Balog: a jelnyelv híd a siket és a halló emberek között

Balog Zoltán, aki jelnyelven is köszöntötte a résztvevőket, arról beszélt, Magyarország igyekszik kiemelt figyelmet fordítani a fogyatékossággal élők közösségére, és a kormány azon dolgozik, hogy a társadalom teljes értékű tagjainak érezzék magukat.

Ehhez fontos lépés volt, hogy Magyarország 2009-ben a világon elsőként ratifikálta a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt, amely szerint a siketeket megilleti a jelnyelv használatának joga az élet minden területén. Ez alapján előírták például az országos tévécsatornáknak a jelnyelvi akadálymentesítést, valamint a jelnyelven tanulás jogát is - tette hozzá a miniszter.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy a kormány több százmillió forinttal támogatta a kontakt jelnyelvi videotolmácsolás elindítását, amelyet három év alatt már több mint 1600-an használtak, 223 ezer alkalommal. A legfrissebb, múlt hét végi döntés szerint pedig november 9-ét a magyar jelnyelv napjává nyilvánította az Országgyűlés - mondta el a miniszter. Kósa Ádám, a SINOSZ elnöke közölte, a szervezetet 110 évvel ezelőtt alapították, így az ez az egyik legrégebbi, fogyatékossággal élőket képviselő szervezet az országban. A konferencia rendezési jogának elnyerése egyrészt elismerése a munkájuknak, másrészt ösztönzés a jövőre nézve - fogalmazott az elnök.



Kitért arra, hogy a SINOSZ szeretné elérni a teljes társadalmi befogadást a jelnyelven át és biztosítani a siket gyerekek jövőjét a bilingvális - a jelnyelvre és a magyar nyelvre egyaránt építő - oktatás lehetőségének megteremtésével. Emellett azon dolgoznak, hogy minél több családban használják a jelnyelvet, valamint hogy teljes értékű munkavállalóknak tekintsék a siketeket. Colin Allen, a WFD elnöke elmondta, azért választották a konferencia kiemelt témájának a jelnyelvet, mert úgy gondolják, hogy ez biztosíthatja az egyenjogúságot a siket embereknek, a teljes befogadás a jelnyelv révén érhető el. A világ 193 országból negyven már hivatalosan is elismerte a jelnyelvet, de még sok a feladat ezen a téren - fűzte hozzá.

Szólt arról is, hogy a szervezet az ENSZ-szel együttműködve jelenleg is dolgozik egy nemzetközi jelnyelv kidolgozásán. Liisa Kauppinen, a konferencia fővédnöke, a WFD tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy milyen fontos a gyerekek szempontjából a jelnyelv. Ez biztosíthatja, hogy elérjék céljaikat, befogadják őket a társadalomba, és a jelnyelv elismertetése létfontosságú ahhoz is, hogy a siketek emberi jogait is elismerjék - mondta. Lovászy László, az ENSZ-nek a fogyatékossággal élők jogaival foglalkozó bizottságának (CRDP) tagja azt mondta, vannak, akik azt hiszik, hogy az újabb és újabb technológiák eltüntetik majd a fogyatékosságokat és mindenki egyformán "egészséges" lesz, de ez nem biztos, hogy jó.

Példaként említette Graham Bellt, aki siket anyjának szeretett volna segíteni, és a kísérletezés közben feltalálta a telefont. Ez alapján a fogyatékosság is hozzájárulhat a technológiai innovációhoz és fejlődéshez - emelte ki Lovászy László. A november 8. és 10. között, Társadalmi befogadás a jelnyelven át címmel rendezett konferenciára több mint 80 országból mintegy 700 résztvevő érkezett.

A rendezvény témái között szerepel a bilingvális oktatás, a jelnyelv szerepe a családban, a siket munkavállalók helyzete és az akadálymentes kommunikáció technikai lehetőségei.

(FOTÓ)

MTI