Benkő: a biztonsághoz önálló nemzeti képesség kell

Az ország békéjének és biztonságának garantálásához önálló nemzeti képesség kell - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter hétfőn egy budapesti konferencián.Benkő Tibor hozzátette: a minden ágazatot magába foglaló Nemzeti Biztonsági Stratégia (NBS) feladata is, hogy megteremtse ezt az önálló nemzeti képességet és annak alkalmazhatóságát. A miniszter kiemelte: a magyar kormány eltökélt abban, hogy Magyarországnak erős országnak kell lennie, gazdaságilag, politikailag, mindenféle szempontból. Erős Magyarország erős honvédség nélkül elképzelhetetlen - jelentette ki.
   

Cél, hogy Magyarország a térség meghatározó országává váljon, s hogy a romló biztonsági környezet ellenére a magyar emberek békében és biztonságban tudjanak élni - emelte ki. Mindezek tükrében hajtják végre a honvédelmi és haderőfejlesztési programot - mondta, hangsúlyozva, Magyarországnak olyan erős, ütőképes honvédséggel kell rendelkeznie, amely képes az ország és a magyar emberek biztonságáról gondoskodni.
    

Az NBS célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt, és a világ tíz legbiztonságosabb országa között legyen - emelte ki a miniszter. A Fejlődésért és Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) által szervezett Magyarország védelme a XXI. században című konferencián a honvédelmi miniszter ismertette a tavaly megjelent Nemzeti Biztonsági Stratégiát.
    

Elsőként bemutatta a védelempolitikai stratégia hierarchiáját. Elmondta: az alapelveket egyfelől a 2011-ben elfogadott alaptörvény határozza meg. Ezek mentén építi fel stratégiáit a mindenkori kormány.

Fontos dokumentum a NATO-csatlakozást megelőző évben, 1998-ban elfogadott, a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelvei című országgyűlési határozat. Ezekkel összhangban született meg a 2020-ban megjelent Nemzeti Biztonsági Stratégia, majd annak nyomán az idén elfogadott Nemzeti Katonai Stratégia - közölte.
    

A miniszter előadásában reagált a biztonsági stratégiával kapcsolatban megfogalmazott kritikákra is, köztük, hogy nem elég részletes, túl "katonaspecifikus" és kevesebbet foglalkozik például a környezetváltozással, a szociális ellátási rendszerrel. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezekkel a kérdésekkel részleteiben azoknak az ágazati stratégiáknak kell foglalkozniuk, amelyek az NBS-ből épülnek majd fel, és megjegyezte: az ország nemzeti védelme elsősorban honvédelmi feladat.
    

Hangsúlyozta, hogy a biztonsági környezet napjainkban rendkívül gyorsan változik. Az elmúlt években új kihívások jelentek meg, az is elképzelhető, hogy új világrend van kialakulóban. Az ukrán-orosz konfliktus példáján keresztül beszélt a hibrid hadviselés megjelenéséről, amely kiberfenyegetettséget jelenthet. Kiemelte, hogy a kibertérben gazdaságokat, energiahálózatokat lehet tönkretenni, akár az ország vezetését is meg lehet bénítani.
    

A sok instabil államnak Európára, Magyarországra is hatása van, hiszen ennek tudható be az illegális migráció is, amely összekapcsolódik a terrorizmus veszélyének fokozódásával - tette hozzá. Emlékeztetett: a NATO két fenyegetettségi iránnyal számol, a keleti, orosz, valamint a déli fenyegetettséggel. Mindemellett a szakértők is figyelmeztetnek, hogy - mint a koronavírus-járvány is megmutatta - készen kell állni járványok kezelésére is.
   

Kitért arra is, szintén kritikaként fogalmazták meg a stratégiával kapcsolatban, hogy túl sokat foglalkozik az illegális migrációval. Ennek kapcsán kiemelte: ez a probléma 2015 óta nap mint nap jelen van, ezért foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. Benkő Tibor felidézte azt is, korábban amiatt is felszólaltak, hogy megszűnik a civil kontrol, ha katona lesz a honvédelmi miniszter. Ennek kapcsán méltatta a Fejlődésért és Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) A magyar haderő feletti demokratikus politikai és civil kontrol létrehozása, valamint működése 1990-től napjainkig című kötetét, amely - mondta - eloszlatja az ezzel kapcsolatos tévhiteket.
    

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott konferencián Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsoka a Nemzeti Katonai Stratégiát (NKS) mutatta be, s ennek kapcsán - a miniszterhez hasonlóan - ő is hangsúlyozta az önálló nemzeti erő fontosságát. Kiemelte továbbá, hogy az ország védelme nem csak a katonák dolga, minden állampolgárnak van feladata benne. Mindenkit fel kell készíteni arra, hogy ezzel összefüggésben mit kell tennie. Az idén megjelent NKS végre foglalkozik ennek fontosságával - emelte ki.
   

Ruszin-Szendi Romulusz rámutatott, hogy az új NKS felhatalmazást ad a haderő fejlesztésére és annak végrehajtására, többek között a vezetésirányítás területén. Leszögezte: az új Magyar Honvédségnek olyan vezetésirányítással kell rendelkeznie, amely a lehető legrövidebb időn belül képes átállni bármilyen feladat végrehajtására, akár békeidőszak, válság vagy háború esetén.
    

A parancsnok fontosnak nevezte, hogy az új katonai stratégia kiemelten kezeli a társadalom és a honvédség kapcsolatát, és hogy külön fejezetként jelenik meg az ellenállóképesség, az úgynevezett reziliencia. Kiemelte továbbá, hogy az NKS is rögzíti, a védelmi költségvetésnek el kell érnie a GDP-arányos 2 százalékot, és hogy annak 20 százalékát fejlesztésre kell fordítani. Az altábornagy értékelése szerint, ha ezt tartják, akkor megvalósítható, hogy a Magyar Honvédség valóban a térség meghatározó haderejévé váljon.
   

Az ICDT konferenciájának résztvevőit Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke köszöntötte. A rendezvényt Gyarmati István, az ICDT főigazgatója és Szenes Zoltán volt vezérkari főnök moderálta. Részt vett mások mellett Szabó István honvédelmi államtitkár, Németh Gergely, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára, valamint Koltay András, az NKE rektora.


(Forrás: MTI)