A9zetek-harca_181126-m%C3%A1solata-2.pdf címen.
(Forrás: MTI)
A központ hétfői, az MTI-hez eljuttatott elemzése szerint vitatható az Európai Parlament (EP) szavazatszámítási rendje a Sargentini-jelentés elfogadásakor, ugyanis a tartózkodások valójában leadott szavazatnak minősülnek. Ha ez így van, akkor az erre vonatkozó EP-határozat érvénytelen - tették hozzá. Az ügy jelenleg az Európai Unió Bírósága előtt van.
Azt írták, a hetes cikk szerinti eljárás megindítása az uniós szerződésben foglalt uniós értékek megsértésének "gyanúján" alapszik. Ezen értékek - a demokrácia, a jogállamiság és a tolerancia - azonban politikai-filozófiai kategóriák, amelyeknek jogi, normatív tartalmuk, definíciójuk nincs.
Nem jogállamiság-vitáról, hanem sokkal inkább szuverenitás-vitáról van tehát szó, amely felveti azt a kérdést is, milyen hierarchiában állnak egymással az uniós értékek és a nemzeti identitás alapszerződésben rögzített kategóriája - fogalmaztak. A legnagyobb jogi probléma azonban a hetes cikkben foglalt eljárási szabályozással kapcsolatos, az ugyanis tartalmaz egy enyhébb, megelőzési vagy kontrollmechanizmust és egy erősebb szankcionálásit.
Egyes értelmezések szerint a kettő egymásra épül és a megelőzési fázis következő lépcsője a szankciók lehetséges alkalmazása. Más értelmezés szerint azonban a két mechanizmus egymástól teljesen külön áll, két eltérő eljárásrendet takar, így a megelőzési nem "fordulhat át" szankcionálásiba, vagyis a szankcionálási szakaszt az arra feljogosított szerveknek külön kell kezdeményezniük - olvasható az elemzésben.
A két mechanizmus kezdeményezésére jogosult uniós szervek köre azonban részint eltérő, a megelőzésit kezdeményezheti az EP is, a szankcionálásit nem. Ebből adódik, hogy a Sargentini-jelentés által beindított folyamat nem vezethet el Magyarország tanácsi szavazati jogának felfüggesztéséhez vagy egyéb szankciókhoz, azt ugyanis csak a tagállamok harmada vagy az Európai Bizottság lenne jogosult kezdeményezni.
Kitértek arra is, hogy a hetes cikk értelmezése politikailag és jogilag is "véleményes", sem a szakirodalomban, sem a közvéleményben, sem a politikusok között nincs egyetértés róla. Ez azért lehetséges, mert amikor ezt a cikket, illetve elődeit megalkották, nem gondoltak arra, hogy az eljárás megindítása valóban megtörténhet. Ezért arra sem fordítottak kellő figyelmet, hogy világos eljárásrendet írjanak elő.
Az Alapjogokért Központ szerint bár az EP többsége a Sargentini-jelentéssel az EU-s értékek vélelmezett megbomlását akarja helyreállítani, az eljárás maga sokkal több és mélyrehatóbb kérdést vet fel az unióról, mint amennyit megoldani szeretne. Arra azonban mindenképpen ráirányítja a figyelmet, hogy az Európai Unióban és tagállamaiban eltérő felfogások élnek az uniós hatáskörök, a nemzeti identitások és magának a demokráciának a mibenlétéről is - írták.
Hozzátették: a nem egyértelmű szabályozás miatt fennáll a veszélye annak, hogy az eljárás esetleges további szakaszaiban még inkább fokozódik az uniós intézményrendszer instabilitása, kiéleződnek az ellentétek az uniós intézmények és a tagállamok között. A teljes elemzés megtalálható az alapjogokert.hu/wp-content/uploads/2018/11/Jog%C3%A1llamis%C3%A1g-vita-kontra-vil%C3%A1gn%C3%A9zetek-harca_181126-m%C3%A1solata-2.pdf címen.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások