Az összes devizahitel szerződés semmis!?

Kérjük oszd meg, lájkold és csatlakozz   --- ez minden magyar családon segíthet, aki hitelt vett fel!!! -
Köszönjük!!!

Szinte az összes devizahiteles szerződés érvénytelen, azaz semmis – legalábbis ez következik a Fővárosi Törvényszék OTP ellen hozott jogerős döntésének indoklásából.

Nyomj egy lájkot kérlek, ha egyetértessz, hogy a bankok egy forintot se kapjanak, ameddig nincs bírósági döntés az ügyben!





[divider]Persze a Kúria mindent felülvizsgál az üggyel kapcsolatban.

Semmis az a kölcsönszerződés, amelynél a szerződésben nincs leírva az adóst terhelő minden költség – derül ki a Fővári Törvényszék OTP ellen múlt héten meghozott jogerős döntésének indoklásából.

A devizahiteleknél nem volt előre meghatározva, hogy a kiutalt hitel mennyibe fog kerülni. Ezt még a bank sem tudta akkor kiszámolni amikor a szerződést aláírták.

A BANK NEM HIVATKOZHATNA ARRA, HOGY AZ EMBEREK IS UTÁNNA NÉZHETTEK VOLNA A DEVIZAHITEL SZERZŐDÉSÜK MEGFELEL-E A JOGSZABÁLYOKNAK

A legtöbb szakember és laikusnak is az a véleménye, hogy azért a bankhoz ment mindenki hitelt felvenni, mert ebben a témában a bank volt a szakember.

Ha tönkre megy az autó fékrendszere, akkor nem a henteshez megyünk, hanem az autószerelőhöz.
Ha a fék miatt baleset ér bennünket, akkor a felelősség a szerelőt terheli. Bennünket nem is terhelhet, hiszen azért mentünk szakemberhez, mert mi nem értettünk hozzá.

A bank is egy szakcég, aki pénzzel foglalkozik. Csak, hogy Ő nem volt korrekt, mert, mivel az emberek nem értenek a pénzhez átverték a hitelfelvevők legnagyobb részét. Olyan szerződést írattak alá mindenkivel, ami nem felelt meg a jogszabályoknak sem.


Térjünk vissza az OTP perhez.

Az OTP ellen, a teljes hiteldíj számítási módja alapján indított pert elsőfokon elbukta az a jogász, aki a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) égisze alatt tevékenykedik. A Fővárosi Törvényszék számtalan pontban osztotta az elsőfok véleményét, a legfontosabb kérdésben azonban ellentétesen határozott. A részletes indoklás és a döntés alapján (ami ma került nyilvánosságra) úgy tűnik, a PITEE olyan fogást talált a rendszeren, amibe kapaszkodva szinte minden devizahiteles akár meg nem történtté is teheti az elmúlt évek lidércnyomását. Mielőtt részleteznénk, hogy miről is van igazán szó, azért rögzítjük: a jogászok körében sebtében végzett felmérésünk során a perben nem érintettek közül egyelőre senki sem gondolja, hogy a Kúria változatlanul hagyja ezt az ítéletet.

A leírtak alapján az OTP a teljes hiteldíj (THM) számítása során figyelembe vette, hogy az adós a devizahitelhez vételi árfolyam jutott, míg a törlesztést eladásin teljesítette, de annak számítási módja és mértéke nem volt világos előtte.

Hasonló okból a Szegedi Ítélőtábla a Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége kezdeményezte perben ezt az eljárást már részben érvénytelennek minősítette. A Kúria iránymutatása az ilyen ügyekben még nem ad eligazítást, az ugyanis csak az egyoldalú szerződésmódosításokról szól (a gyakorlati következmények egyébként még ezen a téren is a konkrét ítéletekből derülhet majd ki). A helyzetnek viszont most mindenképpen változnia kell. Az OTP ugyanis mindkét ügyben törvényességi felülvizsgálatot kért.

THM-számítás
A konkrét mértéknél az OTP (nem minden bank tett egyébként így) a törlesztőrészleteket forintban, méghozzá a deviza eladási árfolyammal kalkulált forintértékkel vette számításba. A tét most már nagyon nagy. A mostani döntésben alaposan rávertek a szegedire. A bíróság ugyanis nem egyetlen pontot, hanem a teljes devizahitel-szerződést mondta ki semmisnek.

A hitelintézeti törvény akkor hatályos szövege szerint ugyanis – mint az indoklásban olvasható – „semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót és a hiteldíj mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és összegét vagy becslését; továbbá a szerződéssel kapcsolatos összes költséget”. A költségek közé pedig a bíróság besorolta az „árfolyamrést” is.

Bizonyos esetekben a semmissé nyilvánításnak extrém következményei is lehetnek. Leginkább a kisebb összegű autóhiteleknél fordulhat elő az, hogy a felvett hitelnél már többet is visszafizettek az adósok az évek során, miközben a bank - az árfolyam változása és a kamatok megugrása miatt - még mindig nyilván tart bizonyos tartozást. A semmisség és az azt követő elszámolás ilyenkor azt is eredményezhetné, hogy a bank fizet vissza némi pénzt az adósnak.


Mindez azonban egyelőre elméleti gondolatmenet, hiszen az egyetlen konkrét semmisségi ügyben érintett OTP jelezte: nem ért egyet az ítélettel, ezért minden jogorvoslati lehetőséggel élni fog. Fellebbezni nem tud, de a Kúriához 60 napon belül felülvizsgálati kérelemmel fordulhat, ez pedig még megfordíthatja a dolgok állását. Az ügy visszakerülhet valamelyik korábbi stádiumba, és más bíróhoz kerülve más eredményt is szülhet egy új tárgyalás.

Egyelőre Kásler Árpád áprilisban meghozott jogerős ítélete is a Kúrián várakozik. Abban az ügyben január közepén várható döntés.

Az OTP nem gondolja, hogy tévedett bármikor is. Még a Kásler per után sem vettek vissza a vehemenciájukból, sőt az OTP tulajdonosa Csányi Sándor megfenyegette Kásler Árpádot, aki most 100 millió forintra perelte az OTP vezért.