Bevándorlási hivatal: majdnem 30 ezer menedékkérelmet nyújtottak be tavaly

Tavaly csökkent az illegális bevándorlók és menedékkérők száma Magyarországon, csaknem 30 ezer menedékkérelem érkezett a 2015-ös 177 ezer után - közölte a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten. Végh Zsuzsanna 2016-ról szólva úgy fogalmazott: nem lehet az az illúziónk, hogy megoldódnak a problémák. Elmondta: 29 432 embert regisztráltak menedékkérőként és 18 236-at illegális migránsként. Hozzátette: 2015-ben több mint 400 ezer illegális migráns érkezett az országba, és 177 ezren nyújtottak be menedékjogi kérelmet.

A főigazgató felidézte: a tavasszal megkötött EU-Törökország-megállapodás fékezte a migránsok beáramlásának ütemét, de a megállapodás sérülékeny. Az olaszországi és görögországi hot spotok is megkezdték működésüket, a bevándorlási hivatal 45 munkatársa vett részt a hot spotok munkájában, bár egy időre a biztonsági helyzet romlása miatt vissza kellett hívniuk a munkatársakat - közölte Végh Zsuzsanna.

Fontosnak nevezte, hogy megalakult az európai határ- és parti őrség, valamint az Európai Menekültügyi és Támogatási Hivatal elindult azon az úton, hogy a Frontexhez hasonló ügynökséggé alakuljon. Jelezte: a menekültügyi ügynökség tevékenységi köréhez számos, a nemzetállami szuverenitást érintő kérdés kapcsolódik, ezért nem várható gyors eredmény.

Mintha az Európai Unió "ébredezne Csipkerózsika-álmából", elindította a vitát a közös európai menekültügyi rendszerről - idézte fel, hozzátéve, hogy nem lehetnek illúziók arról, hogy a szükséges jogszabályokat még ebben az évben elfogadják. Mint mondta, a terrorcselekmények és a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények arra késztették a tagállamokat, hogy előtérbe helyezzék a biztonságot és a korábbinál együttműködőbbé váltak.

Jelezte, tavaly jelentős mértékben csökkent az unióba érkezett illegális migránsok száma: míg 2015-ben 1,8 millióan voltak, addig tavaly 500 ezren. Nem volt jelentős a visszaesés a menedékjogi kérelmek számában, mert a tagállamok csak tavaly tudták regisztrálni a 2015-ben érkezetteket. Németországban például 745 ezer regisztrált kérelmező volt, ugyanakkor csak 248 érkezett 2016-ban, a többi kérelem a korábbi évekből húzódott át.

Magyarország az uniós tagállamok rangsorában a 7. helyen áll a regisztrált kérelmezők számában. Az ezer lakosra jutó menedékkérők számában Magyarország még mindig az ötödik, a 2,93-as aránnyal, bár 2015-ben az első volt. A kibocsátó országok tekintetében továbbra is Szíria, Irak, Pakisztán és Irán vezet uniós összesítésben, ugyanakkor csökkent a Koszovóból, Albániából érkezők száma.

A magyarországi helyzetről szólva elmondta: míg 2015-ben több mint 400 ezer illegális migráns érkezett az országba, és 177 ezren nyújtottak be menedékjogi kérelmet, addig 2016-ban megfordult a trend és több volt a menedékkérő, mint az illegális migráns. Mint mondta, a nemzetközi fejleményeken túl fontos szerepe volt a kérelmezőszám csökkenésében az olyan kormányzati intézkedéseknek, mint például a külső határőrizet megerősítése vagy a menekültügyi őrizetre vonatkozó jogszabály módosítása, illetve az úgynevezett 8 kilométeres szabály bevezetése.  

Hozzátette: Magyarországon a kérelmezők összetételét tekintve az első helyen az afgánok állnak (11 052), második helyen a szírek (4 979), őket követik a pakisztániak (3873), irakiak (3452) és irániak (1286). Tavaly 76 országból nyújtottak be kérelmet. Végh Zsuzsanna hangsúlyozta: a menedékkérők nagy része évek óta visszaélésszerűen nyújtja be kérelmét, és a hivatal döntését meg sem várva elhagyja az országot, emiatt kevés ügyben tudnak érdemben eljárni. Tavaly 4675 kérelmet utasítottak el, és 432 kérelmezőt részesítettek nemzetközi védelemben.

Az illegális migránsok elleni fellépésről azt mondta, 4580 kiutasító döntést hozott a hivatal (többségében elutasított menedékkérőkkel szemben), 3694 esetben pedig személyes szabadság korlátozásáról döntött a hivatal. A visszaküldésről azt mondta, abban Magyarország az EU többi tagállamához hasonlóan nem sikeres, tavaly 845 kitoloncolás volt, elsősorban Koszovóba, Algériába, Pakisztánba, Iránba és Marokkóba. Jelezte: 15 ország 64 állampolgára élt a támogatott hazatérés lehetőségével.

A tranzitzónákról szólva elmondta: 2016-ban 9681-en léptek be a tranzitzónába, ebből 8771-et azonnal tovább is kellett szállítaniuk befogadóállomásra, mert különleges bánásmódot igénylők voltak (gyerekek, családok, idősek, egyedülálló anyák). Megjegyezte: a befogadóállomásra szállítottak többsége elhagyta az országot, az eljárás befejezése előtt. A hivatal 75 ezer adag élelmiszercsomagot osztott ki a tranzitzónáknál, a csomagok nagy részét a belépésre várakozók kapták meg.

A főigazgató hangsúlyozta: évről évre többet fordítanak menekültellátásra, tavaly például 6,7 milliárd forintot, 2015-ben 5,4 milliárd forintot. Jelezte: a hivatal minden pluszfeladathoz megkapta a szükséges forrást, az eredetileg tervezett 8,7 milliárd forintos költségvetéshez képest végül az év végén a költségvetési kiadás elérte a 16,3 milliárd forintot.

A 2017-es évről azt mondta, a Törökországgal kötött megállapodás sérülékeny, az ott várakozó 3 millió ember megindulása Európa felé komoly veszélyt jelent, ahogyan súlyos kockázatnak ítélte az Afrikából a szegénység miatt útnak induló milliókat is. Az EU-nak jobban figyelnie kellene a külső határok védelmére és a kibocsátó országok támogatására - tette hozzá.

(Forrás: MTI)