Államtitkárok: sikeres a kereszténydemokrata politika
Sikeresnek értékelték a kereszténydemokrata alapokon nyugvó politizálást a 75 éves a kereszténydemokrácia Magyarországon címmel pénteken Budapesten rendezett ünnepi ülésen felszólaló államtitkárok.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: a kereszténydemokrácia Magyarországon ma él és virul, a kereszténydemokrata értékekkel felvértezett kormányzati politika 2010 óta sikerre viszi Magyarországot.
Mint mondta: az egyik ilyen "csapat" 1919-ig nyúlik vissza, amikor megalapították a Kommunisták Magyarországi Pártját, majd ennek jogutódjaként később a Magyar Dolgozók Pártját, a Magyar Szocialista Munkáspártot, a Magyar Szocialista Pártot és a DK-t; míg a másik csapat kisnyilas, gyűlölködő, cigány- és zsidóellenes gyökerekkel rendelkezik. Ezek a politikusok oktatnak ki minket demokráciáról, vallásszabadságról, sajtószabadságról, jogállamról - jegyezte meg a párt alelnöke.
A liberális, globális, nyílt társadalom eszméjét és a kereszténydemokrata gondolkodást összehasonlítva hangsúlyozta: míg a kereszténydemokrácia számára fontos és közösségteremtő érték az, hogy férfinak vagy nőnek születünk, hogy magyarok és keresztények vagyunk, hogy melyik településen, tájegységen élünk, ezek a liberálisok számára diszkriminációra okot adó indokok.
Kitért arra: minden diktatúrában el akarták törölni a kereszténydemokrata pártot, de nem sikerült, volt, hogy saját vezetői ásták meg a sírját, de abból is feltámadt. Szerinte ez azt jelzi, hogy a KDNP jóval több, mint a tagjai közössége: egy olyan eszmeiség letéteményese, amely minden emberi gyengeség és külső erőszak ellenére nemzedékről nemzedékre fenntartja a kereszténydemokráciát. Úgy értékelt: lehet, hogy a KDNP a legidősebb demokratikus formáció a mai magyar parlamentarizmusban, de éppen ezért számíthatnak arra, hogy 75 év múlva is lesz Magyarországon és világszerte is kereszténydemokrácia.
Azbej Trisztán, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára kiemelte: a magyar kormány a világon elsőként indított az üldözött keresztényeket felkaroló programot, és egyedüliként van ilyen kormányzati egység, mint az általa vezetett államtitkárság. Hozzátette: ez nem munka, nem egy feladat, hanem egy nemzeti misszió és szolgálattétel, s büszke arra, hogy Magyarország vállalta ezt a missziót. Fontos ugyanakkor, hogy a tényekből induljanak ki, az egész emberi jogi válság egyik oka, hogy a tényeket megpróbálják eltagadni. A kereszténység jelenleg a legüldözöttebb vallás a világon - jelentette ki.
Világszerte 245 millió ember szenved megkülönböztetést születésétől pusztán a keresztény hite miatt, és több mint 4100 embert gyilkoltak meg emiatt a tavalyi évben - ismertette, megjegyezve: erről nem hallani emberi jogi szervezetektől. Ezek azonban csak a regisztrált esetek, amelyek a jéghegy csúcsát jelentik - tette hozzá. Kiemelte: meg kell győzni a világot, hogy az üldözött keresztények élete is ér annyit, mint bárki másé.
Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a szociális ellátórendszer akkor tud hatékony lenni, és ott tud jól működni, ahol tekintettel vannak a helyi sajátosságokra. Kiemelte: a szociális biztonság 2010 előtt eléggé le volt egyszerűsítve, és egyenlővé tették az anyagi biztonsággal. Az emberek azonban akkor érzik magukat biztonságban, ha vannak stabil emberi kapcsolataik, mert a szociális biztonság nem csak anyagi kérdés - hangsúlyozta.
III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája kiemelte: a Közel-Keleten a keresztények helyzete mostanra "a rosszból a még rosszabbra" fordult. Kiállt a klasszikus családmodell mellett és kijelentette: "mi ragaszkodunk a családhoz úgy, ahogy Isten teremtette". Elismerését fejezte ki, amiért a magyarok büszkék a magyarságukra, a kereszténységükre, és megvédik Európát és a kereszténységet.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke arról beszélt: meg kell különböztetni a politikai kereszténységet a keresztény politikától, mert a politikai kereszténység "voltaképpen bűn", keresztény jelszavakkal leöntött álságos politikát jelent, amelyet mélyen elutasítanak. "Legyünk büszkék, hogy a kereszténydemokrata szó benne van a pártunk nevében, legyünk büszkék, hogy az Isten szó ott van az alkotmányban, de éljünk és a viselkedjünk ennek megfelelően" - figyelmeztetett.
(Forrás: MTI)
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: a kereszténydemokrácia Magyarországon ma él és virul, a kereszténydemokrata értékekkel felvértezett kormányzati politika 2010 óta sikerre viszi Magyarországot.
Úgy értékelt: mára egy keresztény, nemzeti, polgári szövetség részeként a keresztény értékek és a keresztény társadalmi és gazdasági modell érvényre juttatásával egy kereszténydemokrata államot építenek. Az államtitkár a kereszténydemokrata gazdaság pillérjei közé sorolta a család védelmét, a munka becsületének visszaadását, a szociális felelősségtudat érvényre juttatását, a magyar érdek képviseletét, a stratégiai ágazatok nemzeti tulajdonba kerülését, a magyar vállalkozások erősítését, a tudásalapú társadalom létrehozását, az innováció növelését és a kultúra értékmegőrző szerepének hangsúlyozását.
Úgy vélte: nincs az az embertelen ideológia, ami ellen eredményesen fel ne lehetne lépni, és nincs az a véleményterror, ami el tudná hallgattatni az igazi kereszténydemokrata gondolatot. Arra figyelmeztetett: továbbra is helyt kell állni és hirdetni kell a sikeres kereszténydemokrata alternatíva értékeit.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt: a KDNP-s politikusok a parlamenti ülésteremben hétről hétre azokkal ülnek szemben, akiknek jogelődei, illetve szellemi elődei korábban üldözték, bebörtönözték, internálták, emigrációba kényszerítették a kereszténydemokratákat.
Mint mondta: az egyik ilyen "csapat" 1919-ig nyúlik vissza, amikor megalapították a Kommunisták Magyarországi Pártját, majd ennek jogutódjaként később a Magyar Dolgozók Pártját, a Magyar Szocialista Munkáspártot, a Magyar Szocialista Pártot és a DK-t; míg a másik csapat kisnyilas, gyűlölködő, cigány- és zsidóellenes gyökerekkel rendelkezik. Ezek a politikusok oktatnak ki minket demokráciáról, vallásszabadságról, sajtószabadságról, jogállamról - jegyezte meg a párt alelnöke.
A liberális, globális, nyílt társadalom eszméjét és a kereszténydemokrata gondolkodást összehasonlítva hangsúlyozta: míg a kereszténydemokrácia számára fontos és közösségteremtő érték az, hogy férfinak vagy nőnek születünk, hogy magyarok és keresztények vagyunk, hogy melyik településen, tájegységen élünk, ezek a liberálisok számára diszkriminációra okot adó indokok.
Kitért arra: minden diktatúrában el akarták törölni a kereszténydemokrata pártot, de nem sikerült, volt, hogy saját vezetői ásták meg a sírját, de abból is feltámadt. Szerinte ez azt jelzi, hogy a KDNP jóval több, mint a tagjai közössége: egy olyan eszmeiség letéteményese, amely minden emberi gyengeség és külső erőszak ellenére nemzedékről nemzedékre fenntartja a kereszténydemokráciát. Úgy értékelt: lehet, hogy a KDNP a legidősebb demokratikus formáció a mai magyar parlamentarizmusban, de éppen ezért számíthatnak arra, hogy 75 év múlva is lesz Magyarországon és világszerte is kereszténydemokrácia.
Azbej Trisztán, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára kiemelte: a magyar kormány a világon elsőként indított az üldözött keresztényeket felkaroló programot, és egyedüliként van ilyen kormányzati egység, mint az általa vezetett államtitkárság. Hozzátette: ez nem munka, nem egy feladat, hanem egy nemzeti misszió és szolgálattétel, s büszke arra, hogy Magyarország vállalta ezt a missziót. Fontos ugyanakkor, hogy a tényekből induljanak ki, az egész emberi jogi válság egyik oka, hogy a tényeket megpróbálják eltagadni. A kereszténység jelenleg a legüldözöttebb vallás a világon - jelentette ki.
Világszerte 245 millió ember szenved megkülönböztetést születésétől pusztán a keresztény hite miatt, és több mint 4100 embert gyilkoltak meg emiatt a tavalyi évben - ismertette, megjegyezve: erről nem hallani emberi jogi szervezetektől. Ezek azonban csak a regisztrált esetek, amelyek a jéghegy csúcsát jelentik - tette hozzá. Kiemelte: meg kell győzni a világot, hogy az üldözött keresztények élete is ér annyit, mint bárki másé.
Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a szociális ellátórendszer akkor tud hatékony lenni, és ott tud jól működni, ahol tekintettel vannak a helyi sajátosságokra. Kiemelte: a szociális biztonság 2010 előtt eléggé le volt egyszerűsítve, és egyenlővé tették az anyagi biztonsággal. Az emberek azonban akkor érzik magukat biztonságban, ha vannak stabil emberi kapcsolataik, mert a szociális biztonság nem csak anyagi kérdés - hangsúlyozta.
III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája kiemelte: a Közel-Keleten a keresztények helyzete mostanra "a rosszból a még rosszabbra" fordult. Kiállt a klasszikus családmodell mellett és kijelentette: "mi ragaszkodunk a családhoz úgy, ahogy Isten teremtette". Elismerését fejezte ki, amiért a magyarok büszkék a magyarságukra, a kereszténységükre, és megvédik Európát és a kereszténységet.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke arról beszélt: meg kell különböztetni a politikai kereszténységet a keresztény politikától, mert a politikai kereszténység "voltaképpen bűn", keresztény jelszavakkal leöntött álságos politikát jelent, amelyet mélyen elutasítanak. "Legyünk büszkék, hogy a kereszténydemokrata szó benne van a pártunk nevében, legyünk büszkék, hogy az Isten szó ott van az alkotmányban, de éljünk és a viselkedjünk ennek megfelelően" - figyelmeztetett.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások