Alapjogokért Központ: hiteltelen az Amnesty International jelentése Törökországról
Az Alapjogokért Központ szerint az Amnesty International Törökországot bíráló jelentése hiteltelen és egy mára már meghaladott emberi jogi fundamentalista világképen alapszik.
A központ pénteken az MTI-vel azt közölte: a jelentés nincs tekintettel arra, hogy az Európába irányuló emberáradatot egyetlen ország sem tudja "hagyományos eszközökkel" kezelni. Németországban több százezer a feldolgozatlan menekültkérelmek száma, ebből pedig az következne, hogy Németország sem biztonságos ország - fűzték hozzá.
Az Amnesty International pénteken Londonban kiadott állásfoglalása szerint a török menedékjogi rendszernek olyan mértékű hiányosságai vannak, amelyek miatt törvénysértő lenne a márciusban kötött EU-török megállapodás alapján menedékkérőket visszaküldeni az Európai Unió területéről.
Az emberi jogi szervezet azt írta, a török menedékjog-elbírálási rendszer alig tud megbirkózni a több mint hárommillió menedékkérővel és menekülttel, ennek következtében a menedékkérők akár éveket is várhatnak beadványuk feldolgozására. Emellett a várakozás ideje alatt csekély támogatást kapnak, vagy semmilyet se a lakhatásukhoz és a létfenntartásukhoz, és emiatt gyerekeknek is rendszeresen dolgozniuk kell, hogy a családjuk megélhessen.
Az Alapjogokért Központ kiemelte: régóta hangoztatott álláspontjuk, hogy a háború elől menekülőket átmeneti védelemben kell részesíteni, de ez nem jelenti azt, hogy a menekültek a világ általuk kiválasztott bármelyik országában letelepedhetnének.
A menekültstátus ugyanis abban az országban jár, amelyik földrajzilag a legközelebb fekszik a kérelmező származási országához, és az átmeneti védelem alatt képes garantálni a menekültek alapvető biztonságát. Kizárólag így biztosítható, hogy a menekültek a háború végezetével visszatérjenek a saját országukba és újjáépíthessék azt - írták.
Hozzátették, a genfi egyezménynek megfelelően tehát a biztonságos ország fogalma nem a szociális juttatások végtelen sorát jelenti, hanem azt, hogy a háború, illetve politikai üldöztetés elől menekülő emberek élete az adott országban biztonságban van a menekültstátus ideje alatt.
Annak érdekében, hogy Törökország teljesíteni tudja e nemzetközi jogi kötelezettségét, az unió 2018-ig hatmilliárd euró támogatást ad - közölte a központ. Kitért arra, hogy az EU-Törökország megállapodással szemben számos jogos kritika megfogalmazható: jogi kötőereje kérdéses, a szír menekültek "cseréje" pedig jogilag kifogásolható.
Ugyanakkor be kell látni, hogy a migrációs válságot már most sem lehet az Európai Unió határain belül megoldani, ráadásul a helyzet a jövőben csak romlani fog, a demográfiai előrejelzések szerint ugyanis 2050-ig például Afrika lakossága egymilliárddal nő, és Nigéria lakossága vetekedni fog az Európai Unióéval - tudatták.
Az Alapjogokért Központ szerint Európa vezetőinek most kell felismerniük, hogy nem lehetséges minden embert befogadni, és most kell lerakniuk egy új szabályozás alapjait, hiszen amikor százmilliók próbálnak bejutni a kontinensre, már késő lesz.
(Forrás: MTI)

Az Amnesty International pénteken Londonban kiadott állásfoglalása szerint a török menedékjogi rendszernek olyan mértékű hiányosságai vannak, amelyek miatt törvénysértő lenne a márciusban kötött EU-török megállapodás alapján menedékkérőket visszaküldeni az Európai Unió területéről.
Az emberi jogi szervezet azt írta, a török menedékjog-elbírálási rendszer alig tud megbirkózni a több mint hárommillió menedékkérővel és menekülttel, ennek következtében a menedékkérők akár éveket is várhatnak beadványuk feldolgozására. Emellett a várakozás ideje alatt csekély támogatást kapnak, vagy semmilyet se a lakhatásukhoz és a létfenntartásukhoz, és emiatt gyerekeknek is rendszeresen dolgozniuk kell, hogy a családjuk megélhessen.
Az Alapjogokért Központ kiemelte: régóta hangoztatott álláspontjuk, hogy a háború elől menekülőket átmeneti védelemben kell részesíteni, de ez nem jelenti azt, hogy a menekültek a világ általuk kiválasztott bármelyik országában letelepedhetnének.
A menekültstátus ugyanis abban az országban jár, amelyik földrajzilag a legközelebb fekszik a kérelmező származási országához, és az átmeneti védelem alatt képes garantálni a menekültek alapvető biztonságát. Kizárólag így biztosítható, hogy a menekültek a háború végezetével visszatérjenek a saját országukba és újjáépíthessék azt - írták.
Hozzátették, a genfi egyezménynek megfelelően tehát a biztonságos ország fogalma nem a szociális juttatások végtelen sorát jelenti, hanem azt, hogy a háború, illetve politikai üldöztetés elől menekülő emberek élete az adott országban biztonságban van a menekültstátus ideje alatt.
Annak érdekében, hogy Törökország teljesíteni tudja e nemzetközi jogi kötelezettségét, az unió 2018-ig hatmilliárd euró támogatást ad - közölte a központ. Kitért arra, hogy az EU-Törökország megállapodással szemben számos jogos kritika megfogalmazható: jogi kötőereje kérdéses, a szír menekültek "cseréje" pedig jogilag kifogásolható.
Ugyanakkor be kell látni, hogy a migrációs válságot már most sem lehet az Európai Unió határain belül megoldani, ráadásul a helyzet a jövőben csak romlani fog, a demográfiai előrejelzések szerint ugyanis 2050-ig például Afrika lakossága egymilliárddal nő, és Nigéria lakossága vetekedni fog az Európai Unióéval - tudatták.
Az Alapjogokért Központ szerint Európa vezetőinek most kell felismerniük, hogy nem lehetséges minden embert befogadni, és most kell lerakniuk egy új szabályozás alapjait, hiszen amikor százmilliók próbálnak bejutni a kontinensre, már késő lesz.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások