Bakondi György: megváltozott a nemzetállamok hozzáállása a migrációhoz
Részben a lakosság mindennapi tapasztalatai alapján megváltozott a nemzetállamok hozzáállása a migrációhoz - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön a TV2 Mokka című műsorában.
Bakondi György felidézte, 2015-ben voltak, akik úgy gondolták, hogy nagyon jó, hogy jönnek a migránsok, mert az érkező, magasan képzett bevándorlók megoldják a munkaerőproblémákat.
A Tiszta Párt részéről ilyen vélemény Magyarországon is újra elhangzott - mondta, hozzátéve: ezen rendkívül módon csodálkozott, mert egész Európa tudja, hogy ez nem így van.
A változást a lakosság által a mindennapokban tapasztalt negatívumok okozták - közölte a főtanácsadó, aki úgy fogalmazott, szinte nem tud olyan országot mondani, amely ne tett volna valamilyen lépést a migrációval szemben. Kerítést építettek, szigorították vagy visszaállították a schengeni határ ellenőrzését, korlátozták a szociális ellátások igénybevételét, a családegyesítést vagy - kevés sikerrel - próbálták az kiutasításokat végrehajtani - sorolta a lépéseket a főtanácsadó.
Bakondi György hangsúlyozta, nemzetállami szinten olyan változások kezdődtek, melyek a migránsok korlátlan beáramlását és folyamat az eddigi egyértelműen pozitív értékelést megváltoztatták.
A főtanácsadó a kettős mérce alkalmazására felhívva a figyelmet kifejtette, a görög-török vagy a lengyel-fehérorosz határon és máshol is új kerítések épültek, részben uniós forrásból, miközben 2015-ben a magyar kerítés építését teljes mértékben a hazai költségvetés finanszírozta.
Ezért Magyarország nem elismerést, támogatást vagy utólagos részfinanszírozást, hanem büntetést, mégpedig példátlan napi bírság kiszabását kapta.
A főtanácsadó úgy látja, a nemzetállamok szintjén végbemenő változások előbb utóbb elvezetnek oda, hogy az unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács előtt is fel fog merülni a bevándorlásra összefüggő, jelenlegi migrációs politika megváltoztatása.
Azok az elgondolások, melyek szerint szét kell osztani a migránsok azokból az országokból, ahol sokan vannak, azokba az országokba, ahol nincsenek - mint Magyarország -, komoly nyugtalanságot váltanak ki - közölte Bakondi György.
Rámutatott: nem lenne jó, ha akár Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában vagy más országokban ugyanolyan, a mindennapi élet biztonságát fenyegető helyzet alakulnak ki, mint a nyugat-európai nagyvárosokban, ahol egyes térségekben az esti órákban nem ajánlatos - különösen a nőknek és a gyerekeknek - sétálni.
A főtanácsadó leszögezte, a magyar diplomácia feladata, hogy szövetségeseket találjon ahhoz a migrációs politikához, melyet Magyarország folytat. Bakondi György szerint első rangú nemzeti érdek, hogy a Magyarország által az elmúlt tíz évben nagyon komoly erőfeszítésekkel elért vívmányok - a stabil közbiztonság, az hogy nincsenek illegális bevándorlók, nincsen terrorizmus, nők elleni erőszak, meg van a feltétele a gazdaság fejlődésének - fennmaradjanak.
(Forrás: MTI)
Bakondi György felidézte, 2015-ben voltak, akik úgy gondolták, hogy nagyon jó, hogy jönnek a migránsok, mert az érkező, magasan képzett bevándorlók megoldják a munkaerőproblémákat.A Tiszta Párt részéről ilyen vélemény Magyarországon is újra elhangzott - mondta, hozzátéve: ezen rendkívül módon csodálkozott, mert egész Európa tudja, hogy ez nem így van.
A változást a lakosság által a mindennapokban tapasztalt negatívumok okozták - közölte a főtanácsadó, aki úgy fogalmazott, szinte nem tud olyan országot mondani, amely ne tett volna valamilyen lépést a migrációval szemben. Kerítést építettek, szigorították vagy visszaállították a schengeni határ ellenőrzését, korlátozták a szociális ellátások igénybevételét, a családegyesítést vagy - kevés sikerrel - próbálták az kiutasításokat végrehajtani - sorolta a lépéseket a főtanácsadó.
Bakondi György hangsúlyozta, nemzetállami szinten olyan változások kezdődtek, melyek a migránsok korlátlan beáramlását és folyamat az eddigi egyértelműen pozitív értékelést megváltoztatták.
A főtanácsadó a kettős mérce alkalmazására felhívva a figyelmet kifejtette, a görög-török vagy a lengyel-fehérorosz határon és máshol is új kerítések épültek, részben uniós forrásból, miközben 2015-ben a magyar kerítés építését teljes mértékben a hazai költségvetés finanszírozta.
Ezért Magyarország nem elismerést, támogatást vagy utólagos részfinanszírozást, hanem büntetést, mégpedig példátlan napi bírság kiszabását kapta.
A főtanácsadó úgy látja, a nemzetállamok szintjén végbemenő változások előbb utóbb elvezetnek oda, hogy az unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács előtt is fel fog merülni a bevándorlásra összefüggő, jelenlegi migrációs politika megváltoztatása.
Azok az elgondolások, melyek szerint szét kell osztani a migránsok azokból az országokból, ahol sokan vannak, azokba az országokba, ahol nincsenek - mint Magyarország -, komoly nyugtalanságot váltanak ki - közölte Bakondi György.
Rámutatott: nem lenne jó, ha akár Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában vagy más országokban ugyanolyan, a mindennapi élet biztonságát fenyegető helyzet alakulnak ki, mint a nyugat-európai nagyvárosokban, ahol egyes térségekben az esti órákban nem ajánlatos - különösen a nőknek és a gyerekeknek - sétálni.
A főtanácsadó leszögezte, a magyar diplomácia feladata, hogy szövetségeseket találjon ahhoz a migrációs politikához, melyet Magyarország folytat. Bakondi György szerint első rangú nemzeti érdek, hogy a Magyarország által az elmúlt tíz évben nagyon komoly erőfeszítésekkel elért vívmányok - a stabil közbiztonság, az hogy nincsenek illegális bevándorlók, nincsen terrorizmus, nők elleni erőszak, meg van a feltétele a gazdaság fejlődésének - fennmaradjanak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások