BM: a kormány piacot teremtett a rabmunka termékeinek
A kormány piacot teremtett a rabmunka termékeinek - tolmácsolta Pintér Sándor belügyminiszter köszöntőjét Csóti András, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) vezetője a központi ellátás ötödik évfordulója alkalmából rendezett hétfői konferencián Budapesten.
Az altábornagy felidézte: 2010-ben azzal szembesült a büntetés-végrehajtás, hogy az intézetekben olyan rabok vannak, akik nemcsak maguk nem vettek részt a munka világában, de a környezetük, felmenőik esetében sem találkoztak ezzel.
Akkor a foglalkoztatási mutató 55-60 százalék körüli volt, ezzel párhuzamba állítva rámutatott: a múlt héten tizenegy ország részvételével Magyarországon ülésezett a Büntetés-végrehajtási Szervezetek Közép-európai Kerekasztala, a tagok pedig arról számoltak be, hogy náluk 35 és 62 százalék között mozog a foglalkoztatás.
Csóti András kiemelte: foglalkoztatás alatt a nagyüzemi foglalkoztatás, valamint az oktatásban és képzésben való részvétel értendő. Az elmúlt öt évben mintegy ezerötszázzal nőtt a gazdasági társaságoknál dolgozó fogvatartottak száma, így tavaly már több mint nyolcezer elítélt végzett rendszeres munkát, a teljes foglalkoztatási ráta pedig elérte a 87 százalékot.
A 2015-től hatályos új büntetés-végrehajtási kódex a reintegrációt helyezte központba. Csóti András szerint nem lehet sikeresen felnőtt embereket visszailleszteni egy munkaalapú társadalomba úgy, ha a munka világával semmilyen kapcsolatuk nincs.
A BVOP-tól kapott tájékoztatók szerint a kormány 2010-ben kezdte meg a fogvatartotti foglalkoztatás helyzetének vizsgálatát. Megállapították, hogy 2010 előtt folyamatosan csökkent a dolgozó elítéltek száma, ezzel párhuzamosan csökkent a tartási költségekhez való hozzájárulás összege is. A tendencia megfordítása érdekében a kormány új feladatot határozott meg a büntetés-végrehajtás számára: a Központi Ellátó Szerv (KESZ) létrehozását.
A kormányzat kötelezően előírta a központi államigazgatási szervek, a rendvédelmi szervek, az egészségügy területén működő országos intézetek, szociális intézmények, valamint a Magyar Honvédség számára, hogy a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása során előállított termékek és szolgáltatások körébe tartozó igényeikkel a KESZ-hez forduljanak. A szervezetnek pedig a rendelkezésre bocsátott források erejéig ellátási kötelezettsége van.
A központi ellátás rendszere a fogvatartotti foglalkoztatás növelését, a büntetés-végrehajtás teljes önellátásának megteremtését és fejlesztését, valamint a költségvetési források hatékonyabb felhasználását szolgálja.
Az ellátást végző büntetés-végrehajtási gazdasági táraságok a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni tudó, dinamikusan fejlődő, eredményes cégekké váltak, ahol folyamatosan emelkedik a foglalkoztatott fogvatartottak száma.
A társadalmi és kormányzati elvárásoknak megfelelően a cél a százszázalékos foglalkoztatás elérése, vagyis az, hogy minden elítélt értelmes és hasznos munkával járuljon hozzá saját tartási költségeinek finanszírozásához.
A központi ellátás keretében biztosított folyamatos megrendelések, valamint az új szerződéses partnerek számának növekedése kedvező hatást gyakorolt a gazdasági társaságok árbevételeire. A központi ellátásból befolyó bruttó nyereség 2015-ben meghaladta a 11 milliárd forintot, ami az előző évhez képest több mint 40 százalékos növekedést jelent.
A teljes cégcsoport összbevételének 57 százaléka származik a központi ellátásból, amelynek szinte teljes egészét bővítésekre, fejlesztésekre fordítják a cégek.
A büntetés-végrehajtási szervezet a fogvatartotti foglalkoztatás 10 százalékos növelését tűzte ki stratégiai célul 2016-ra, amit külső vállalkozókkal és cégekkel együttműködve, külső helyszíneken létrehozott új munkahelyek kialakításával, továbbá a munkáltatás bővítésével és a költségvetési munkáltatás növelésével kíván teljesíteni.
A konferenciára, illetve az ahhoz kapcsolódó interaktív kiállításra készült kiadvány szerint az elmúlt öt évben a Központi Ellátó Szerv segítségével mintegy egymillió kilogramm elektronikai hulladékot semmisítettek meg és hétmillió kilogramm papírhulladékot hasznosítottak újra. Munka- és egyenruházati termékből csaknem 1,2 milliót készítettek a rabok, továbbá mintegy 350 ezer pár lábbelit és 313 ezer pár munkavédelmi kesztyűt.
Több mint 15,6 millió textilt mostak ki a fogvatartottak, emellett 354 millió A4-es lapnak megfelelő nyomdai papírt, 98 ezer irodabútort és 212 ezer bútorlapot is előállítottak.
MTI
Az altábornagy felidézte: 2010-ben azzal szembesült a büntetés-végrehajtás, hogy az intézetekben olyan rabok vannak, akik nemcsak maguk nem vettek részt a munka világában, de a környezetük, felmenőik esetében sem találkoztak ezzel.
Akkor a foglalkoztatási mutató 55-60 százalék körüli volt, ezzel párhuzamba állítva rámutatott: a múlt héten tizenegy ország részvételével Magyarországon ülésezett a Büntetés-végrehajtási Szervezetek Közép-európai Kerekasztala, a tagok pedig arról számoltak be, hogy náluk 35 és 62 százalék között mozog a foglalkoztatás.
Csóti András kiemelte: foglalkoztatás alatt a nagyüzemi foglalkoztatás, valamint az oktatásban és képzésben való részvétel értendő. Az elmúlt öt évben mintegy ezerötszázzal nőtt a gazdasági társaságoknál dolgozó fogvatartottak száma, így tavaly már több mint nyolcezer elítélt végzett rendszeres munkát, a teljes foglalkoztatási ráta pedig elérte a 87 százalékot.
A 2015-től hatályos új büntetés-végrehajtási kódex a reintegrációt helyezte központba. Csóti András szerint nem lehet sikeresen felnőtt embereket visszailleszteni egy munkaalapú társadalomba úgy, ha a munka világával semmilyen kapcsolatuk nincs.
A BVOP-tól kapott tájékoztatók szerint a kormány 2010-ben kezdte meg a fogvatartotti foglalkoztatás helyzetének vizsgálatát. Megállapították, hogy 2010 előtt folyamatosan csökkent a dolgozó elítéltek száma, ezzel párhuzamosan csökkent a tartási költségekhez való hozzájárulás összege is. A tendencia megfordítása érdekében a kormány új feladatot határozott meg a büntetés-végrehajtás számára: a Központi Ellátó Szerv (KESZ) létrehozását.
A kormányzat kötelezően előírta a központi államigazgatási szervek, a rendvédelmi szervek, az egészségügy területén működő országos intézetek, szociális intézmények, valamint a Magyar Honvédség számára, hogy a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása során előállított termékek és szolgáltatások körébe tartozó igényeikkel a KESZ-hez forduljanak. A szervezetnek pedig a rendelkezésre bocsátott források erejéig ellátási kötelezettsége van.
A központi ellátás rendszere a fogvatartotti foglalkoztatás növelését, a büntetés-végrehajtás teljes önellátásának megteremtését és fejlesztését, valamint a költségvetési források hatékonyabb felhasználását szolgálja.
Az ellátást végző büntetés-végrehajtási gazdasági táraságok a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni tudó, dinamikusan fejlődő, eredményes cégekké váltak, ahol folyamatosan emelkedik a foglalkoztatott fogvatartottak száma.
A társadalmi és kormányzati elvárásoknak megfelelően a cél a százszázalékos foglalkoztatás elérése, vagyis az, hogy minden elítélt értelmes és hasznos munkával járuljon hozzá saját tartási költségeinek finanszírozásához.
A központi ellátás keretében biztosított folyamatos megrendelések, valamint az új szerződéses partnerek számának növekedése kedvező hatást gyakorolt a gazdasági társaságok árbevételeire. A központi ellátásból befolyó bruttó nyereség 2015-ben meghaladta a 11 milliárd forintot, ami az előző évhez képest több mint 40 százalékos növekedést jelent.
A teljes cégcsoport összbevételének 57 százaléka származik a központi ellátásból, amelynek szinte teljes egészét bővítésekre, fejlesztésekre fordítják a cégek.
A büntetés-végrehajtási szervezet a fogvatartotti foglalkoztatás 10 százalékos növelését tűzte ki stratégiai célul 2016-ra, amit külső vállalkozókkal és cégekkel együttműködve, külső helyszíneken létrehozott új munkahelyek kialakításával, továbbá a munkáltatás bővítésével és a költségvetési munkáltatás növelésével kíván teljesíteni.
A konferenciára, illetve az ahhoz kapcsolódó interaktív kiállításra készült kiadvány szerint az elmúlt öt évben a Központi Ellátó Szerv segítségével mintegy egymillió kilogramm elektronikai hulladékot semmisítettek meg és hétmillió kilogramm papírhulladékot hasznosítottak újra. Munka- és egyenruházati termékből csaknem 1,2 milliót készítettek a rabok, továbbá mintegy 350 ezer pár lábbelit és 313 ezer pár munkavédelmi kesztyűt.
Több mint 15,6 millió textilt mostak ki a fogvatartottak, emellett 354 millió A4-es lapnak megfelelő nyomdai papírt, 98 ezer irodabútort és 212 ezer bútorlapot is előállítottak.
MTI
Hozzászólások