Balatoni Monika: a magyarok a szabadság népe
A magyarok tudják, hogy a szabadság nem magától értetődő, hiszen már sokszor megharcoltak érte a történelmük során; a magyarok a szabadság népe, "a szabadságot és a demokráciát tőlünk nem kell védeni" - mondta Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára egy Európáról szóló csütörtöki nemzetközi konferencián Budapesten.
Az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen rendezett tanácskozáson Balatoni Monika előadásában kiemelte, hogy Magyarország már többször definiálta az alapértékeket, amelyek mellett kiáll, ugyanis már Szent István is a kereszténység mellett tette le a voksát, és a magyarok szabadság melletti kiállása kétszer is újraírta a történelmet a 20. században.
Az államtitkár ebben a sorban említette azt is, hogy Magyarország az EU biztosi posztjára Navracsics Tibor korábbi külgazdasági és külügyminisztert jelöli, akinek európai elköteleződése - mint mondta - széles körben ismert.
Balatoni Monika közölte: a konferencia helyszíneként szolgáló egyetem egy olyan ember nevét viseli, aki sokat tett a magyarokért és Európáért. Andrássy Gyula elkötelezetten támogatta az alkotmányos államot és a parlamentarizmust, emellett ízig-vérig demokrata volt - mondta. Hozzátette: személye "egyesíti, amit mi is képviselünk", az összhangot a nemzeti identitás és az európaiság között, azt, hogy az ember egyszerre lehet elkötelezett a nemzeti identitása és az európaisága mellett.
Az államtitkár arra is kitért, hogy 2014 különleges év, hiszen Magyarország sok jeles évfordulót ünnepel az idén, például az EU-csatlakozása tízedik és a rendszerváltozás huszonötödik évfordulóját. Mindkét esemény annak idején csodálattal és várakozással töltötte el a magyarokat, mert vágytak a szabadságra és irigyelték a nyugat-európaiakat, hogy egy történelmileg szerencsésebb adottságokkal rendelkező ország polgárai lehetnek, és a szabadág természetes nekik. Éppen ezért viszont ők kevésbé érthetik, hogy mekkora kincs a szabadság - mutatott rá.
Balatoni Monika úgy vélte, sokan elégedetlenek ma az unióval, ugyanis bár sok gazdasági lehetőséget és stabilitást hozott a tagság, de "sokszor nem értjük, hogy a nyugat-európai nemzetek miért nem értenek meg minket". Mint mondta, Európában szükség van a toleranciára, hogy az európai népek egymás mellett békében éljenek, felfedezve és elismerve a sokszínűség értékét.
Az államtitkár szerint sokszor úgy tűnik, mintha Európa csak szavakban lenne befogadó és sokszínű, a tettekben és a döntéshozatalban kevésbé, mintha csak egyfajta sokszínűség létezne, amelybe a közép-európaiak nehezen férnek bele. Remélhetőleg azonban Navracsics Tibor által Magyarország az egyik moderátora lehet a megértési folyamatnak, amelynek eredményeként jobb Európa születhet - hangsúlyozta Balatoni Monika.
Hendrik Hansen, Az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem professzora az eseményen kiemelte: az euroszkeptikus pártok egyre nagyobb sikere és az alacsony részvétel az európai parlamenti választásokon azt mutatja, hogy a polgárok egy része kezd elidegenedni az EU-tól, mindössze tíz évvel a nagy bővítés és 25 évvel a vasfüggöny leomlása után. A növekvő euroszkepticizmusra nem lehet az a válasz, hogy "megszidják" a választókat, hanem jobban be kell vonni őket az integráció munkájába, rá kell jönni, hogyan lehet Európa kevésbé technokrata - vélekedett.
Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti képviseletének vezetője arról beszélt, hogy azt a fordulatot, amikor 2004-ben 15-ről 25-re nőtt az EU tagállamainak száma, nem csak egyetértés övezte, mert sok nyugat-európai munkavállaló félt, hogy megnőhet az olcsó konkurencia, mások pedig attól tartottak, hogy a kibővített EU-ban renacionalizációs folyamatok indulhatnak meg.
MTI
Az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen rendezett tanácskozáson Balatoni Monika előadásában kiemelte, hogy Magyarország már többször definiálta az alapértékeket, amelyek mellett kiáll, ugyanis már Szent István is a kereszténység mellett tette le a voksát, és a magyarok szabadság melletti kiállása kétszer is újraírta a történelmet a 20. században.
Az államtitkár ebben a sorban említette azt is, hogy Magyarország az EU biztosi posztjára Navracsics Tibor korábbi külgazdasági és külügyminisztert jelöli, akinek európai elköteleződése - mint mondta - széles körben ismert.
Balatoni Monika közölte: a konferencia helyszíneként szolgáló egyetem egy olyan ember nevét viseli, aki sokat tett a magyarokért és Európáért. Andrássy Gyula elkötelezetten támogatta az alkotmányos államot és a parlamentarizmust, emellett ízig-vérig demokrata volt - mondta. Hozzátette: személye "egyesíti, amit mi is képviselünk", az összhangot a nemzeti identitás és az európaiság között, azt, hogy az ember egyszerre lehet elkötelezett a nemzeti identitása és az európaisága mellett.
Az államtitkár arra is kitért, hogy 2014 különleges év, hiszen Magyarország sok jeles évfordulót ünnepel az idén, például az EU-csatlakozása tízedik és a rendszerváltozás huszonötödik évfordulóját. Mindkét esemény annak idején csodálattal és várakozással töltötte el a magyarokat, mert vágytak a szabadságra és irigyelték a nyugat-európaiakat, hogy egy történelmileg szerencsésebb adottságokkal rendelkező ország polgárai lehetnek, és a szabadág természetes nekik. Éppen ezért viszont ők kevésbé érthetik, hogy mekkora kincs a szabadság - mutatott rá.
Balatoni Monika úgy vélte, sokan elégedetlenek ma az unióval, ugyanis bár sok gazdasági lehetőséget és stabilitást hozott a tagság, de "sokszor nem értjük, hogy a nyugat-európai nemzetek miért nem értenek meg minket". Mint mondta, Európában szükség van a toleranciára, hogy az európai népek egymás mellett békében éljenek, felfedezve és elismerve a sokszínűség értékét.
Az államtitkár szerint sokszor úgy tűnik, mintha Európa csak szavakban lenne befogadó és sokszínű, a tettekben és a döntéshozatalban kevésbé, mintha csak egyfajta sokszínűség létezne, amelybe a közép-európaiak nehezen férnek bele. Remélhetőleg azonban Navracsics Tibor által Magyarország az egyik moderátora lehet a megértési folyamatnak, amelynek eredményeként jobb Európa születhet - hangsúlyozta Balatoni Monika.
Hendrik Hansen, Az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem professzora az eseményen kiemelte: az euroszkeptikus pártok egyre nagyobb sikere és az alacsony részvétel az európai parlamenti választásokon azt mutatja, hogy a polgárok egy része kezd elidegenedni az EU-tól, mindössze tíz évvel a nagy bővítés és 25 évvel a vasfüggöny leomlása után. A növekvő euroszkepticizmusra nem lehet az a válasz, hogy "megszidják" a választókat, hanem jobban be kell vonni őket az integráció munkájába, rá kell jönni, hogyan lehet Európa kevésbé technokrata - vélekedett.
Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti képviseletének vezetője arról beszélt, hogy azt a fordulatot, amikor 2004-ben 15-ről 25-re nőtt az EU tagállamainak száma, nem csak egyetértés övezte, mert sok nyugat-európai munkavállaló félt, hogy megnőhet az olcsó konkurencia, mások pedig attól tartottak, hogy a kibővített EU-ban renacionalizációs folyamatok indulhatnak meg.
MTI
Hozzászólások