Bíróságtól kérhető a kapcsolattartásról szóló határozatok végrehajtása
A gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtása március 1-jétől a gyámhatóság helyett a bíróságnál kezdeményezhető, nemperes eljárásban. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) jelentős ügyteher-növekedésre számít az új eljárás miatt.
Benkő Imola, az OBH jogi főosztályának vezetője egy szerdai budapesti sajtótájékoztatón felidézte, hogy az Országgyűlés december 17-én fogadta el a kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó új szabályokat, a bíróságoknak így két hónapjuk volt a felkészülésre, amelyet az OBH koordinált.
A kapcsolattartás szabályainak megszegése esetén március 1-jétől nem a gyámhivatalhoz kell fordulni, hanem a gyermek lakóhelye szerinti bírósághoz - hívta fel a figyelmet. Az eljárás kérelemre indul, amelyet a kapcsolattartás szabályainak megszegésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező, a kérelmezett és a gyermek adatait, a kapcsolattartást szabályozó bíróság vagy gyámhatóság nevét, az ügyirat számát, annak leírását, hogy a kapcsolattartás szabályainak megszegése miben nyilvánult meg, és a végrehajtásra irányuló határozott kérelmet.
Ha a bíróság a kérelem és az erre adott észrevétel alapján el tudja dönteni, hogy megtörtént-e a szabályszegése vagy sem, akkor végzést hoz az ügyben. Ha az iratok alapján ez nem dönthető el, akkor bizonyítási eljárást folytat le és meghallgatja a feleket - ismertette. A bíróság megállapíthatja, hogy a kérelmezett megszegte a szabályokat és felhívhatja őt, tartsa be a kapcsolattartás szabályait. Emellett a bíróság meghatározza, hogy az elmaradt kapcsolattartást meddig kell pótolnia. Az eljárás elején nem kell illetéket fizetni - jelezte Várai-Jeges Adrienn.
A bíróság - az eset körülményeit és a gyermek érdekét mérlegelve - többféle szankciót alkalmazhat azzal szemben, aki mulasztott. Fordulhat a gyámhatósághoz, hogy segítse elő a kapcsolattartás szabályainak betartását; kérheti a gyámhatóságtól a szülői felügyeleti jog megváltoztatását vagy a gyermek elhelyezését harmadik személynél is. Emellett pénzbírságot szabhat ki, visszatérő, a szabályokat súlyosan megszegő magatartás esetén pedig a rendőrség közreműködését is kérheti a gyermek átadásakor. Ezen felül a bíróság büntetőfeljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése, kiskorúval történő kapcsolattartás akadályozása miatt - közölte a családjogi bíró.
Várai-Jeges Adrienn hozzátette: a jogszabály nem mondja ki ugyan, hogy soron kívüli eljárásban kellene a bíróságnak eljárnia, de mivel gyermekről van szó és az elmaradt kapcsolattartást hat hónapon belül pótolni kell, a bíróságok gyorsan fognak dönteni ezekben az ügyekben. A február 29-éig benyújtott kérelmeket azonban továbbra is a gyámhatóság bírálja el - jelezte.
Várai-Jeges Adrienn kérdésre válaszolva elmondta: számos "kreatív" megoldással találkoztak, ahogyan az egyik szülő ellehetetleníti a kapcsolattartást a másikkal. Előfordult például, hogy miközben a gyerek a különélő szülőjével beszélt telefonon, a másik szülő - hogy így akadályozza a zavartalan kapcsolattartást - kedvenc mesefilmjével igyekezett elvonni a gyerek figyelmét.
Szigeti István bíró, az OBH jogi főosztályának munkatársa kérdésre válaszolva azt mondta: sok ilyen ügyre számítanak - a legtöbbre a budapesti régióban -, de ennek a nagyságrendjéről nem tudnak nyilatkozni.
(Forrás: MTI)
Benkő Imola, az OBH jogi főosztályának vezetője egy szerdai budapesti sajtótájékoztatón felidézte, hogy az Országgyűlés december 17-én fogadta el a kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó új szabályokat, a bíróságoknak így két hónapjuk volt a felkészülésre, amelyet az OBH koordinált.
Várai-Jeges Adrienn családjogi bíró elmondta: ha a szülők nem tudnak megállapodni a kapcsolattartásról, a bíróság dönt, figyelembe véve az eset összes körülményét és a gyermek érdekét. Kiemelte: a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a különélő szülőjével szeretetteljes, meghitt kapcsolatban lehessen, a vele egy háztartásban élő szülője pedig köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
A kapcsolattartás szabályainak megszegése esetén március 1-jétől nem a gyámhivatalhoz kell fordulni, hanem a gyermek lakóhelye szerinti bírósághoz - hívta fel a figyelmet. Az eljárás kérelemre indul, amelyet a kapcsolattartás szabályainak megszegésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező, a kérelmezett és a gyermek adatait, a kapcsolattartást szabályozó bíróság vagy gyámhatóság nevét, az ügyirat számát, annak leírását, hogy a kapcsolattartás szabályainak megszegése miben nyilvánult meg, és a végrehajtásra irányuló határozott kérelmet.
Ha a bíróság a kérelem és az erre adott észrevétel alapján el tudja dönteni, hogy megtörtént-e a szabályszegése vagy sem, akkor végzést hoz az ügyben. Ha az iratok alapján ez nem dönthető el, akkor bizonyítási eljárást folytat le és meghallgatja a feleket - ismertette. A bíróság megállapíthatja, hogy a kérelmezett megszegte a szabályokat és felhívhatja őt, tartsa be a kapcsolattartás szabályait. Emellett a bíróság meghatározza, hogy az elmaradt kapcsolattartást meddig kell pótolnia. Az eljárás elején nem kell illetéket fizetni - jelezte Várai-Jeges Adrienn.
A bíróság - az eset körülményeit és a gyermek érdekét mérlegelve - többféle szankciót alkalmazhat azzal szemben, aki mulasztott. Fordulhat a gyámhatósághoz, hogy segítse elő a kapcsolattartás szabályainak betartását; kérheti a gyámhatóságtól a szülői felügyeleti jog megváltoztatását vagy a gyermek elhelyezését harmadik személynél is. Emellett pénzbírságot szabhat ki, visszatérő, a szabályokat súlyosan megszegő magatartás esetén pedig a rendőrség közreműködését is kérheti a gyermek átadásakor. Ezen felül a bíróság büntetőfeljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése, kiskorúval történő kapcsolattartás akadályozása miatt - közölte a családjogi bíró.
Várai-Jeges Adrienn hozzátette: a jogszabály nem mondja ki ugyan, hogy soron kívüli eljárásban kellene a bíróságnak eljárnia, de mivel gyermekről van szó és az elmaradt kapcsolattartást hat hónapon belül pótolni kell, a bíróságok gyorsan fognak dönteni ezekben az ügyekben. A február 29-éig benyújtott kérelmeket azonban továbbra is a gyámhatóság bírálja el - jelezte.
Várai-Jeges Adrienn kérdésre válaszolva elmondta: számos "kreatív" megoldással találkoztak, ahogyan az egyik szülő ellehetetleníti a kapcsolattartást a másikkal. Előfordult például, hogy miközben a gyerek a különélő szülőjével beszélt telefonon, a másik szülő - hogy így akadályozza a zavartalan kapcsolattartást - kedvenc mesefilmjével igyekezett elvonni a gyerek figyelmét.
Szigeti István bíró, az OBH jogi főosztályának munkatársa kérdésre válaszolva azt mondta: sok ilyen ügyre számítanak - a legtöbbre a budapesti régióban -, de ennek a nagyságrendjéről nem tudnak nyilatkozni.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások