Balog: három év alatt több mint ötszörösére nőtt az egyházi közbeszerzések keretösszege
Balog Zoltán elmondta: 2015 óta 608 közbeszerzési eljárást írtak ki a magyarországi egyházak 75 milliárd forint összértékben.
Az egy eljárásra jutó keretösszeg növekedése folyamatos: 2015-ben 45 millió, 2016-ban 93 millió, 2017-ben 230 millió forint volt, 2018-ban pedig 250 millió forint. A miniszter kiemelte: az egyházak egyre nagyobb mértékben és egyre több területen vesznek részt az állam, a társadalom életében, ez pedig folyamatos tanulást kíván mind az egyházak, mind pedig az állami hivatalok részéről.
Balog Zoltán felidézte: 1895-től az állam és az egyházak pozitív együttműködése azon is alapult, hogy az állam hagyta működni az egyházakat saját törvényeik szerint. Hagyták, hogy gazdálkodjanak, és így alapvetően saját gazdasági tevékenységükből finanszírozták működésüket, fejlesztéseiket. Ennek a jó gyakorlatnak vetett véget 1945 után az államosítás, és a rendszerváltás után is lemaradt a környező országokban megvalósított teljes kárpótlás. Magyarországon ugyanis az a "rossz kompromisszum" született, hogy "csak funkcionálisan, csak közszolgálatra" kapták vissza vagyonukat az egyházak. Ez azonban "képmutatás", hiszen hogyan vegyen részt a közszolgálatban az egyház, ha nincs önálló gazdálkodást biztosító vagyona - mondta a miniszter.
Hozzátette, ezért a kormány egyházpolitikájának célja, hogy olyan eszközöket bocsásson az egyházak rendelkezésére, amelyek maguk is jövedelemtermelők. A miniszter szerint a közszolgálatban az egyházaknak az állampolgárok igényeihez és a saját erejükhöz mérten kell részt venniük, az államnak pedig az a dolga, hogy rendelkezésükre bocsássa az eszközöket e munkához. Az egyházak azonban ezzel a szolgálattal kilépnek saját belső, ismert terükből, és találkoznak egy olyan világgal, ahol az övéktől eltérő szabályok érvényesek. Ezzel párhuzamosan az állami igazgatási szféra szereplői is "rácsodálkoznak" az egyházakra. E csodálkozás mögött "jó esetben naiv tudatlanság", sokszor azonban régi, rossz beidegződésekből fakadó rosszindulat is van - jegyezte meg.
Balog Zoltán szólt arról is: az új magyar alkotmány kimondja, hogy "szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra", és "ez az, amit nem tudunk és nem is a akarunk az egyházak nélkül megtenni". Ugyanakkor létezik egyfajta kettősség: miközben a magyar államnak olyan vezetői vannak, akik az új alkotmány szellemében dolgoznak és gondolkoznak, az adminisztratív szinteken még mindig jelen van az idegenkedés, értetlenkedés. Ezért is fontos a konferencia, amelyen találkozhatnak egymással az egyházi közbeszerzések szereplői - tette hozzá a miniszter. A konferenciát szervező Közbeszerzési Hatóság tájékoztatása szerint a rendezvény célja segíteni az egyházakat, hogy minél több és hatékonyabb közösségi célú fejlesztést tudjanak megvalósítani közbeszerzések keretében.
Az egyházi fejlesztésekre irányuló közbeszerzések összértéke 2017-ben 42,8 milliárd forint volt, idén márciusig 11 milliárd forint értékben folytattak közbeszerzéseket a magyarországi egyházak.
(FOTÓ)
MTI
Az egy eljárásra jutó keretösszeg növekedése folyamatos: 2015-ben 45 millió, 2016-ban 93 millió, 2017-ben 230 millió forint volt, 2018-ban pedig 250 millió forint. A miniszter kiemelte: az egyházak egyre nagyobb mértékben és egyre több területen vesznek részt az állam, a társadalom életében, ez pedig folyamatos tanulást kíván mind az egyházak, mind pedig az állami hivatalok részéről.
Balog Zoltán felidézte: 1895-től az állam és az egyházak pozitív együttműködése azon is alapult, hogy az állam hagyta működni az egyházakat saját törvényeik szerint. Hagyták, hogy gazdálkodjanak, és így alapvetően saját gazdasági tevékenységükből finanszírozták működésüket, fejlesztéseiket. Ennek a jó gyakorlatnak vetett véget 1945 után az államosítás, és a rendszerváltás után is lemaradt a környező országokban megvalósított teljes kárpótlás. Magyarországon ugyanis az a "rossz kompromisszum" született, hogy "csak funkcionálisan, csak közszolgálatra" kapták vissza vagyonukat az egyházak. Ez azonban "képmutatás", hiszen hogyan vegyen részt a közszolgálatban az egyház, ha nincs önálló gazdálkodást biztosító vagyona - mondta a miniszter.
Hozzátette, ezért a kormány egyházpolitikájának célja, hogy olyan eszközöket bocsásson az egyházak rendelkezésére, amelyek maguk is jövedelemtermelők. A miniszter szerint a közszolgálatban az egyházaknak az állampolgárok igényeihez és a saját erejükhöz mérten kell részt venniük, az államnak pedig az a dolga, hogy rendelkezésükre bocsássa az eszközöket e munkához. Az egyházak azonban ezzel a szolgálattal kilépnek saját belső, ismert terükből, és találkoznak egy olyan világgal, ahol az övéktől eltérő szabályok érvényesek. Ezzel párhuzamosan az állami igazgatási szféra szereplői is "rácsodálkoznak" az egyházakra. E csodálkozás mögött "jó esetben naiv tudatlanság", sokszor azonban régi, rossz beidegződésekből fakadó rosszindulat is van - jegyezte meg.
Balog Zoltán szólt arról is: az új magyar alkotmány kimondja, hogy "szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra", és "ez az, amit nem tudunk és nem is a akarunk az egyházak nélkül megtenni". Ugyanakkor létezik egyfajta kettősség: miközben a magyar államnak olyan vezetői vannak, akik az új alkotmány szellemében dolgoznak és gondolkoznak, az adminisztratív szinteken még mindig jelen van az idegenkedés, értetlenkedés. Ezért is fontos a konferencia, amelyen találkozhatnak egymással az egyházi közbeszerzések szereplői - tette hozzá a miniszter. A konferenciát szervező Közbeszerzési Hatóság tájékoztatása szerint a rendezvény célja segíteni az egyházakat, hogy minél több és hatékonyabb közösségi célú fejlesztést tudjanak megvalósítani közbeszerzések keretében.
Az egyházi fejlesztésekre irányuló közbeszerzések összértéke 2017-ben 42,8 milliárd forint volt, idén márciusig 11 milliárd forint értékben folytattak közbeszerzéseket a magyarországi egyházak.
(FOTÓ)
MTI
Hozzászólások