Benkő: folytatni kell a haderőfejlesztést és segíteni a határok védelmét
A honvédelmi és haderőfejlesztési program folytatását jelölte ki fő célként Benkő Tibor honvédelmi miniszter évértékelő és feladatszabó értekezletén kedden Szentendrén.
Emellett továbbra is prioritásnak nevezte, hogy a katonák segítsék a rendőröket a határokon. A honvédelmi miniszter kiemelte: a katonák 2015 óta rendületlenül részt vesznek a határvédelmi feladatokban, csak tavaly több mint 120 ezer határsértőt fogtak el a rendőrökkel közösen. Benkő Tibor azt mondta, ha szükséges, több katonát is küldenek a határok védelmének segítésére.
Jelenleg az látható, hogy a migrációs válság egyre nagyobb nyomást jelent a magyar határokon - mondta, megjegyezve: ezen nem segített az afganisztáni misszió befejezése sem. Magyarország mindvégig azt mondta, "NATO-feladatban együtt be és együtt ki" - emlékeztetett Benkő Tibor, aki úgy értékelt: "katonai szempontból a kivonás nem úgy volt előkészítve és végrehajtva, ahogy azt kellett volna".
Benkő Tibor köszönetet mondott valamennyi katonának, köztük mások mellett azoknak, akik az afganisztáni kimenekítésben helytálltak, akik a határok védelmét, valamint a koronavírus-járvány elleni védekezést segítették és segítik. A honvédelmi miniszter kitért arra is, hogy míg 2010-ben még 17 tartalékos katona volt, számuk mostanra több mint 11 ezerre bővült. Ráadásul ők "nem csak papíron léteznek", segítenek az egészségügyben a járvány elleni védekezést, a határokon, és a Nyugat-Balkánon is teljesítenek szolgálatot. A tartalékos katonák "valós katonai képességet jelentenek" - szögezte le.
A miniszter kiemelt feladatnak nevezte az önkéntes tartalékos rendszer további fejlesztését.
A második szakasz - a hivatásos és szerződéses katonáké - aktív szakasz. Ennek kapcsán kiemelte, a törvény most is biztosítja, hogy a felső nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évvel az egyén, illetve a katonai vezetés kérje a rendelkezési állományba helyezést. Ez a kedvezmény most is megvan - mondta, megjegyezve: "aki nem ezt mondja, az nem mond igazat". Arra is kitért, hogy a felső korhatárhoz közeledve előfordulhatnak esetleges problémák, így ebben a "szenior szakaszban" megteremtik a feltételét, hogy a katonák nyugállományba kerüléséig például az oktatásban, közigazgatásban tovább dolgozhassanak.
A harmadik, a nyugállományú katonák szakasza. A miniszter köszönetet mondott, amiért sok részvevő továbbra is segíti a honvédelem ügyét. Azt is hangsúlyozta: a katonai hivatás az egyetlen, ahol azt vállalják, ha kell az életüket áldozzák. Ezt erkölcsileg és anyagilag is el kell ismerni - jelentette ki. A miniszter elmondta, az elmúlt években kiemelt figyelmet fordítottak az illetményfejlesztésre: 2010 óta a tábornoki, tiszti állomány mintegy kétszeres, az altiszti, valamint a legénységi állomány mintegy 2,5-szeres emelésben részesült. Ezzel együtt hozzátette: "nem szabad megállni".
Mindemellett 2010 óta háromszorosára emelték a katonák lakhatási támogatását, továbbá egyebek mellett családtámogatási, szükség esetén egészségkárosodási támogatást is biztosítanak az állománynak. A fiatalok számára pedig soha nem látott mértékű ösztöndíjprogram működik - fejtette ki. A miniszter fontosnak nevezte a tavalyi - nyolc év kihagyás után ismét megrendezett - kecskeméti nemzetközi repülőnap és haditechnikai bemutatót, amelyre a két nap alatt mintegy 120 ezren látogattak ki. Benkő Tibor azt mondta: "ezt tovább kell vinni", hiszen a Magyar Honvédség is a társadalomból építkezik, ezért a katonáknak meg kell mutatniuk az embereknek tudásukat, felkészültségüket, amellyel az ország védelmét szolgálják.
Benkő Tibor a hibrid hadviselés jelentőségét is többször kiemelte. Ehhez kapcsolódóan komoly szervezetfejlesztést hajtottak végre a Magyar Honvédség kibervédelmi képességének kialakítása érdekében. Elismerően szólt továbbá a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ helytállásáról, amely a katonaság egészségügyi feladatai mellett a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos feladataiban is "jól vizsgázott".
A miniszter azt mondta: a honvédelmi költségvetés növekedése terv szerint halad, 2024-re elérhető a GDP-arányosan 2 százalékos honvédelmi büdzsé. A jövőben is érkeznek a haditechnikai eszközök, folytatni kell - az immár 2032-es kitekintésű - honvédelmi és haderőfejlesztési programot - mondta, a nemzetközi szerepvállalás bővítését is feladatul szabva.
A miniszter rendhagyó módon nemcsak a 2021-s és 2022-es évekről szólt, hanem hosszabb távon is a múltról és a jövőről. A fontos eredmények között említette a honvédelmi költségvetés emelkedését, a katonai illetmények jelentős emelését, és elmondta: a haderőfejlesztési program végrehajtásán már 2032-es kitekintéssel dolgoznak.
Benkő Tibor hangsúlyozta: a jelenlegi biztonsági helyzet is azt igazolja, hogy feladata van a Magyar Honvédségnek. Magyarország tagja a NATO-nak, követi annak elvárásait, de a prioritás a nemzeti képesség. Olyan nemzeti haderőt kell építeni, amely garantálja az ország békéjét és biztonságát - hangoztatta. A honvédelmi miniszter hagyományos évértékelő, feladatszabó értekezletén részt vettek a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetői, valamint mások mellett Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, Kun Szabó István, az államfő főhadsegédje, Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának fideszes elnöke, valamint Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások