Balog Zoltán: polgári erények nélkül nincs jövője Magyarországnak
Polgári erények nélkül, amelyek a 19-20. században a műszaki értelmiséget is jellemezték, nincs magyar felsőoktatás, és Magyarországnak sincs jövője - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tanévnyitó ünnepi beszédében hétfőn a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME).
A tárcavezető hangsúlyozta, a felsőoktatás bonyolult rendszerének átalakítása nem várathatott magára. Ez az egyetemek és a hallgatók, valamint a minőségi felsőoktatás érdekeit szolgálja - jelentette ki, hozzátéve, hogy a mennyiségi oktatásból a minőségi felé "terelték" az egyetemeket.
Balog Zoltán szerint abban van a jövő kulcsa, hogy a tradíció és modernség találkozzon és organikus egészet képezzen. A BME falai között 232 évnyi műszaki oktatási tapasztalat halmozódott fel, amelyet átadnak a most első alkalommal jelen lévő elsőéves műszaki egyetemistáknak is - mondta a miniszter.
Megfogalmazása szerint a kultúra és a technika együtt jelenti a jövő útját, ugyanakkor ezek rossz értelmezésekor van arra példa, hogy a puszta tudás "egyfajta technokratizmussá" válik, és az is előfordulhat, hogy "dilettáns relativizmusba" torkollik, pedig "a 21. században az archaizáló dilettantizmusra sincs szükség".
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Műegyetem "zseniket adott a világnak", ugyanakkor meglátása szerint önmagából a hagyományból nem tud az ország megélni, mert folyamatosan meg kell tartani azt, ami a világ élvonalába emelte. "Ha nem számoljuk fel azt az örökséget, amely nemlétbe taszíthat felsőoktatási intézményeket, akkor azt sem várhatjuk el, hogy az élvonalban maradjunk" - jegyezte meg.
Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy 2012 óta megduplázták a felvettek létszámát a műszaki, természettudományi képzésben. Hangsúlyozta: a magas hozzáadott értékű ipar fejlesztésében szükség van a hazai természettudományos és műszaki képzés megerősítésére intézményi oldalon is.
Mivel a felsőoktatásba felvettek 40 százalékának nem sikerül megszerezniük a diplomát a képzési időn belül, ezért sokat kell tenni annak érdekében, hogy minél jobban csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken - tette hozzá.
Felidézte, hogy az idén hat egyetemet minősítettek kutatóegyetemmé, ezek közé tartozik a BME is.
Szólt arról is, hogy olyan felsőoktatást kell létrehozni, ahol elsősorban a jó teljesítmény számít, ezért meg kell állítani azt a folyamatot, hogy azokat az intézményeket, amelyek jól gazdálkodtak, hátrány érje azokhoz képest, amelyek esetleg nem gazdálkodtak jól a rájuk bízott javakkal.
Péceli Gábor, a BME rektora arról beszélt, az egyetem elvárásainak teljesítéséhez szükséges, hogy a diákok "vállalják önmagukat és tehetségüket", utóbbival pedig úgy sáfárkodjanak, ahogy azt az emberek elvárják tőlük. A sikeres tanulmányokhoz szintén elengedhetetlenül szükséges az idővel való optimális gazdálkodás - fűzte hozzá.
MTI
A tárcavezető hangsúlyozta, a felsőoktatás bonyolult rendszerének átalakítása nem várathatott magára. Ez az egyetemek és a hallgatók, valamint a minőségi felsőoktatás érdekeit szolgálja - jelentette ki, hozzátéve, hogy a mennyiségi oktatásból a minőségi felé "terelték" az egyetemeket.Balog Zoltán szerint abban van a jövő kulcsa, hogy a tradíció és modernség találkozzon és organikus egészet képezzen. A BME falai között 232 évnyi műszaki oktatási tapasztalat halmozódott fel, amelyet átadnak a most első alkalommal jelen lévő elsőéves műszaki egyetemistáknak is - mondta a miniszter.
Megfogalmazása szerint a kultúra és a technika együtt jelenti a jövő útját, ugyanakkor ezek rossz értelmezésekor van arra példa, hogy a puszta tudás "egyfajta technokratizmussá" válik, és az is előfordulhat, hogy "dilettáns relativizmusba" torkollik, pedig "a 21. században az archaizáló dilettantizmusra sincs szükség".
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Műegyetem "zseniket adott a világnak", ugyanakkor meglátása szerint önmagából a hagyományból nem tud az ország megélni, mert folyamatosan meg kell tartani azt, ami a világ élvonalába emelte. "Ha nem számoljuk fel azt az örökséget, amely nemlétbe taszíthat felsőoktatási intézményeket, akkor azt sem várhatjuk el, hogy az élvonalban maradjunk" - jegyezte meg.
Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy 2012 óta megduplázták a felvettek létszámát a műszaki, természettudományi képzésben. Hangsúlyozta: a magas hozzáadott értékű ipar fejlesztésében szükség van a hazai természettudományos és műszaki képzés megerősítésére intézményi oldalon is.
Mivel a felsőoktatásba felvettek 40 százalékának nem sikerül megszerezniük a diplomát a képzési időn belül, ezért sokat kell tenni annak érdekében, hogy minél jobban csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken - tette hozzá.
Felidézte, hogy az idén hat egyetemet minősítettek kutatóegyetemmé, ezek közé tartozik a BME is.
Szólt arról is, hogy olyan felsőoktatást kell létrehozni, ahol elsősorban a jó teljesítmény számít, ezért meg kell állítani azt a folyamatot, hogy azokat az intézményeket, amelyek jól gazdálkodtak, hátrány érje azokhoz képest, amelyek esetleg nem gazdálkodtak jól a rájuk bízott javakkal.
Péceli Gábor, a BME rektora arról beszélt, az egyetem elvárásainak teljesítéséhez szükséges, hogy a diákok "vállalják önmagukat és tehetségüket", utóbbival pedig úgy sáfárkodjanak, ahogy azt az emberek elvárják tőlük. A sikeres tanulmányokhoz szintén elengedhetetlenül szükséges az idővel való optimális gazdálkodás - fűzte hozzá.
MTI
Hozzászólások