Alapjogokért Központ: az EU veszélyezteti a rezsicsökkentést

Veszélyezteti az EU a magyar rezsicsökkentést, az Európában egyedülállóan alacsony lakossági energiaárakat - mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az intézet workshopján csütörtökön Budapesten.A szakember emlékeztetett arra, hogy a 2010-es évek elején "rezsiharc dúlt" Európában. A magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően drasztikusan csökkentek a lakossági energiaárak, de ez - mondta - az EU-nak "nagyon nem tetszett". Most pedig, hogy elszabadulnak az energiaárak - Spanyolországban egy év alatt a háromszorosára nőttek -, az unió ezt a lakossággal fizettetné meg, csakúgy, mint a "zöld dzsihád", az agresszív klímapolitika költségeit.
    

Álláspontja szerint az uniós szabályozási tervek a magyar rezsicsökkentést, az alacsony lakossági energiaárakat fenyegetik.

Az pedig a klímacélokat veszélyezteti, hogy az Európai Bizottság politikai, ideológiai okokból késlelteti a helyreállítási alap kifizetését, holott az jelentős részben, 37 százalékban zöldprogramok finanszírozására szolgál - jegyezte meg Kovács István.
    

Mindeközben Németországban letiltották, kivezették az atomenergiát, pedig az a legtisztább és a legolcsóbb. E helyett újra indultak a szennyező szénerőművek és a németek Franciaországból vásárolnak villamosáramot, amelyet francia atomerőművek termelnek. Szerencsére az EU-ban magyar-lengyel-francia szövetség formálódik az atomenergia védelmében, amire szükségük is van az európai polgároknak - magyarázta az igazgató.
    

Hozzátette: a Paks2-re nehezedő nemzetközi nyomás pedig korántsem független egyes nagy multicégek érdekeitől. Kifejtette: a magyar kormány pragmatikus Oroszország-politikával biztosítja a magyar lakosság ellátását. "Aljas hazugság", hogy Magyarország Putyin bábja, ezzel szemben piaci alapú együttműködés van a magyar társadalom érdekében, ahogy például Németországnak is szüksége van az Északi Áramlat-2 vezetéken érkező orosz gázra - jegyezte meg Kovács István.
    

Azt mondta, az EU több mint egy évtizede válságról válságra sodródik. Az Egyesült Államokból kiinduló 2008-as gazdasági válság leginkább az eurózónát sújtotta, de az unió ugyanúgy nem tudott vele mit kezdeni, mint a határainál kitört ukrajnai fegyveres konfliktussal, vagy a migránsválsággal és a Covid-járvánnyal. Az EU későn, rosszul reagál a problémákra, és minden válságot megpróbál arra használni, hogy a tagállamok rovására bővítse hatáskörét, holott a valódi megoldásokat a tagállamok szolgáltatják.
   

Kovács Attila, az intézet projektvezetője azt emelte ki, hogy az Európai Bizottság nem tud mit kezdeni az energiaválsággal, az emelkedő energiaárakkal. "A tagállamok nyakába varrja a problémát" vagy olyan "semmitmondó üres frázisokkal letudja", mint például hogy növelni kell az energiatudatosságot. Az EU ezt a válságot sem tudja megoldani - fűzte hozzá.
    

Kitért arra is, hogy a magyar kormány a rezsicsökkentés és a pragmatikus Oroszország-politika mellett nagy hangsúlyt fektet az energiahatékonyságra, az "energiaszegénység" felszámolására. Magyarországon 2010 óta felére - 10,7 százalékról 5,4-re - csökkent azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyeket nem tudnak kifűteni - közölte.


(Forrás: MTI)