Bevándorlás - Idegenrendészeti ügyben szigorít a Kúria

Idegenrendészeti ügyben szigorít a Kúria. Ha egy legális bevándorló a tartózkodási jogosultság igénylésekor hamis adatot közöl, a bíróságnak a kérelmet el kell utasítania - közölte az MTI-vel a legfőbb bírói fórum sajtótitkársága hétfőn.

Közleményükben azt írták: a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője észlelve, hogy a kollégium ítélkező tanácsai eltérő gyakorlatot folytatnak a harmadik ország állampolgárai beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek értelmezése során, jogegységi eljárást kezdeményezett. A vizsgált eljárás a harmadik országból jogszerűen érkezőkkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozott, a kollégium jogegységi határozatot hozott.



Az eljárás azokra vonatkozik, akik Magyarországra úgynevezett harmadik országból, hatóság által megfelelően tájékoztatva, legálisan, a magyar jogszabályokat magukra nézve kötelezőként elismerve, az önkéntes jogkövetés hallgatólagos ígéretével, az itt tartózkodás, beilleszkedés céljával lépnek be. Ha a tartózkodási jogosultság megszerzése, meghosszabbítása iránti eljárásban valaki hamis adatot, valótlan tényt közöl, annak objektív jogkövetkezményeit viselnie kell - olvasható.

Az eltérő jogértelmezés az idegenrendészeti eljárásban a kérelmező által történő adatközlés tudatállapotának megítéléséből fakadt. A kérelmező olyan, a családi állapotára, élethelyzetére, jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatokat közöl, amelyek alapján a hatóság dönt a tartózkodási engedély megadásáról vagy meghosszabbításáról. A hamis adatok, tények közlése a jogszabály értelmében az engedély megtagadását vagy visszavonását vonja maga után.

Az egyik értelmezés szerint vizsgálni kell, a kérelmező tudatában volt-e, hogy hamis adatot közöl, illetve tudnia kellett-e az adat valótlan voltát. A közigazgatási eljárásban ugyanis - ellenkező bizonyításáig - az ügyfél részvételét az eljárásban jóhiszeműnek kell tekinteni.

A szigorúbb álláspont szerint a jogalkotó objektív felelősségi alapon rendelkezett a hamis adatok és tények közlése esetén a szankció bevezetéséről. Ebben az esetben az eljáró hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, a hamis adat közlése objektív felelősséget alapoz meg, így a hatóságnak nem kell tovább vizsgálódnia.

A jogegységi tanács a döntésekor figyelembe vette az ilyen ügyek általános társadalmi, emberi természetét, azt, hogy a migráció egyidős az emberiséggel, a lakóhely-változtatás igénye éppen a megélhetés biztosítása okán a leggyakoribb - fogalmaztak. A külföldinek azonban - ha a beilleszkedés céljával érkezik - minden időben számolnia kellett a célország befogadási hajlamát kifejező jogszabályi előírásokkal. Ezek - az ország szuverenitását szem előtt tartva - kifejezik a többségi társadalom védelmét éppúgy, mint a külföldiek iránti toleranciát - tartalmazza a Kúria közleménye.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény figyelembe vette azt az európai irányelvet, amelynek célja a csalások visszaszorítása és a befogadó ország védelme volt, valamint értékelte az Európai Bíróságnak a témával kapcsolatos úgynevezett McCarty-ítéletét is.

A jogegységi tanács figyelembe vette azt is, hogy az idegenrendészeti eljárásban az adatok hamis voltának feltárásával kapcsolatos tudatállapot megismerése szinte lehetetlen feladat elé állítja az eljáró szerveket.

Továbbá azt is, hogy az eljárásra vonatkozó törvény - a közigazgatási eljárásokról és szolgáltatásokról szóló törvénnyel szemben - önállóan szabályoz eljárási kérdéseket, ezért az értelmezés során a közigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezések másodlagos jellegűek.

Tárgyalja a jogegységi határozat a kérelmező jövedelmével kapcsolatos adatok tisztázásának nehézségeit és körülményeit is. Azt a tényt, hogy az adatközlő és munkáltatója az adatok tekintetében érdekellentétben állnak egymással.

MTI