Alapjogokért Központ: jelentősen nőhet a menekültek száma Magyarországon az Európai Bizottság javaslatai alapján
Az Alapjogokért Központ szerint jelentősen nőhet a menekültek száma Magyarországon az Európai Bizottság migrációs javaslata alapján.
A központ legújabb, az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében példaként hozták fel, hogy a javaslat alapján Magyarországnak 2014-ben majdnem hatszor annyi kérelmező számára kellett volna megadnia a menekültstátust, mint amennyien a jelenlegi szabályok alapján megkapták azt.
A bizottság ugyanis egy próbaprojekt keretében azt irányozná elő, hogy a nemzetközi védelemre jogosult menekülteket a tagállamok bizonyos kritériumok alapján számított százalékos arányban legyenek kötelesek befogadni a jövőben - írták.
Hozzátették: 2014-ben összességében az Európai Unióban 625 ezer menekültügyi kérelmet nyújtottak be, ebből 185 ezer ember esetében adták meg a menekültstátust a tagállamok. Bár 2014-ben Magyarországra az ötödik "legnépszerűbb" célországként csaknem 43 ezer illegális bevándorló érkezett, közülük csak mintegy 500-an kapták meg a menekültstátust, ami az összeurópai befogadott menekültlétszám alig 0,3 százaléka.
Közölték, tekintettel arra, hogy a bizottság tervei szerint Magyarország befogadási részaránya 1,53 százalék lenne, a 2014-es adatok alapján például a 185 ezer, európai uniós szinten menekültként elismert ember közül mintegy 3 ezret kellett volna befogadni, ami majdnem hatszorosa a 2014-es 500 főnek.
Figyelembe véve azt, hogy 2008 óta az EU-ba érkező, menekültstátusért folyamodók száma 400 ezerrel nőtt és a kérelmek mintegy harmadának helyt is adtak, vélelmezhető, hogy Magyarországon a kötelezően befogadandók száma a bizottság tervei alapján tovább nőne - olvasható az elemzésben.
Kitértek arra, az Európai Bizottság május 13-án hozta nyilvánosságra az EU-t érintő migrációs kihívásokra vonatkozó megoldási javaslatát. A javaslatnak egyelőre nincs jogi kötőereje a tagállamokra nézve, de a javaslatban indítványt tesznek kísérleti vagy próbaprojektekre, amelyeket már ebben az évben kidolgoznának és elindítanának.
E kísérleti projektek - a bizottság szándéka szerint - lehetnének 2016-ot követően egy olyan új, közös migrációs/menekültügyi rendszer kialakításának alapjai, amely már kötelező erővel bírna a tagállamokra nézve - írták.
Rámutattak: egy ilyen jogi kötőerővel bíró, EU-s szinten szabályozott rendszer életbelépéséhez a tagállamok egyetértésére is szükség volna. Azonban a közelmúltban tett egyes államfői és kormányfői nyilatkozatok alapján arra lehet következtetni, hogy komoly vita bontakozhat ki az EU szervei és a tagállami döntéshozók között a menekültügy megoldására tett bizottsági javaslat kapcsán - rögzítette az Alapjogokért Központ.
MTI
A központ legújabb, az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében példaként hozták fel, hogy a javaslat alapján Magyarországnak 2014-ben majdnem hatszor annyi kérelmező számára kellett volna megadnia a menekültstátust, mint amennyien a jelenlegi szabályok alapján megkapták azt.A bizottság ugyanis egy próbaprojekt keretében azt irányozná elő, hogy a nemzetközi védelemre jogosult menekülteket a tagállamok bizonyos kritériumok alapján számított százalékos arányban legyenek kötelesek befogadni a jövőben - írták.
Hozzátették: 2014-ben összességében az Európai Unióban 625 ezer menekültügyi kérelmet nyújtottak be, ebből 185 ezer ember esetében adták meg a menekültstátust a tagállamok. Bár 2014-ben Magyarországra az ötödik "legnépszerűbb" célországként csaknem 43 ezer illegális bevándorló érkezett, közülük csak mintegy 500-an kapták meg a menekültstátust, ami az összeurópai befogadott menekültlétszám alig 0,3 százaléka.
Közölték, tekintettel arra, hogy a bizottság tervei szerint Magyarország befogadási részaránya 1,53 százalék lenne, a 2014-es adatok alapján például a 185 ezer, európai uniós szinten menekültként elismert ember közül mintegy 3 ezret kellett volna befogadni, ami majdnem hatszorosa a 2014-es 500 főnek.
Figyelembe véve azt, hogy 2008 óta az EU-ba érkező, menekültstátusért folyamodók száma 400 ezerrel nőtt és a kérelmek mintegy harmadának helyt is adtak, vélelmezhető, hogy Magyarországon a kötelezően befogadandók száma a bizottság tervei alapján tovább nőne - olvasható az elemzésben.
Kitértek arra, az Európai Bizottság május 13-án hozta nyilvánosságra az EU-t érintő migrációs kihívásokra vonatkozó megoldási javaslatát. A javaslatnak egyelőre nincs jogi kötőereje a tagállamokra nézve, de a javaslatban indítványt tesznek kísérleti vagy próbaprojektekre, amelyeket már ebben az évben kidolgoznának és elindítanának.
E kísérleti projektek - a bizottság szándéka szerint - lehetnének 2016-ot követően egy olyan új, közös migrációs/menekültügyi rendszer kialakításának alapjai, amely már kötelező erővel bírna a tagállamokra nézve - írták.
Rámutattak: egy ilyen jogi kötőerővel bíró, EU-s szinten szabályozott rendszer életbelépéséhez a tagállamok egyetértésére is szükség volna. Azonban a közelmúltban tett egyes államfői és kormányfői nyilatkozatok alapján arra lehet következtetni, hogy komoly vita bontakozhat ki az EU szervei és a tagállami döntéshozók között a menekültügy megoldására tett bizottsági javaslat kapcsán - rögzítette az Alapjogokért Központ.
MTI
Hozzászólások