Bakondi: a kormány elszánt migrációs politikája mellett, nem akar a londonihoz hasonló következményeket

A magyar kormány elszánt az eddigi migrációs politikájának folytatása mellett, nem akar a londonihoz hasonló következményeket, ezért is kérdezi meg a magyar embereket egy nemzeti konzultáción újra arról, mi a véleményük a kérdésben - mondta a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Bakondi György arról beszélt, változó intenzitással továbbra is támadják Magyarország migrációs politikáját, de a kormány nem fog változtatni azon. Nem akarunk olyan súlyos következményeket, mint amelyek történtek Londonban, Brüsszelben, Berlinben, Párizsban, Nizzában vagy Kölnben - mondta. Hozzátette: a magyar kormány továbbra sem engedi a tömeges, agresszív és ellenőrzés nélküli beáramlást az ország határán, ehelyett közrendet és közbiztonságot akar, és az újabb intézkedései is erre irányulnak.

Bakondi György a kormány álláspontját megerősítette abban is, hogy Magyarország nem akar központi, felső korlát nélküli tömeges elosztást, betelepítést sem.


A miniszterelnök február 20-án, az Országgyűlésben jelentette be, hogy nemzeti konzultáció kezdődik annak az öt veszélyforrásnak a kérdésében, amelyekkel Magyarországnak az idén szembe kell néznie. Orbán Viktor ezek között említette az illegális bevándorlás kérdését. Bakondi György azt mondta, szeretnék, ha az újabb nemzeti konzultációban minél többen részt vennének, és minél többen véleményt nyilvánítanának a sorskérdésekről, hogy a magyar kormánynak megfelelő támogatása legyen az európai uniós és más nemzetközi fórumokon, amikor a politikáját támadják.


A belbiztonsági tanácsadó szerint azért is indokolt a témában egy újabb nemzeti konzultáció, mert azóta jelentős változások történtek világ- és Európa-szerte. Ezek között említette, hogy változás figyelhető meg a migránsok számában és összetételében. Ismertetése szerint másfél millióan biztosan többen érkeztek Európába. 2015-ben csak Magyarországon 104 ország állampolgára haladt át, közülük legjelentősebb számban a szíriai és iraki térségből. Azóta elsősorban Afganisztán, Pakisztán és fekete-Afrika lett a meghatározó kiinduló ország.


A változások között arról is beszélt, hogy a nemzetállamok is védekezni kezdtek szerte Európában a belső határellenőrzés visszaállításával, a rendőri szervek megerősítésével, jogszabálymódosításokkal, a titkosszolgálatok megerősítésével, a terrorelhárítási együttműködés fejlesztésével. Közölte azt is, várhatóan kedden Magyarországra érkezik Dimitris Avramopoulos migrációs és belügyekért felelős EU-biztos, és találkozik Pintér Sándor belügyminiszterrel. Kérdésre azt mondta, a biztos várhatóan tájékozódni fog a kedden hatályba lépő új magyar jogszabályokról. Felidézte azt is, hogy a biztos korábban egy esetleges,  Magyarországgal szembeni kötelességszegési eljárás indításáról nyilatkozott.


Közölte, a magyar kormány ragaszkodik a legutóbbi törvénymódosításához, és ha Brüsszel továbbra is azt a véleményt képviseli, mint "amit a médiában üzengetett", akkor láthatóan nem sokat tanult a 2015 óta történtekből. Arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs problémája a törvényesen működő civil szervezetekkel, de problémája van a magyar érdekeket semmibe vevő szervezetekkel.


(Forrás: MTI)