Balog: Kárpát-medencei ösztöndíjprogram indul
Kárpát-medencei ösztöndíjprogramot indít a kormány mintegy 375 millió forintos kerettel - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken, Budapesten.
A tárcavezető a Kárpát-medencei Felsőoktatási Kerekasztal alakuló ülésén elmondta: a program egy hallgatói és egy oktatói mobilitási részből áll. Előbbire 234 millió, utóbbira 140 millió forint áll rendelkezésre a következő tanévben - közölte.
Kifejtette: a hallgatói alprogram szerződéseit január 1-jétől kötik meg, az ösztöndíjprogram finanszírozásához szükséges forrásokat kihelyezik az adott felsőoktatási intézményhez, kezelési költség nélkül.
Balog Zoltán közölte, az egyetemek, főiskolák teljes mértékben autonóm módon dönthetnek arról, hogyan hirdetik meg a jelentkezést, illetve hogyan teszik vonzóvá az adott képzést. Az együttműködést szeretnék lehetővé tenni a külhoni régiók között is - jelezte.
Az oktatói mobilitási alprogramról elmondta: ha a külhoni intézményeknek Magyarországról oktatóra van szükségük bármilyen képzéshez, akkor ezt úgy meg lehet oldani vendégprofesszorként, hogy az itthoni státusz is megmaradjon. A tervek szerint februártól 25-30 ember kiküldetése várható, a létszám az igényeknek megfelelően bővülhet is. Rövid távon ötven, hosszú távon akár négyszáz szolgálati lakás megvásárlását is tervezik - ismertette a miniszter.
Balog Zoltán azt mondta: kulcskérdés a magyar nyelvű értelmiség megtartása, az utánpótlás biztosítása, az anyanyelvi kultúra ápolása és fenntartása. Az Erasmus-programra utalva hozzátette: olyan rendszert szeretnének létrehozni, amelyben a hallgatói mobilitás magyar-magyar viszonylatban is lehetséges, hasonlóan az uniós hallgatói mobilitáshoz. Jelezte: támogatják a hiánypótló képzéseket is.
Kitért arra is, hogy gyakorlatilag megvalósult az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér. Bárhol is folyjon magyar nyelvű felsőoktatási képzés, arra egységesen tekintenek - közölte a miniszter, hozzátéve: ehhez igazították a törvényi szabályozást is.
Tájékoztatása szerint jelenleg 12 magyar felsőoktatási intézmény 15 alap- és 6 mesterképzést működtet a Kárpát-medencében, csaknem 1200 hallgatóval. Emellett 20, a szomszédos államok jogrendszere szerint működő intézményben mintegy 300 alap-, osztatlan, mesteri és doktori képzésben több mint 16 ezer hallgató folytat magyar nyelvű tanulmányokat.
Tóth János, a komáromi Selye János Egyetem rektora azt mondta, az összes külhoni magyar felsőoktatási intézmény örömmel veszi a programot. Kiemelte: hosszú évek óta, a kéréseiket meghallgatva a kormány komolyan veszi az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási térség kiépítését.
Kitért arra is, ő maga hét éve küzd azért, hogy a szlovák felsőoktatási rendszerben a képzéseiket tudják akkreditáltatni. Náluk nagyon nehéz jó szakembereket találni az akkreditált szakokra, s 110 oktatójukból 36 magyarországi habilitált professzor - mondta.
(Forrás: MTI)
A tárcavezető a Kárpát-medencei Felsőoktatási Kerekasztal alakuló ülésén elmondta: a program egy hallgatói és egy oktatói mobilitási részből áll. Előbbire 234 millió, utóbbira 140 millió forint áll rendelkezésre a következő tanévben - közölte.Kifejtette: a hallgatói alprogram szerződéseit január 1-jétől kötik meg, az ösztöndíjprogram finanszírozásához szükséges forrásokat kihelyezik az adott felsőoktatási intézményhez, kezelési költség nélkül.
A juttatás összege intézményenként változó lesz, a kínálattól függően.
Balog Zoltán közölte, az egyetemek, főiskolák teljes mértékben autonóm módon dönthetnek arról, hogyan hirdetik meg a jelentkezést, illetve hogyan teszik vonzóvá az adott képzést. Az együttműködést szeretnék lehetővé tenni a külhoni régiók között is - jelezte.
Az oktatói mobilitási alprogramról elmondta: ha a külhoni intézményeknek Magyarországról oktatóra van szükségük bármilyen képzéshez, akkor ezt úgy meg lehet oldani vendégprofesszorként, hogy az itthoni státusz is megmaradjon. A tervek szerint februártól 25-30 ember kiküldetése várható, a létszám az igényeknek megfelelően bővülhet is. Rövid távon ötven, hosszú távon akár négyszáz szolgálati lakás megvásárlását is tervezik - ismertette a miniszter.
Balog Zoltán azt mondta: kulcskérdés a magyar nyelvű értelmiség megtartása, az utánpótlás biztosítása, az anyanyelvi kultúra ápolása és fenntartása. Az Erasmus-programra utalva hozzátette: olyan rendszert szeretnének létrehozni, amelyben a hallgatói mobilitás magyar-magyar viszonylatban is lehetséges, hasonlóan az uniós hallgatói mobilitáshoz. Jelezte: támogatják a hiánypótló képzéseket is.
Kitért arra is, hogy gyakorlatilag megvalósult az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér. Bárhol is folyjon magyar nyelvű felsőoktatási képzés, arra egységesen tekintenek - közölte a miniszter, hozzátéve: ehhez igazították a törvényi szabályozást is.
Tájékoztatása szerint jelenleg 12 magyar felsőoktatási intézmény 15 alap- és 6 mesterképzést működtet a Kárpát-medencében, csaknem 1200 hallgatóval. Emellett 20, a szomszédos államok jogrendszere szerint működő intézményben mintegy 300 alap-, osztatlan, mesteri és doktori képzésben több mint 16 ezer hallgató folytat magyar nyelvű tanulmányokat.
Tóth János, a komáromi Selye János Egyetem rektora azt mondta, az összes külhoni magyar felsőoktatási intézmény örömmel veszi a programot. Kiemelte: hosszú évek óta, a kéréseiket meghallgatva a kormány komolyan veszi az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási térség kiépítését.
Kitért arra is, ő maga hét éve küzd azért, hogy a szlovák felsőoktatási rendszerben a képzéseiket tudják akkreditáltatni. Náluk nagyon nehéz jó szakembereket találni az akkreditált szakokra, s 110 oktatójukból 36 magyarországi habilitált professzor - mondta.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások