Balog Zoltán: Budapesten ma is szükség van erős falakra és erős hitre (2. rész)
Budapesten ma is szükség van erős falakra és erős hitre - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vasárnap a Kálvin téri református templom felújítása alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának 500 millió forintos támogatásával és a gyülekezet adományaiból megtörtént a templom teljes belső és homlokzati felújítása, valamint a műemlékorgona helyreállítása.
Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy amikor az egyháznak adnak, akkor mindig a nagyobb közösségnek adnak. Az egyház ugyanis sohasem magának kér, hanem azoknak, akik rászorulnak a segítségére: a betegeknek, az időseknek, a szegényeknek, a lelki kenyérre éhes fiataloknak és a gyermeket nevelő családoknak - tette hozzá.
Kiemelte, hogy az egyház nemcsak kér, hanem ad is, és mindig többet ad, mint amennyit kap. Hiszen a kormány nem képes lelki többletet adni. A lelki többletet nem lehet tervezni, automatizálni és elvárni sem - mondta, hozzátéve: azt csak "elkérni" lehet.
A miniszter kitért arra is, hogy a Kálvin téri templom a reformkortól kezdve a magyar reformátusság szimbóluma, a Pesten élő reformátusok történelmi jelentőségű épülete és lelki központja. Éppen ezért a felújítása több, mint egy épület rendbetétele - tette hozzá.
Balog Zoltán megjegyezte: a technikai civilizációnak, amelyben élünk, nincsenek gyökerei, a virtuális térnek pedig nincsenek falai. A maga körül forgó ember azonban könnyen talajt veszít, ha gyökértelen és nincsenek körülötte erős falak - figyelmeztetett a miniszter.
Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében beszélt arról, hogy a Kálvin téri templomot az ország templomának nevezték. Egyrészt, mert a 19. században országos közadakozásból építették, másrészt a templom megépítése azt is jelezte, hogy a Pestre és Budára "korábban be sem eresztett reformátusoknak is van helye az ország szívében" - hangsúlyozta Szabó István.
A református püspök úgy fogalmazott: az ország templomának háromszor "kellett volna összedőlnie". Először 1944-45-ben, a főváros hosszú hónapokig tartó ostromának idején, majd 1956 novemberében, amikor a szovjet csapatok akna- és ágyútűz alatt tartották a környéket. Végül össze kellett volna dőlnie akkor, amikor megkezdődött a négyes metró építése.
Hogy nem dőlt össze, azért hála a kiváló és zseniális mérnököknek, hála a kormányzat nagyvonalú támogatásának és hála a sok imádságnak - mondta Szabó István.
A Kálvin téri református templom 1816 és 1830 között épült klasszicista stílusban.
2013-ban megújult a teljes templombelső, kiépítették a hangosítást és lecserélték az elektromos hálózatot. 2014-ben felújították a templom homlokzatát, valamint helyreállították a templomban lévő műemlékorgonát. A felújítási munkálatokat Lichter Tamás építőmérnök koordinálta.
Az istentiszteleten jelen volt Bácskai János (Fidesz-KDNP), a IX. kerület polgármestere.
MTI
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának 500 millió forintos támogatásával és a gyülekezet adományaiból megtörtént a templom teljes belső és homlokzati felújítása, valamint a műemlékorgona helyreállítása.Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy amikor az egyháznak adnak, akkor mindig a nagyobb közösségnek adnak. Az egyház ugyanis sohasem magának kér, hanem azoknak, akik rászorulnak a segítségére: a betegeknek, az időseknek, a szegényeknek, a lelki kenyérre éhes fiataloknak és a gyermeket nevelő családoknak - tette hozzá.
Kiemelte, hogy az egyház nemcsak kér, hanem ad is, és mindig többet ad, mint amennyit kap.
A miniszter kitért arra is, hogy a Kálvin téri templom a reformkortól kezdve a magyar reformátusság szimbóluma, a Pesten élő reformátusok történelmi jelentőségű épülete és lelki központja. Éppen ezért a felújítása több, mint egy épület rendbetétele - tette hozzá.
Balog Zoltán megjegyezte: a technikai civilizációnak, amelyben élünk, nincsenek gyökerei, a virtuális térnek pedig nincsenek falai. A maga körül forgó ember azonban könnyen talajt veszít, ha gyökértelen és nincsenek körülötte erős falak - figyelmeztetett a miniszter.
Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében beszélt arról, hogy a Kálvin téri templomot az ország templomának nevezték. Egyrészt, mert a 19. században országos közadakozásból építették, másrészt a templom megépítése azt is jelezte, hogy a Pestre és Budára "korábban be sem eresztett reformátusoknak is van helye az ország szívében" - hangsúlyozta Szabó István.
A református püspök úgy fogalmazott: az ország templomának háromszor "kellett volna összedőlnie". Először 1944-45-ben, a főváros hosszú hónapokig tartó ostromának idején, majd 1956 novemberében, amikor a szovjet csapatok akna- és ágyútűz alatt tartották a környéket. Végül össze kellett volna dőlnie akkor, amikor megkezdődött a négyes metró építése.
Hogy nem dőlt össze, azért hála a kiváló és zseniális mérnököknek, hála a kormányzat nagyvonalú támogatásának és hála a sok imádságnak - mondta Szabó István.
A Kálvin téri református templom 1816 és 1830 között épült klasszicista stílusban.
2013-ban megújult a teljes templombelső, kiépítették a hangosítást és lecserélték az elektromos hálózatot. 2014-ben felújították a templom homlokzatát, valamint helyreállították a templomban lévő műemlékorgonát. A felújítási munkálatokat Lichter Tamás építőmérnök koordinálta.
Az istentiszteleten jelen volt Bácskai János (Fidesz-KDNP), a IX. kerület polgármestere.
MTI
Hozzászólások