Alapjogokért Központ: hiteltelen az Amnesty International jelentése Törökországról
Az Alapjogokért Központ szerint az Amnesty International Törökországot bíráló jelentése hiteltelen és egy mára már meghaladott emberi jogi fundamentalista világképen alapszik.A központ pénteken az MTI-vel azt közölte: a jelentés nincs tekintettel arra, hogy az Európába irányuló emberáradatot egyetlen ország sem tudja "hagyományos eszközökkel" kezelni. Németországban több százezer a feldolgozatlan menekültkérelmek száma, ebből pedig az következne, hogy Németország sem biztonságos ország - fűzték hozzá.
Az Amnesty International pénteken Londonban kiadott állásfoglalása szerint a török menedékjogi rendszernek olyan mértékű hiányosságai vannak, amelyek miatt törvénysértő lenne a márciusban kötött EU-török megállapodás alapján menedékkérőket visszaküldeni az Európai Unió területéről.
Az emberi jogi szervezet azt írta, a török menedékjog-elbírálási rendszer alig tud megbirkózni a több mint hárommillió menedékkérővel és menekülttel, ennek következtében a menedékkérők akár éveket is várhatnak beadványuk feldolgozására. Emellett a várakozás ideje alatt csekély támogatást kapnak, vagy semmilyet se a lakhatásukhoz és a létfenntartásukhoz, és emiatt gyerekeknek is rendszeresen dolgozniuk kell, hogy a családjuk megélhessen.
Az Alapjogokért Központ kiemelte: régóta hangoztatott álláspontjuk, hogy a háború elől menekülőket átmeneti védelemben kell részesíteni, de ez nem jelenti azt, hogy a menekültek a világ általuk kiválasztott bármelyik országában letelepedhetnének.
A menekültstátus ugyanis abban az országban jár, amelyik földrajzilag a legközelebb fekszik a kérelmező származási országához, és az átmeneti védelem alatt képes garantálni a menekültek alapvető biztonságát. Kizárólag így biztosítható, hogy a menekültek a háború végezetével visszatérjenek a saját országukba és újjáépíthessék azt - írták.
Hozzátették, a genfi egyezménynek megfelelően tehát a biztonságos ország fogalma nem a szociális juttatások végtelen sorát jelenti, hanem azt, hogy a háború, illetve politikai üldöztetés elől menekülő emberek élete az adott országban biztonságban van a menekültstátus ideje alatt.
Annak érdekében, hogy Törökország teljesíteni tudja e nemzetközi jogi kötelezettségét, az unió 2018-ig hatmilliárd euró támogatást ad - közölte a központ. Kitért arra, hogy az EU-Törökország megállapodással szemben számos jogos kritika megfogalmazható: jogi kötőereje kérdéses, a szír menekültek "cseréje" pedig jogilag kifogásolható.
Ugyanakkor be kell látni, hogy a migrációs válságot már most sem lehet az Európai Unió határain belül megoldani, ráadásul a helyzet a jövőben csak romlani fog, a demográfiai előrejelzések szerint ugyanis 2050-ig például Afrika lakossága egymilliárddal nő, és Nigéria lakossága vetekedni fog az Európai Unióéval - tudatták.
Az Alapjogokért Központ szerint Európa vezetőinek most kell felismerniük, hogy nem lehetséges minden embert befogadni, és most kell lerakniuk egy új szabályozás alapjait, hiszen amikor százmilliók próbálnak bejutni a kontinensre, már késő lesz.
(Forrás: MTI)
Az Amnesty International pénteken Londonban kiadott állásfoglalása szerint a török menedékjogi rendszernek olyan mértékű hiányosságai vannak, amelyek miatt törvénysértő lenne a márciusban kötött EU-török megállapodás alapján menedékkérőket visszaküldeni az Európai Unió területéről.
Az emberi jogi szervezet azt írta, a török menedékjog-elbírálási rendszer alig tud megbirkózni a több mint hárommillió menedékkérővel és menekülttel, ennek következtében a menedékkérők akár éveket is várhatnak beadványuk feldolgozására. Emellett a várakozás ideje alatt csekély támogatást kapnak, vagy semmilyet se a lakhatásukhoz és a létfenntartásukhoz, és emiatt gyerekeknek is rendszeresen dolgozniuk kell, hogy a családjuk megélhessen.
Az Alapjogokért Központ kiemelte: régóta hangoztatott álláspontjuk, hogy a háború elől menekülőket átmeneti védelemben kell részesíteni, de ez nem jelenti azt, hogy a menekültek a világ általuk kiválasztott bármelyik országában letelepedhetnének.
A menekültstátus ugyanis abban az országban jár, amelyik földrajzilag a legközelebb fekszik a kérelmező származási országához, és az átmeneti védelem alatt képes garantálni a menekültek alapvető biztonságát. Kizárólag így biztosítható, hogy a menekültek a háború végezetével visszatérjenek a saját országukba és újjáépíthessék azt - írták.
Hozzátették, a genfi egyezménynek megfelelően tehát a biztonságos ország fogalma nem a szociális juttatások végtelen sorát jelenti, hanem azt, hogy a háború, illetve politikai üldöztetés elől menekülő emberek élete az adott országban biztonságban van a menekültstátus ideje alatt.
Annak érdekében, hogy Törökország teljesíteni tudja e nemzetközi jogi kötelezettségét, az unió 2018-ig hatmilliárd euró támogatást ad - közölte a központ. Kitért arra, hogy az EU-Törökország megállapodással szemben számos jogos kritika megfogalmazható: jogi kötőereje kérdéses, a szír menekültek "cseréje" pedig jogilag kifogásolható.
Ugyanakkor be kell látni, hogy a migrációs válságot már most sem lehet az Európai Unió határain belül megoldani, ráadásul a helyzet a jövőben csak romlani fog, a demográfiai előrejelzések szerint ugyanis 2050-ig például Afrika lakossága egymilliárddal nő, és Nigéria lakossága vetekedni fog az Európai Unióéval - tudatták.
Az Alapjogokért Központ szerint Európa vezetőinek most kell felismerniük, hogy nem lehetséges minden embert befogadni, és most kell lerakniuk egy új szabályozás alapjait, hiszen amikor százmilliók próbálnak bejutni a kontinensre, már késő lesz.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások