Bakondi György: fokozódik a migrációs nyomás a déli határon
Magyarország déli határán annak ellenére fokozódik a migrációs nyomás, hogy a balkáni útvonalon általában csökkenés tapasztalható - mondta el Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a TV2 Mokka című műsorában csütörtök reggel.
Bakondi György emlékeztetett arra, hogy tavaly, tavaly elött a szerb-magyar határszakaszon még szinte naponta voltak súlyos összetűzések a - főként afgán - embercsempészbandák között, ezt azonban a magyar és szerb rendőri erőknek sikerült megfékezniük. Fellépésük hatására az afgán embercsempészek Bosznia-Hercegovinába települtek át, és a fő migrációs útvonal Horvátország-Szlovénia-Olaszország lett.
Miután azonban ott is hatékonyan léptek fel a rendvédelmi erők, az utóbbi időben az embercsempészek elkezdtek "visszaszivárogni", megint felbukkantak a magyar-szerb határszakaszon - ismertette a főtanácsadó. Közölte,idén eddig 6800 határsértőt fogtak el, miközben tavaly az év ugyanezen szakaszában 1680-at.
Bakondi György elmondta: Iránban sok afgán él, akiket az iráni hatóságok elkezdtek visszatoloncolni Afganisztánba, ám ezek az afgánok inkább Nyugat-Európa felé indultak, mire a török hatóságok is megerősítették a határvédelmüket, mint ahogy Bulgária és Görögország is. Az embercsempészek és határrendészek között egy folyamatosan változó, "napi harc" zajlik - jegyezte meg a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
"Az afgán embercsempészbandák igazi főnökei ki sem mozdulnak Afganisztánból, viszont nagyon szoros kapcsolatban állnak az afgán titkosszolgálatokkal", tehát gyakorlatilag az afgán titkosszolgálat döntötte el, hogy kik jussanak be az Európai Unióba. Ebből is látszik, mennyire tévesen viszonyult Brüsszel az európai határőrizethez - fejtette ki Bakondi György.
(Forrás: MTI)
Bakondi György emlékeztetett arra, hogy tavaly, tavaly elött a szerb-magyar határszakaszon még szinte naponta voltak súlyos összetűzések a - főként afgán - embercsempészbandák között, ezt azonban a magyar és szerb rendőri erőknek sikerült megfékezniük. Fellépésük hatására az afgán embercsempészek Bosznia-Hercegovinába települtek át, és a fő migrációs útvonal Horvátország-Szlovénia-Olaszország lett.Miután azonban ott is hatékonyan léptek fel a rendvédelmi erők, az utóbbi időben az embercsempészek elkezdtek "visszaszivárogni", megint felbukkantak a magyar-szerb határszakaszon - ismertette a főtanácsadó. Közölte,idén eddig 6800 határsértőt fogtak el, miközben tavaly az év ugyanezen szakaszában 1680-at.
Bakondi György elmondta: Iránban sok afgán él, akiket az iráni hatóságok elkezdtek visszatoloncolni Afganisztánba, ám ezek az afgánok inkább Nyugat-Európa felé indultak, mire a török hatóságok is megerősítették a határvédelmüket, mint ahogy Bulgária és Görögország is. Az embercsempészek és határrendészek között egy folyamatosan változó, "napi harc" zajlik - jegyezte meg a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
"Az afgán embercsempészbandák igazi főnökei ki sem mozdulnak Afganisztánból, viszont nagyon szoros kapcsolatban állnak az afgán titkosszolgálatokkal", tehát gyakorlatilag az afgán titkosszolgálat döntötte el, hogy kik jussanak be az Európai Unióba. Ebből is látszik, mennyire tévesen viszonyult Brüsszel az európai határőrizethez - fejtette ki Bakondi György.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások