Alapjogokért Központ: Colleen Bell bizonyos kijelentései tévesek voltak
Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet szerdai beszédében, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetemen a magyar-amerikai kapcsolatokról tartott, több olyan kijelentés is szerepelt, amely a jogszabályok téves, de legalábbis nem teljes körű ismeretén alapulhatott - olvasható az Alapjogokért Központ MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében.
A központ szerint a nagykövet kijelentése, miszerint az Alkotmánybíróság bíráit korlátozták abban, hogy az Alaptörvény módosításainak érdemeiről döntsenek azért nem igaz, mert az Alkotmánybíróság sosem dönthetett az alkotmánymódosítások érdeméről.
Ez 1990 óta így van, és maga az Alkotmánybíróság is többször rögzítette, az Alaptörvény pedig "pusztán" ezt a gyakorlatot kodifikálta 2011-ben - tették hozzá. Rámutattak továbbá, hogy Colleen Bell abban is tévedett, hogy az Alkotmánybíróság bíráinak kijelöléséhez (az angol eredetiben "appointing" szerepel, ami inkább kinevezést jelent) szükség volt a politikai pártok beleegyezésére, ám most már nem így van.
A központ indoklása szerint az alkotmánybírákat mindig is kétharmaddal választották 1990 óta, ez a szabály nem változott. Igaz, a jelölőbizottság összetétele változott, de az érdemi döntés nem ezen testületé, hanem az Országgyűlésé - mutattak rá.
Szintén kifogásolta a központ Colleen Bellnek a médiatanácsra vonatkozó kijelentését, miszerint a testület tagjai egyetlen pártból érkeztek, közölve, a tanács tagjainak 2010-es jelölése és választása során az ellenzék két főt delegálhatott volna a testületbe, a három akkori ellenzéki párt azonban nem tudott megállapodni a két személyről.
Így került sor ellenzéki jelöltek nélkül a szavazásra, a megválasztott tagok azonban nem "pártból érkezők", hanem a törvény meglehetősen szigorú feltételeinek megfelelő médiajogászok - tudatta az Alapjogokért Központ. Hozzátették, a Közszolgálati Közalapítvány három, az ellenzék számára "fenntartott" kurátori helyére a három ellenzéki párt delegált tagokat.
A nagykövet arról is beszélt, hogy "megváltoztatná a felállást az energiaszektorban, ha a nyilvánosság láthatná a Paks II. nukleáris megállapodás részleteit". Az Alapjogokért Központ rámutatott, az Orosz Föderáció Kormányával Magyarország a paksi bővítés ügyében két fontos nemzetközi kétoldalú szerződést kötött, egyiket magáról az együttműködésről, a másikat annak finanszírozásáról.
Mindkét szerződést beterjesztették az Országgyűlésnek, amely szavazott arról, a szerződéseket pedig a közlönyben is kihirdették - fűzték hozzá. Colleen Bell előadásában úgy fogalmazott, magánszemélyek arra használták (az angol eredetiben: "take advantage" szerepel, mely inkább "kihasznál" vagy "visszaél") a rendkívül alacsony törvényi küszöböket, hogy polgári és büntető pereket indítsanak rágalmazási és becsületsértési ügyekben, ami további anyagi károkat tud okozni olyan sajtótermékeknek, amelyeket kormánykritikusnak tartanak - írták.
Az elemzésben erre vonatkozóan Magyarország Alaptörvényét idézik, amely szerint "a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni".
Hozzáteszik, ezen új alkotmányos rendelkezést törvényi szinten a Ptk. és a Pp. vezeti át. A személyiségi jogok érvényesítésére vonatkozó szabályok egyebekben lényegében változatlanok maradtak az új Ptk-ban is, és a rágalmazásra, becsületsértése vagy közösség elleni uszításra vonatkozó büntetőjogi szabályok sem változtak lényegesen - zárul a közlemény.
(Forrás: MTI)
A központ szerint a nagykövet kijelentése, miszerint az Alkotmánybíróság bíráit korlátozták abban, hogy az Alaptörvény módosításainak érdemeiről döntsenek azért nem igaz, mert az Alkotmánybíróság sosem dönthetett az alkotmánymódosítások érdeméről.Ez 1990 óta így van, és maga az Alkotmánybíróság is többször rögzítette, az Alaptörvény pedig "pusztán" ezt a gyakorlatot kodifikálta 2011-ben - tették hozzá. Rámutattak továbbá, hogy Colleen Bell abban is tévedett, hogy az Alkotmánybíróság bíráinak kijelöléséhez (az angol eredetiben "appointing" szerepel, ami inkább kinevezést jelent) szükség volt a politikai pártok beleegyezésére, ám most már nem így van.
A központ indoklása szerint az alkotmánybírákat mindig is kétharmaddal választották 1990 óta, ez a szabály nem változott. Igaz, a jelölőbizottság összetétele változott, de az érdemi döntés nem ezen testületé, hanem az Országgyűlésé - mutattak rá.
Szintén kifogásolta a központ Colleen Bellnek a médiatanácsra vonatkozó kijelentését, miszerint a testület tagjai egyetlen pártból érkeztek, közölve, a tanács tagjainak 2010-es jelölése és választása során az ellenzék két főt delegálhatott volna a testületbe, a három akkori ellenzéki párt azonban nem tudott megállapodni a két személyről.
Így került sor ellenzéki jelöltek nélkül a szavazásra, a megválasztott tagok azonban nem "pártból érkezők", hanem a törvény meglehetősen szigorú feltételeinek megfelelő médiajogászok - tudatta az Alapjogokért Központ. Hozzátették, a Közszolgálati Közalapítvány három, az ellenzék számára "fenntartott" kurátori helyére a három ellenzéki párt delegált tagokat.
A nagykövet arról is beszélt, hogy "megváltoztatná a felállást az energiaszektorban, ha a nyilvánosság láthatná a Paks II. nukleáris megállapodás részleteit". Az Alapjogokért Központ rámutatott, az Orosz Föderáció Kormányával Magyarország a paksi bővítés ügyében két fontos nemzetközi kétoldalú szerződést kötött, egyiket magáról az együttműködésről, a másikat annak finanszírozásáról.
Mindkét szerződést beterjesztették az Országgyűlésnek, amely szavazott arról, a szerződéseket pedig a közlönyben is kihirdették - fűzték hozzá. Colleen Bell előadásában úgy fogalmazott, magánszemélyek arra használták (az angol eredetiben: "take advantage" szerepel, mely inkább "kihasznál" vagy "visszaél") a rendkívül alacsony törvényi küszöböket, hogy polgári és büntető pereket indítsanak rágalmazási és becsületsértési ügyekben, ami további anyagi károkat tud okozni olyan sajtótermékeknek, amelyeket kormánykritikusnak tartanak - írták.
Az elemzésben erre vonatkozóan Magyarország Alaptörvényét idézik, amely szerint "a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni".
Hozzáteszik, ezen új alkotmányos rendelkezést törvényi szinten a Ptk. és a Pp. vezeti át. A személyiségi jogok érvényesítésére vonatkozó szabályok egyebekben lényegében változatlanok maradtak az új Ptk-ban is, és a rágalmazásra, becsületsértése vagy közösség elleni uszításra vonatkozó büntetőjogi szabályok sem változtak lényegesen - zárul a közlemény.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások