BKV: a buszokat nem irodisták vagy szerelők vezetik
A buszokat nem irodisták vagy szerelők vezetik, hanem olyan munkatársak - akár főállásban, akár besegítői munkakörben - akiknek megvan minden szükséges képesítésük - közölte a BKV Zrt. kedden az MTI-vel.
A vállalat arra reagált, hogy a Népszava szintén kedden azt írta: akkora a sofőrhiány a BKV-nál, hogy a cég szerelőket, mérnököket, irodai dolgozókat is bevet, hogy elég járművezető legyen szolgálatban. A lap szerint azt, akinek van megfelelő jogosítványa és egészségügyileg is alkalmas, megpróbálják rábeszélni, hogy úgynevezett besegítő szerződéssel, megemelt óraszámban vezessen a főállása mellett.
Részletezték: ha például valakinek C kategóriás jogosítványa van, legalább úgynevezett PÁV II. vizsgát kell tennie a KRESZ, valamint a műszaki ismeretek mellett. Az elméleti képzés után kezdődik a gyakorlati oktatás, amelynek a rutin részét szintén hatósági vizsga zárja.
A következő lépcsőfok minimum 348 kilométer levezetése után egy 105 perces forgalmi vizsga - így kapja meg valaki a D kategóriás jogosítványt. Ez a feltétele annak, hogy valaki elkezdhesse az úgynevezett GKI (gépjárművezetői képesítési igazolvány) alapképző tanfolyamot, amelynek része a többi között a veszélyhelyzetek elhárítására szolgáló gyakorlati képzés is.
A GKI-képzés szintén hatósági vizsgával zárul, és BKV-s átképző tanfolyam követi, amely útvonalismeretből, járműtípus-ismeretből, utasításismeretből áll. Mint írták, az utolsó lépés az úgynevezett módszerátadás, amelynek lényege, hogy az új sofőr napokon keresztül egy tapasztalt járművezető mellett tesz szert gyakorlatra. Kiemelték: járművezetőik csaknem hat hónapnyi elméleti és gyakorlati képzés után kezdenek önállóan dolgozni.
Összegzésük szerint a buszokat tehát "nem irodisták vagy szerelők vezetik", hanem kizárólag olyan munkatársak, akár főállásban, akár besegítői munkakörben, akiknek megvan minden szükséges képesítésük. A képzéseken saját dolgozóik is részt vehetnek, ez a lehetőség természetesen nem csak külsősök előtt nyitott - tették hozzá.
Kitértek arra is, hogy a toborzási anyagokban feltüntetett bérek alapja a jelenlegi buszvezetők havi pótlékokkal számított átlagkeresete, ezért nem érhet senkit hátrányos megkülönböztetés. Egy járművezető havi jövedelme legalább nettó 200 ezer forint (azaz bruttó körülbelül 300 ezer forint). A BKV járművezetői azonban túlórákkal és egyéb pótlékokkal ennél magasabb jövedelmet is elérhetnek, az elmúlt hónapok jövedelemátlaga ezekben a munkakörökben (valamennyi autóbusz- és trolibuszvezetőre vonatkoztatva) bruttó 400 ezer forint volt, és ez az összeg jelenik meg a hirdetésekben is.
Közölték: a munka törvénykönyve és a kollektív szerződés betartásával foglalkoztatják a munkavállalókat, így a járművezetőket is. A túlórák mértéke ezért kizárólag az ezek által meghatározottakon belül lehet, a járművezetők az őket megillető többletbért mindig megkapják a havi bérükkel együtt.
(Forrás: MTI)
A vállalat arra reagált, hogy a Népszava szintén kedden azt írta: akkora a sofőrhiány a BKV-nál, hogy a cég szerelőket, mérnököket, irodai dolgozókat is bevet, hogy elég járművezető legyen szolgálatban. A lap szerint azt, akinek van megfelelő jogosítványa és egészségügyileg is alkalmas, megpróbálják rábeszélni, hogy úgynevezett besegítő szerződéssel, megemelt óraszámban vezessen a főállása mellett.
A BKV közleményében hangsúlyozta: annak, hogy valakiből busz-, illetve trolibuszvezető legyen, komoly feltétel- és vizsgarendszere van, attól is függően, hogy milyen jogosítványa van, milyen képzés, átképzés kell a foglalkoztatásához.
A következő lépcsőfok minimum 348 kilométer levezetése után egy 105 perces forgalmi vizsga - így kapja meg valaki a D kategóriás jogosítványt. Ez a feltétele annak, hogy valaki elkezdhesse az úgynevezett GKI (gépjárművezetői képesítési igazolvány) alapképző tanfolyamot, amelynek része a többi között a veszélyhelyzetek elhárítására szolgáló gyakorlati képzés is.
A GKI-képzés szintén hatósági vizsgával zárul, és BKV-s átképző tanfolyam követi, amely útvonalismeretből, járműtípus-ismeretből, utasításismeretből áll. Mint írták, az utolsó lépés az úgynevezett módszerátadás, amelynek lényege, hogy az új sofőr napokon keresztül egy tapasztalt járművezető mellett tesz szert gyakorlatra. Kiemelték: járművezetőik csaknem hat hónapnyi elméleti és gyakorlati képzés után kezdenek önállóan dolgozni.
Összegzésük szerint a buszokat tehát "nem irodisták vagy szerelők vezetik", hanem kizárólag olyan munkatársak, akár főállásban, akár besegítői munkakörben, akiknek megvan minden szükséges képesítésük. A képzéseken saját dolgozóik is részt vehetnek, ez a lehetőség természetesen nem csak külsősök előtt nyitott - tették hozzá.
Kitértek arra is, hogy a toborzási anyagokban feltüntetett bérek alapja a jelenlegi buszvezetők havi pótlékokkal számított átlagkeresete, ezért nem érhet senkit hátrányos megkülönböztetés. Egy járművezető havi jövedelme legalább nettó 200 ezer forint (azaz bruttó körülbelül 300 ezer forint). A BKV járművezetői azonban túlórákkal és egyéb pótlékokkal ennél magasabb jövedelmet is elérhetnek, az elmúlt hónapok jövedelemátlaga ezekben a munkakörökben (valamennyi autóbusz- és trolibuszvezetőre vonatkoztatva) bruttó 400 ezer forint volt, és ez az összeg jelenik meg a hirdetésekben is.
Közölték: a munka törvénykönyve és a kollektív szerződés betartásával foglalkoztatják a munkavállalókat, így a járművezetőket is. A túlórák mértéke ezért kizárólag az ezek által meghatározottakon belül lehet, a járművezetők az őket megillető többletbért mindig megkapják a havi bérükkel együtt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások