Benkő: hazánk történelmének egyik legnevesebb helyszíne Pákozd
"Magyarország több mint ezeréves történelmének egyik legnevesebb helyszíne Pákozd, ahol az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az önálló magyar honvédség átesett a tűzkeresztségen" - fogalmazott a honvédelmi miniszter a pákozd-sukorói csata 172. évfordulója alkalmából rendezett keddi megemlékezésen.
Benkő Tibor hangsúlyozta: az országot bejárva számtalan helyszínen emlékművek, emlékhelyek, várak, várromok találhatók, amelyek pontosan azt mutatják, a magyar emberek sokszor emelték fel büszkén a fejüket azért, hogy Magyarország függetlenségben, békében, boldogságban élhessen. Pákozd is ilyen helyszín, amely katonai értelemben nem volt olyan győztes csata, amely "megírná egy ország történelmét, mégis átsegítette a forradalmat a szabadságharc időszakába".
Benkő Tibor szólt arról, hogy a 2017-ben elindult haderőfejlesztés nemcsak a katonák felkészítéséről, az eszközök beszerzéséről szól, hanem arról is, amit a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) székesfehérvári szervezete 25 éve képvisel.
Ez pedig nem más, mint a hazafias honvédelmi nevelés, amely során megismertetik a jelenkori fiatalokkal hazánk történelmét, hőseink harcát a függetlenségéért, a szabadságért, megmutatják a haza iránti elkötelezettség, hűség, bajtársiasság fontosságát, aminek köszönhetőek voltak az 1848-as forradalom eredményei.
A miniszter szerint ebben a nevelésben fontos szerepe van a tíz éves pákozdi emlékparknak, amely méltó emléket állít a magyar népnek. Jelezte, hogy a park fejlesztése nem állt meg, most épül az első világháborús árokrendszer, hogy "a múltat felidézve gondolhasson mindenki a jövőre". A rendezvény keretében megemlékeztek Gyuricza Béla nyugalmazott vezérezredesről, aki a Magyar Honvédség szárazföldi csapatainak parancsnoka volt, majd 1994-től országgyűlési képviselő, valamint 1998-tól haláláig a Miniszterelnöki Hivatal védelmi és nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára.
Simicskó István (KDNP) országgyűlési képviselő emlékezőbeszédében hangsúlyozta, Gyuricza Béla kiváló hazafi és katonapolitikus, szakmailag felkészült, nyitott személyiség volt, akit a hazaszeretet vezérelt, ebből táplálkozott. Rámutatott: az egykori vezérezredes megértette az idők szavát és megérezte szükségét a társadalom felé való nyitásnak, ezért megalapította a Honvédség és Társadalom Baráti Kört, megszólította a civil világot, amely ma is fontos. Mint mondta, a honvédelmi törvényben is rögzített, hogy a honvédelem nemzeti ügy, vagyis nem lehet civil társadalom nélkül a hazát védelmezni, hisz "nem csak hadviseléssel, máshogy is meg kell védeni az országot".
A beszédek előtt a résztvevők megkoszorúzták Gyuricza Béla emléktábláját, amiről Görög István a pákozdi Katonai Emlékpark ügyvezetője azt mondta: két célja volt a húsz évvel ezelőtti táblaállításnak, egyrészt az egykori vezetőjükre való emlékezés, másrészt az egykor megsemmisítésre javasolt emlékhely megmentőjére is fel kívánták hívni a figyelmet.
A HTBK székesfehérvári szervezetének huszonöt évvel ezelőtti alapításával kapcsolatban felidézte: Gyuricza Béla nyugdíjba vonulása előtt 1994. március 15-én alapította meg az országos szervezetet Budapesten, majd 1995. május 18-án első vidéki szervezetként Székesfehérváron alakult meg a baráti kör. Karsai Béla a HTBK székesfehérvári szervezetének elnöke emlékeztetett arra, hogy a semmiből épült fel a szervezet, ezért is emlékeznek tisztelettel a huszonöt alapítóra, köztük Gyuricza Bélára.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a ma már Nemzeti emlékhely státuszt kapott katonai emlékpark révén nem csak a 48-as hősökre emlékeznek, hanem az első és második világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, hazánk NATO-tagságának évfordulóira, valamint a jelenleg is mindennapos békefenntartó missziókra. Hozzátette: a parkot fennállása óta százezrek keresték fel.
(Forrás: MTI)
Benkő Tibor hangsúlyozta: az országot bejárva számtalan helyszínen emlékművek, emlékhelyek, várak, várromok találhatók, amelyek pontosan azt mutatják, a magyar emberek sokszor emelték fel büszkén a fejüket azért, hogy Magyarország függetlenségben, békében, boldogságban élhessen. Pákozd is ilyen helyszín, amely katonai értelemben nem volt olyan győztes csata, amely "megírná egy ország történelmét, mégis átsegítette a forradalmat a szabadságharc időszakába".
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a magyar honvédsereg két és fél hónap alatt ért el a pákozdi csatához. Mint mondta, ez az időszak elegendő volt ahhoz, hogy létrejöjjön az a harcias szellem, amivel felvették a harcot a túlerővel szemben.
Ez pedig nem más, mint a hazafias honvédelmi nevelés, amely során megismertetik a jelenkori fiatalokkal hazánk történelmét, hőseink harcát a függetlenségéért, a szabadságért, megmutatják a haza iránti elkötelezettség, hűség, bajtársiasság fontosságát, aminek köszönhetőek voltak az 1848-as forradalom eredményei.
A miniszter szerint ebben a nevelésben fontos szerepe van a tíz éves pákozdi emlékparknak, amely méltó emléket állít a magyar népnek. Jelezte, hogy a park fejlesztése nem állt meg, most épül az első világháborús árokrendszer, hogy "a múltat felidézve gondolhasson mindenki a jövőre". A rendezvény keretében megemlékeztek Gyuricza Béla nyugalmazott vezérezredesről, aki a Magyar Honvédség szárazföldi csapatainak parancsnoka volt, majd 1994-től országgyűlési képviselő, valamint 1998-tól haláláig a Miniszterelnöki Hivatal védelmi és nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára.
Simicskó István (KDNP) országgyűlési képviselő emlékezőbeszédében hangsúlyozta, Gyuricza Béla kiváló hazafi és katonapolitikus, szakmailag felkészült, nyitott személyiség volt, akit a hazaszeretet vezérelt, ebből táplálkozott. Rámutatott: az egykori vezérezredes megértette az idők szavát és megérezte szükségét a társadalom felé való nyitásnak, ezért megalapította a Honvédség és Társadalom Baráti Kört, megszólította a civil világot, amely ma is fontos. Mint mondta, a honvédelmi törvényben is rögzített, hogy a honvédelem nemzeti ügy, vagyis nem lehet civil társadalom nélkül a hazát védelmezni, hisz "nem csak hadviseléssel, máshogy is meg kell védeni az országot".
A beszédek előtt a résztvevők megkoszorúzták Gyuricza Béla emléktábláját, amiről Görög István a pákozdi Katonai Emlékpark ügyvezetője azt mondta: két célja volt a húsz évvel ezelőtti táblaállításnak, egyrészt az egykori vezetőjükre való emlékezés, másrészt az egykor megsemmisítésre javasolt emlékhely megmentőjére is fel kívánták hívni a figyelmet.
A HTBK székesfehérvári szervezetének huszonöt évvel ezelőtti alapításával kapcsolatban felidézte: Gyuricza Béla nyugdíjba vonulása előtt 1994. március 15-én alapította meg az országos szervezetet Budapesten, majd 1995. május 18-án első vidéki szervezetként Székesfehérváron alakult meg a baráti kör. Karsai Béla a HTBK székesfehérvári szervezetének elnöke emlékeztetett arra, hogy a semmiből épült fel a szervezet, ezért is emlékeznek tisztelettel a huszonöt alapítóra, köztük Gyuricza Bélára.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a ma már Nemzeti emlékhely státuszt kapott katonai emlékpark révén nem csak a 48-as hősökre emlékeznek, hanem az első és második világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, hazánk NATO-tagságának évfordulóira, valamint a jelenleg is mindennapos békefenntartó missziókra. Hozzátette: a parkot fennállása óta százezrek keresték fel.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások