Alapjogokért Központ: a magyar és uniós jogszabályok ismeretének hiányán alapul az Amnesty International jelentése
Az Alapjogokért Központ szerint az Amnesty International (AI) által publikált, a magyarországi menekülteljárással összefüggő jelentés a magyar és az uniós jogszabályok ismeretének teljes hiányán - vagy azok félreértésén - alapul.
Az AI előző héten közzétett jelentésében a menekültválság ügyében alkalmazott magyar politikát bírálta, s egyben intézkedési ajánlásokat is megfogalmazott. A "Fenced out" (Elkerítve) címet viselő 26 oldalas elemzés szerint - amely az AI szakértői által menekültekkel készített interjúkat és esettanulmányokat is tartalmaz - Magyarország igyekszik elszigetelni magát a regionális és a globális menekültválságtól, ám ezt csak nemzetközi emberi jogi és menekültjogi kötelezettségeinek rovására tudja elérni.
A központ Facebookon közzétett összegzése szerint a hatályos magyar Btk.
A tényállás 2002 óta szabálysértésnek minősül, és szintén a szabálysértési jog bünteti "az úti okmánnyal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések" megszegését is.
Ezen rendelkezésekkel korábban sem az EU-nak, sem más hivatalos szervnek kifogása nem volt - rögzítették. Mint írták, a genfi egyezmény - melyen az EU-s menekültügyi szabályozási keretrendszer is alapul - azt tartalmazza, hogy "a Szerződő Államok az országba való jogellenes belépésük, vagy tartózkodásuk miatt nem sújtják büntetéssel azokat a menekülteket, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük, vagy szabadságuk veszélyeztetve volt".
Azok sújthatóak büntetéssel, akik jogellenesen lépnek be egy ország területére és nem közvetlenül olyan országból érkeztek, ahol életük veszélyben lett volna.
A központ szerint ezzel összefüggésben kell értelmezni azt is, hogy a Btk. legutóbbi módosítása nem a jogellenes határátlépést, hanem a fizikai határzár tiltott átlépését, a határzár megrongálását, valamint a határzárral összefüggő építési munka akadályozását rendeli büntetni.
E tényállások értelemszerűen csak ott valósulhatnak meg, ahol van fizikai határzár (jelenleg a szerb határon, illetve várhatóan a horvát határszakasz egy részén). Mivel ezen esetekben is az ország területére úgy próbálnak meg bejutni jogellenesen személyek, hogy közvetlenül Szerbiából (vagy majd esetlegesen Horvátországból) érkeznek, ezért cselekményük "jogszerűen" kriminalizálható.
A tranzitzónás eljárásoknál is ugyanazon "ésszerű" (8 nap), de legfeljebb négyhetes határidőket alkalmazza a magyar jogalkotó, amit az uniós irányelv meghatároz. A jogorvoslatra és egyéb szabályokra a magyar menekültügyi törvény általános előírásait kell alkalmazni, azzal, hogy a különleges bánásmódot igénylő csoportok (kísérő nélküli kiskorúak, terhes nők) esetében nem is lehet a tranzitzónás eljárást lefolytatni, őket az ország területére be kell léptetni és az általános eljárást kell foganatosítani.
A központ kitért arra, hogy a tranzitzónákban lefolytatott eljárásokat az uniós direktívával összhangban lévő magyar menekültügyi törvény rendelkezései szabályozzák, így értelmezhetetlen az a kijelentés, hogy Magyarország kivonná a tranzitzónákat a joghatósága alól.
Rögzítették: a határok védelmét Magyarországon korábban és a hatályos szabályok alapján is a rendőrség látja el. A legutóbbi törvény- és rendeletmódosítás az alaptörvény előírásainak megfelelően arra hatalmazza fel a honvédségét, hogy fegyverhasználati joggal - de nem kötelességgel - a rendőrség munkáját segítve, annak alárendelten működjön közre az államhatár védelmében, csak és kizárólag a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet területén és idején.
MTI
Az AI előző héten közzétett jelentésében a menekültválság ügyében alkalmazott magyar politikát bírálta, s egyben intézkedési ajánlásokat is megfogalmazott. A "Fenced out" (Elkerítve) címet viselő 26 oldalas elemzés szerint - amely az AI szakértői által menekültekkel készített interjúkat és esettanulmányokat is tartalmaz - Magyarország igyekszik elszigetelni magát a regionális és a globális menekültválságtól, ám ezt csak nemzetközi emberi jogi és menekültjogi kötelezettségeinek rovására tudja elérni.
A központ Facebookon közzétett összegzése szerint a hatályos magyar Btk.
szerint a "jogellenes határátlépés" nincs kriminalizálva.
A tényállás 2002 óta szabálysértésnek minősül, és szintén a szabálysértési jog bünteti "az úti okmánnyal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések" megszegését is.
Ezen rendelkezésekkel korábban sem az EU-nak, sem más hivatalos szervnek kifogása nem volt - rögzítették. Mint írták, a genfi egyezmény - melyen az EU-s menekültügyi szabályozási keretrendszer is alapul - azt tartalmazza, hogy "a Szerződő Államok az országba való jogellenes belépésük, vagy tartózkodásuk miatt nem sújtják büntetéssel azokat a menekülteket, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük, vagy szabadságuk veszélyeztetve volt".
Azok sújthatóak büntetéssel, akik jogellenesen lépnek be egy ország területére és nem közvetlenül olyan országból érkeztek, ahol életük veszélyben lett volna.
A központ szerint ezzel összefüggésben kell értelmezni azt is, hogy a Btk. legutóbbi módosítása nem a jogellenes határátlépést, hanem a fizikai határzár tiltott átlépését, a határzár megrongálását, valamint a határzárral összefüggő építési munka akadályozását rendeli büntetni.
E tényállások értelemszerűen csak ott valósulhatnak meg, ahol van fizikai határzár (jelenleg a szerb határon, illetve várhatóan a horvát határszakasz egy részén). Mivel ezen esetekben is az ország területére úgy próbálnak meg bejutni jogellenesen személyek, hogy közvetlenül Szerbiából (vagy majd esetlegesen Horvátországból) érkeznek, ezért cselekményük "jogszerűen" kriminalizálható.
A tranzitzónás eljárásoknál is ugyanazon "ésszerű" (8 nap), de legfeljebb négyhetes határidőket alkalmazza a magyar jogalkotó, amit az uniós irányelv meghatároz. A jogorvoslatra és egyéb szabályokra a magyar menekültügyi törvény általános előírásait kell alkalmazni, azzal, hogy a különleges bánásmódot igénylő csoportok (kísérő nélküli kiskorúak, terhes nők) esetében nem is lehet a tranzitzónás eljárást lefolytatni, őket az ország területére be kell léptetni és az általános eljárást kell foganatosítani.
A központ kitért arra, hogy a tranzitzónákban lefolytatott eljárásokat az uniós direktívával összhangban lévő magyar menekültügyi törvény rendelkezései szabályozzák, így értelmezhetetlen az a kijelentés, hogy Magyarország kivonná a tranzitzónákat a joghatósága alól.
Rögzítették: a határok védelmét Magyarországon korábban és a hatályos szabályok alapján is a rendőrség látja el. A legutóbbi törvény- és rendeletmódosítás az alaptörvény előírásainak megfelelően arra hatalmazza fel a honvédségét, hogy fegyverhasználati joggal - de nem kötelességgel - a rendőrség munkáját segítve, annak alárendelten működjön közre az államhatár védelmében, csak és kizárólag a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet területén és idején.
MTI
Hozzászólások