Az útfelújítást és a kóbor kutyák problémáját is felvetették a Nyírbátor térségi kistelepülések

Az útfelújítások és a szennyvízhálózatok kiépítésének fontosságát, de a kóbor kutyák és az elhagyott, romos ingatlanok problémáját is felvetették a Szent István Vidékfejlesztési Programban érintett Nyírbátor környéki települések polgármesterei az MTI érdeklődésére.A térségben tíz település vesz részt a programban: Bátorliget, Encsencs, Nyírbéltek, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse és Terem. A közel háromezer lakosú Nyírbélteken az elmúlt időszakban több utat sikerült felújítani, de több önkormányzati út felújítása még várat magára - közölte Bagdi Sándor, a nagyközség polgármestere az MTI-vel.

Elmondta: a felújított utakon felgyorsul a közlekedést, ezért szerinte mindenképpen szükséges ezeken az utakon fogalomlassítót és figyelmeztető táblákat elhelyezni; a vidékfejlesztési programon elnyert összeget elsősorban erre a célra szeretné fordítani az önkormányzat.

Andricsák Andrea, Ömböly polgármestere az MTI megkeresésére azt írta: térségi szinten súlyos problémát jelent a szennyvízelvezetés hiánya, amire két megoldást javasol.

Az egyik - olcsóbb - megoldás a lakosoknak állami támogatás segítségével házi szennyvíztisztító rendszert építenének ki, ami lakóházanként körülbelül kétmillió forintba kerülne. A másik lehetőség a szennyvízhálózat megépítése és egy szennyvíztisztító telep létrehozása, amelyet a közeli Penészlekkel közösen lehetne működtetni, vagy csatlakozni a már meglévő nyírbélteki létesítményhez.

A szükséges fejlesztések között az alsóbbrendű és belterületi úthálózatok rendbetételét és a faluház energetikai korszerűsítését említette a helyhatósági vezető. Közlése szerint mindkettővel próbálkoztak, az állami tulajdonban lévő Rákóczi utca felújítására nem tudtak pályázni, a faluház esetében pedig ugyan beadták a pályázatot, de a rendelkezésre álló forrás kimerült. A polgármester megjegyezte: a magyar-román határ mellett fekvő, 330 lakosú község egyik legnagyobb problémáját az elhagyatott és romos ingatlanok jelentik.

Javaslata szerint olyan jogszabályra lenne szükség, amely egyszerűsíti az önkormányzatok számára az elhagyatott, rendezetlen tulajdonviszonyú ingatlanok kisajátítását vagy közösségi célú átvételét, ehhez pedig célzott pénzügyi keretet is biztosítani kellene. Az állam emellett - folytatta - biztosítson lehetőséget arra, hogy a menthetetlen állapotú épületek bontása az önkormányzat által koordinált módon valósulhasson meg.

Andricsák Andrea szerint lehetővé kellene tenni a településen található állami tulajdonú földterületek ingyenes önkormányzati használatba adását, ezeket közösségi, gazdasági vagy településfejlesztési célokra lehetne hasznosítani.

A közfoglalkoztatási programok tekintetében nagyobb helyi döntési jogkört kért az önkormányzatoknak Ömböly polgármestere. "Meggyőződésünk, hogy a település vezetése látja legjobban a helyi szükségleteket, ezért indokolt lenne, hogy a polgármester helyben dönthessen arról, milyen munkát végezzenek a közfoglalkoztatottak" - fogalmazott. A polgármester jelezte a kóbor kutyák problémáját is; ebben az évben az ömbölyi önkormányzat több mint egymillió forintot fizetett ki a befogott állatok menhelyi elhelyezésére.

Ez hosszú távon fenntarthatatlan terhet jelent egy kistelepülés számára - jelezte, majd hozzátette, azt kérik a kormánytól, hogy a befogott és elszállított kóbor állatok költsége ne az önkormányzatokat terhelje, hanem az államot.

Az MTI-nek nyilatkozó más települések vezetői azt mondták: természetesen vannak fejlesztési elképzeléseik, de mivel még kevés információval rendelkeznek a program lehetőségekről, a konkrét tervezéssel megvárják a részletszabályozást.

(Forrás: MTI)