Állatkínzás miatt már két letöltendő börtönbüntetést szabtak ki a az idén a fővárosban
Az idén már két letöltendő szabadságvesztést szabtak ki a fővárosban állatkínzás miatt - ismertette Póta Péter, a Fővárosi Bíróság szóvivője pénteken a témában tartott sajtótájékoztatón.
Mindkét ítélet első fokon született és nem jogerős. Az egyik döntést a csepeli bíróság hozta, amelyben állatkínzás vétsége miatt 8 hónap börtönbüntetésre ítélték a tettest. A férfi visszaeső, büntetett előéletű volt, a bűncselekményt feltételes szabadságvesztés hatálya alatt követte el és végig tagadta bűnösségét. A vád szerint 2015 nyarán a főváros egyik külső kerületben egy ház udvarán bántalmazott egy 8-9 hetes macskát, az állatra többször rátaposott, így több csontját eltörte.
A másik ügyben az óbudai bíróság 1 év 10 hónap börtönbüntetést szabott ki, különös szenvedést okozó állatkínzás bűntettéért. A vádlott többszörös visszaeső volt. A vád szerint 2013 augusztusában Budapest közelében bántalmazta 2 hónapos kistestű keverék kutyáját.
Egy szöges fa léccel többször, nagy erővel megütötte. A kutya a bántalmazás következtében súlyos sérüléseket szenvedett: bevérzett a bal kötőhártyája, fogai kitörtek, csontjai eltörtek. A szem- és lábsérülései miatt maradandó károsodást szenvedett.
Póta Péter ismertette: az új büntető törvénykönyv (Btk.) hatálybalépése, 2013 óta a Fővárosi Törvényszékhez tartozó kerületi bíróságokon indult 23 büntetőeljárásból 11-ben született elsőfokú ítélet, melyből hét első fokon jogerőre emelkedett, kettő másodfokon lett jogerős, további kettő pedig folyamatban van. A kínzást elszenvedő állatok többnyire kutyák és macskák, de szerepel köztük nyúl, kakas, japán kakas és egy csüngő hasú vietnami anyakoca is a tíz kismalacával.
A Fővárosi Bíróság annak apropóján közölte az állatkínzásokkal kapcsolatos eljárások adatait, hogy az igazságügyi tárcánál állatvédelmi szervezetekkel konzultációsorozat kezdődött a szabályozással kapcsolatban, ezt megelőzően pedig februárban 120 állatvédő szervezet demonstrált a Kossuth téren az állatkínzás ellen.
Póta Péter felidézte: az állatkínzást 1968 óta szankcionálja a büntetőjog, évtizedekig szabálysértésnek minősült és az elkövető pénzbírsággal volt sújtható. Az követte el a szabálysértést, aki állatot nyilvánosan, botrányt okozó módon vagy durván bántalmazott. A szabályozás többször módosult, és 2004-re leszűkült a gerinces állatok nyilvános bántalmazására. A bírói gyakorlat az állat elpusztítását 2004-ig rongálásnak tekintette - mutatott rá.
A Btk.-ban 2004 áprilisától a közbiztonság elleni bűncselekmények közé került az állatkínzás, büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés volt. A jogalkotó 2008-tól építette be a jogszabályba a bűncselekmény minősített esetét, s ha különös szenvedést okozott az elkövető az állatnak, három évig terjedő szabadságvesztéssel volt sújtható.
A 2013 júliusától hatályos új Btk. már a környezet és a természet elleni bűncselekmények körében szabályozza az állatkínzást. Az új jogszabály főszabály szerint kizárólag szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé. A hatályos szabályozás szerint állatkínzást követ el az, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi.
Póta Péter rámutatott: állatkínzás passzív magatartással is elkövethető, például ha az állat tartója elmulasztja a tartási, gondozási kötelezettségét és ez az állat szenvedését idézi elő. Az állatkínzás alapesetben vétség és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, minősített esetben bűntett és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Vagyis az állatkínzás a jogalkotói szándéknak megfelelően kis tárgyi súlyú bűncselekmény - tette hozzá.
A jogalkotó ugyan felruházta a bírákat a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásának jogával, ez nem automatizmus, különösen nem az alacsony büntetési tétellel fenyegetett cselekmények esetén - mondta. Hozzátette: a Btk. a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása helyett, az úgynevezett enyhítő szakasz alkalmazásával lehetőséget biztosít enyhébb büntetés, például felfüggesztett szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés vagy akár intézkedés, például megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka alkalmazására is.
A bírói gyakorlat széles skálán mozog: a próbára bocsátástól a közérdekű munka büntetésen keresztül a pénzbüntetésen át a felfüggesztett és a tényleges végrehajtandó szabadságvesztésig tart - ismertette. Dénes Veronika, a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntető bírája az MTI kérdésére azt mondta: a bíróságon pozitív tendenciaként figyelhető meg, hogy az ilyen jellegű büntetőügyeket egyre rövidebb idő alatt zárják le, átlagosan egy-másfél év alatt.
(Forrás: MTI)
Mindkét ítélet első fokon született és nem jogerős. Az egyik döntést a csepeli bíróság hozta, amelyben állatkínzás vétsége miatt 8 hónap börtönbüntetésre ítélték a tettest. A férfi visszaeső, büntetett előéletű volt, a bűncselekményt feltételes szabadságvesztés hatálya alatt követte el és végig tagadta bűnösségét. A vád szerint 2015 nyarán a főváros egyik külső kerületben egy ház udvarán bántalmazott egy 8-9 hetes macskát, az állatra többször rátaposott, így több csontját eltörte.A másik ügyben az óbudai bíróság 1 év 10 hónap börtönbüntetést szabott ki, különös szenvedést okozó állatkínzás bűntettéért. A vádlott többszörös visszaeső volt. A vád szerint 2013 augusztusában Budapest közelében bántalmazta 2 hónapos kistestű keverék kutyáját.
Egy szöges fa léccel többször, nagy erővel megütötte. A kutya a bántalmazás következtében súlyos sérüléseket szenvedett: bevérzett a bal kötőhártyája, fogai kitörtek, csontjai eltörtek.
Póta Péter ismertette: az új büntető törvénykönyv (Btk.) hatálybalépése, 2013 óta a Fővárosi Törvényszékhez tartozó kerületi bíróságokon indult 23 büntetőeljárásból 11-ben született elsőfokú ítélet, melyből hét első fokon jogerőre emelkedett, kettő másodfokon lett jogerős, további kettő pedig folyamatban van. A kínzást elszenvedő állatok többnyire kutyák és macskák, de szerepel köztük nyúl, kakas, japán kakas és egy csüngő hasú vietnami anyakoca is a tíz kismalacával.
A Fővárosi Bíróság annak apropóján közölte az állatkínzásokkal kapcsolatos eljárások adatait, hogy az igazságügyi tárcánál állatvédelmi szervezetekkel konzultációsorozat kezdődött a szabályozással kapcsolatban, ezt megelőzően pedig februárban 120 állatvédő szervezet demonstrált a Kossuth téren az állatkínzás ellen.
Póta Péter felidézte: az állatkínzást 1968 óta szankcionálja a büntetőjog, évtizedekig szabálysértésnek minősült és az elkövető pénzbírsággal volt sújtható. Az követte el a szabálysértést, aki állatot nyilvánosan, botrányt okozó módon vagy durván bántalmazott. A szabályozás többször módosult, és 2004-re leszűkült a gerinces állatok nyilvános bántalmazására. A bírói gyakorlat az állat elpusztítását 2004-ig rongálásnak tekintette - mutatott rá.
A Btk.-ban 2004 áprilisától a közbiztonság elleni bűncselekmények közé került az állatkínzás, büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés volt. A jogalkotó 2008-tól építette be a jogszabályba a bűncselekmény minősített esetét, s ha különös szenvedést okozott az elkövető az állatnak, három évig terjedő szabadságvesztéssel volt sújtható.
A 2013 júliusától hatályos új Btk. már a környezet és a természet elleni bűncselekmények körében szabályozza az állatkínzást. Az új jogszabály főszabály szerint kizárólag szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé. A hatályos szabályozás szerint állatkínzást követ el az, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi.
Póta Péter rámutatott: állatkínzás passzív magatartással is elkövethető, például ha az állat tartója elmulasztja a tartási, gondozási kötelezettségét és ez az állat szenvedését idézi elő. Az állatkínzás alapesetben vétség és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, minősített esetben bűntett és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Vagyis az állatkínzás a jogalkotói szándéknak megfelelően kis tárgyi súlyú bűncselekmény - tette hozzá.
A jogalkotó ugyan felruházta a bírákat a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásának jogával, ez nem automatizmus, különösen nem az alacsony büntetési tétellel fenyegetett cselekmények esetén - mondta. Hozzátette: a Btk. a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása helyett, az úgynevezett enyhítő szakasz alkalmazásával lehetőséget biztosít enyhébb büntetés, például felfüggesztett szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés vagy akár intézkedés, például megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka alkalmazására is.
A bírói gyakorlat széles skálán mozog: a próbára bocsátástól a közérdekű munka büntetésen keresztül a pénzbüntetésen át a felfüggesztett és a tényleges végrehajtandó szabadságvesztésig tart - ismertette. Dénes Veronika, a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntető bírája az MTI kérdésére azt mondta: a bíróságon pozitív tendenciaként figyelhető meg, hogy az ilyen jellegű büntetőügyeket egyre rövidebb idő alatt zárják le, átlagosan egy-másfél év alatt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások