Berta Krisztina: a migráció terén folyamatosan új kihívásoknak kell megfelelni
A migráció terén folyamatosan új kihívásoknak kell megfelelni, amikor migrációs kérdésekről beszélünk, nem szabad elfelejteni, hogy ez a jelenség összetett - mondta Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára az Európai Migrációs Hálózat XII. nemzeti ülésén szerdán Budapesten.
A helyettes államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta: menekültügyi kérdésekben tekintettel kell lenni az aktuális irányvonalakra, így a mobilitás és a legális migráció előmozdítására, a migráció és a fejlődés közötti kapcsolat hatékonyabbá tételére, a nemzetközi védelem megfelelő biztosítására, valamint az illegális migráció megelőzésére.
Külön szólt arról is, hogy a vizsgálódásnak új keretet ad a változó jogi környezet és az elmúlt időszakban tapasztalt jelenségek. Példaként említette, hogy míg az év elején a közös európai menekültügyi rendszert szabályozó rendelkezéscsomag kapott kiemelt jelentőséget, később az eszkalálódott szír helyzet és az azt követő menekülthullám, majd az olaszországi Lampedusa szigeténél tapasztalt menekültáradat. Úgy vélte, ezek az események is rávilágítottak arra, hogy egy érzékeny témáról van szó, amelynek megítélése eltér a tagállamokban.
Berta Krisztina szerint Magyarországon is szokatlan helyzetről beszélhetünk, mivel jelentősen nőtt az illegálisan ide érkezők, valamint a menedékkérők száma. Hozzátette: Európa számos országában hasonló jelenség figyelhető meg.
A migrációs áramlások kezelése érzékeny politikai kérdés - fogalmazott Berta Krisztina, aki szerint az európai uniós tagállamok részéről átfogó megközelítésre van szükség. Fontosnak nevezte a közös vízumpolitika továbbfejlesztését, a közös európai menekültügyi rendszer kialakítását, a hatékony kitoloncolási és hazatelepítési politika létrehozását és az ezek elősegítésére létrehozott pénzügyi eszközök hozzárendelését.
A magyarországi szabályozásról szólva azt hangsúlyozta, hogy a nyáron fogadták el a nemzeti migrációs stratégiát, amely szoros összefüggésben van az Európai Unió vonatkozó pénzügyi keretével.
Az Európai Migrációs Hálózatról szólva azt mondta: annak törekvése az, hogy munkaműhellyé váljon és a felvetődő legfontosabb kérdéseket tárgyalják meg a lehető legszélesebb körben. Az ehhez kapcsolódó nemzeti hálózatot igyekeznek folyamatosan bővíteni, ma már 43 civil és kormányzati szereplő a tagja - mutatott rá.
A konferencia nyitóelőadásában Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy tavaly az Európai Unió különböző országaiba egymillió menekült érkezett. Úgy vélte, megindult egy legújabb kori népvándorlás, ami világjelenség.
A magyarországi helyzetről szólva azt mondta: eleinte volt bizalmatlanság a külföldiekkel szemben, de ez többnyire a hiányos vagy téves információkra volt visszavezethető. Úgy vélte, ez elsősorban az interneten és a közösségi médiában jelent meg, amit intenzív kommunikációval ellensúlyoztak annak érdekében, hogy a hivatalos szervektől származó információkat tekintsék hitelesnek, ne a rosszindulatú bejegyzéseket.
Hozzátette: elmondható, hogy a magyar állampolgárok toleránsabbak a külföldiekkel szemben, s nagyra értékelik, hogy a menekültek minél gyorsabban igyekeznek beilleszkedni.
MTI
A helyettes államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta: menekültügyi kérdésekben tekintettel kell lenni az aktuális irányvonalakra, így a mobilitás és a legális migráció előmozdítására, a migráció és a fejlődés közötti kapcsolat hatékonyabbá tételére, a nemzetközi védelem megfelelő biztosítására, valamint az illegális migráció megelőzésére.Külön szólt arról is, hogy a vizsgálódásnak új keretet ad a változó jogi környezet és az elmúlt időszakban tapasztalt jelenségek.
Berta Krisztina szerint Magyarországon is szokatlan helyzetről beszélhetünk, mivel jelentősen nőtt az illegálisan ide érkezők, valamint a menedékkérők száma. Hozzátette: Európa számos országában hasonló jelenség figyelhető meg.
A migrációs áramlások kezelése érzékeny politikai kérdés - fogalmazott Berta Krisztina, aki szerint az európai uniós tagállamok részéről átfogó megközelítésre van szükség. Fontosnak nevezte a közös vízumpolitika továbbfejlesztését, a közös európai menekültügyi rendszer kialakítását, a hatékony kitoloncolási és hazatelepítési politika létrehozását és az ezek elősegítésére létrehozott pénzügyi eszközök hozzárendelését.
A magyarországi szabályozásról szólva azt hangsúlyozta, hogy a nyáron fogadták el a nemzeti migrációs stratégiát, amely szoros összefüggésben van az Európai Unió vonatkozó pénzügyi keretével.
Az Európai Migrációs Hálózatról szólva azt mondta: annak törekvése az, hogy munkaműhellyé váljon és a felvetődő legfontosabb kérdéseket tárgyalják meg a lehető legszélesebb körben. Az ehhez kapcsolódó nemzeti hálózatot igyekeznek folyamatosan bővíteni, ma már 43 civil és kormányzati szereplő a tagja - mutatott rá.
A konferencia nyitóelőadásában Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy tavaly az Európai Unió különböző országaiba egymillió menekült érkezett. Úgy vélte, megindult egy legújabb kori népvándorlás, ami világjelenség.
A magyarországi helyzetről szólva azt mondta: eleinte volt bizalmatlanság a külföldiekkel szemben, de ez többnyire a hiányos vagy téves információkra volt visszavezethető. Úgy vélte, ez elsősorban az interneten és a közösségi médiában jelent meg, amit intenzív kommunikációval ellensúlyoztak annak érdekében, hogy a hivatalos szervektől származó információkat tekintsék hitelesnek, ne a rosszindulatú bejegyzéseket.
Hozzátette: elmondható, hogy a magyar állampolgárok toleránsabbak a külföldiekkel szemben, s nagyra értékelik, hogy a menekültek minél gyorsabban igyekeznek beilleszkedni.
MTI
Hozzászólások