Bajcsy-Zsilinszky Endrére emlékeztek a beregi Tarpán
Ünnepi emléküléssel és koszorúzással emlékeztek Bajcsy-Zsilinszky Endrére (1886-1944) a politikus-újságíró születésének 130. évfordulója alkalmából a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpán szombaton.
A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) Bajcsy-Zsilinszky Emlékbizottsága által szervezett eseményen Pál Zoltán, a bizottság megyei elnöke beszédében történelmi jelentőségűnek nevezte a megemlékezést, amelyre szerte az országból érkeztek résztvevők.
"Bajcsy-Zsilinszky a második világháború évéiben vált az ország vezető ellenzéki politikusává, az Országgyűlésben és azon kívül bátran és keményen harcolt a magyar nép becsületéért, a kormány öngyilkos és nemzetpusztító politikája ellen" - fogalmazott a politikus életútját felidézve Pál Zoltán.
Vitányi Iván, Bajcsy-Zsilinszky Endre egykori rabtársa, a Demokratikus Koalíció örökös, tiszteletbeli elnöke beszédében azt mondta, Bajcsy-Zsilinszky és kortársa, Nagy Imre néhai miniszterelnök jelképezik a magyar sorsot és tragédiát, azaz "mi ellen kellene védekezni és mit kellene megtenni".
Kifejtette, mindketten nehéz életutat jártak be, Nagy Imre a baloldalról jutott el az igazi európai demokrácia megvalósításának és védelmezésének eszméjéhez, Bajcsy-Zsilinszky pedig a jobboldali fajvédelemtől indulva ért el a demokrácia felvállalásához.
Vállalta a halált a nemzet érdekében, annak ellenére, hogy alkalma nyílt volna megszökni a kivégzés elől - idézte fel emlékeit az emlékbizottság tiszteletbeli elnöki posztját is betöltő ellenzéki politikus. Vitányi Iván szerint Bajcsy-Zsilinszky jelképezi azt az utat, ami nem a magyarkodás, nem a szűkkörű elit védelmezését jelenti, hanem a társadalom egészének demokratikus fejlődése irányába mutat.
Jánosi Katalin, az emlékbizottság elnökségének tagja, Nagy Imre miniszterelnök unokája beszédében a két politikus életútjának párhuzamosságára hívta fel a figyelmet, szavai szerint az árulás, a politikai gyilkosság, a nemzetért való mártíromság, majd az újratemetés tette szinte egyformává sorsukat.
Nagy Imrének nagyobb lehetőség, magasabb pozíció adatott, hogy valóra váltsa mindazt, amit nemzetéért tenni óhajtott, Bajcsy-Zsilinszky pedig képviselőként, újságíróként, majd ellenállóként tehetett a legtöbbet szűkebb és tágabb hazájáért - fogalmazott Jánosi Katalin. Beszédében kifejtette, bátor férfiként fegyverrel szegült szembe a rátörő ellenféllel és emelt fővel állt bírái előtt, "úgy hitte, személyes önfeláldozása megmentheti hazája becsületét."
Hozzátette, Nagy Imréhez hasonlóan Bajcsy-Zsilinszky életútjának pozitív üzenetét máig sem értékelik, "jószerével hallgatás Bajcsy-Zsilinszky sorsa is". Az emlékülés után a résztvevők megkoszorúzták Bajcsy-Zsilinszky Endre szobrát, majd megemlékezést tartottak a református temetőben lévő síremlékénél.
(Forrás: MTI)
A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) Bajcsy-Zsilinszky Emlékbizottsága által szervezett eseményen Pál Zoltán, a bizottság megyei elnöke beszédében történelmi jelentőségűnek nevezte a megemlékezést, amelyre szerte az országból érkeztek résztvevők."Bajcsy-Zsilinszky a második világháború évéiben vált az ország vezető ellenzéki politikusává, az Országgyűlésben és azon kívül bátran és keményen harcolt a magyar nép becsületéért, a kormány öngyilkos és nemzetpusztító politikája ellen" - fogalmazott a politikus életútját felidézve Pál Zoltán.
Hozzátette, harca közben sem feledkezett meg a beregi térségről és népről, amelynek 1931-1935, illetve 1939-1944 között volt az országgyűlési képviselője.
Vitányi Iván, Bajcsy-Zsilinszky Endre egykori rabtársa, a Demokratikus Koalíció örökös, tiszteletbeli elnöke beszédében azt mondta, Bajcsy-Zsilinszky és kortársa, Nagy Imre néhai miniszterelnök jelképezik a magyar sorsot és tragédiát, azaz "mi ellen kellene védekezni és mit kellene megtenni".
Kifejtette, mindketten nehéz életutat jártak be, Nagy Imre a baloldalról jutott el az igazi európai demokrácia megvalósításának és védelmezésének eszméjéhez, Bajcsy-Zsilinszky pedig a jobboldali fajvédelemtől indulva ért el a demokrácia felvállalásához.
Vállalta a halált a nemzet érdekében, annak ellenére, hogy alkalma nyílt volna megszökni a kivégzés elől - idézte fel emlékeit az emlékbizottság tiszteletbeli elnöki posztját is betöltő ellenzéki politikus. Vitányi Iván szerint Bajcsy-Zsilinszky jelképezi azt az utat, ami nem a magyarkodás, nem a szűkkörű elit védelmezését jelenti, hanem a társadalom egészének demokratikus fejlődése irányába mutat.
Jánosi Katalin, az emlékbizottság elnökségének tagja, Nagy Imre miniszterelnök unokája beszédében a két politikus életútjának párhuzamosságára hívta fel a figyelmet, szavai szerint az árulás, a politikai gyilkosság, a nemzetért való mártíromság, majd az újratemetés tette szinte egyformává sorsukat.
Nagy Imrének nagyobb lehetőség, magasabb pozíció adatott, hogy valóra váltsa mindazt, amit nemzetéért tenni óhajtott, Bajcsy-Zsilinszky pedig képviselőként, újságíróként, majd ellenállóként tehetett a legtöbbet szűkebb és tágabb hazájáért - fogalmazott Jánosi Katalin. Beszédében kifejtette, bátor férfiként fegyverrel szegült szembe a rátörő ellenféllel és emelt fővel állt bírái előtt, "úgy hitte, személyes önfeláldozása megmentheti hazája becsületét."
Hozzátette, Nagy Imréhez hasonlóan Bajcsy-Zsilinszky életútjának pozitív üzenetét máig sem értékelik, "jószerével hallgatás Bajcsy-Zsilinszky sorsa is". Az emlékülés után a résztvevők megkoszorúzták Bajcsy-Zsilinszky Endre szobrát, majd megemlékezést tartottak a református temetőben lévő síremlékénél.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások