Börtönbüntetésre ítélték a gyémántos piramisjáték szervezőit
Csalás miatt négy év börtönre, illetve két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte pénteken, nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék a megismételt elsőfokú eljárásban a DT Diamond Rt. két volt vezetőjét, akik még a 2000-es évek elején drágaköveket adtak el, visszavásárlást és magas hozamot ígérve úgy, hogy esélyük sem volt azt megfizetni.
Az elkövetők 626 befektetőt csaptak be, a meg nem térült kár pedig meghaladja az 1 milliárd 370 millió forintot. A rendőrség 2004-ben indított nyomozást az ügyben, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) érkezett panaszok és a szervezet feljelentését követően, majd azt 2009-ben le is zárta.
Az ügyben a törvényszék a megismételt elsőfokú eljárásban pénteken hirdette ki ítéletét, ebben T. János elsőrendű vádlottat 687 rendbeli csalás miatt 4 év börtönbüntetésre ítélte, K. Tamást pedig 173 rendbeli csalás miatt 2 év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre.
A bíróság tényállásként állapította meg, hogy T. János előbb az Atlantis-Contor Kft., majd a DT Diamond Rt. és a Diamond Trade Kft. képviseletében eljárva 2002 és 2004 között üzletkötőkön keresztül a "felhajtott" ügyfeleknek gyémántokat adott el, a befektetési piacon kimagasló, 20 százalék feletti éves hozamot ígérve. A cég az adásvételi szerződésekben a gyémántok valós értékének többszörösét tüntette fel, és az ügylet megkötésekor egy másik szerződést is aláírtak, arról, hogy gondoskodnak a drágakő egy-három éven belüli, mesés hozammal történő visszavásárlásáról.
Azoknak az ügyfeleknek az esetében, akik még az üzlet beindulásakor kötöttek szerződést, az egy év letelte után vissza tudták vásárolni a gyémántokat és az ügyfelek megkapták az ígért hasznot is, az üzletbe később belépők befizetéséből. Amikor azonban a PSZÁF 2004 novemberében egy vizsgálat után megállapította, hogy a cég jogosulatlan befektetési tevékenységet végez és feljelentést tett a rendőrségen, az ügyfelek egyszerre akarták visszavásároltatni a gyémántjukat, ezért a DT Diamond Rt. fizetésképtelenné vált.
A bíróság az ítélet szóbeli indoklásában kiemelte: csak idő kérdése volt, mikor dől be a piramis. A gyémántkereskedő céget 2005 elején átvette K. Tamás, az ügy másodrendű vádlottja. Ő azt ígérte az ügyfeleknek, hogy ha valaki visszaküldi neki a gyémántját, akkor azt értékesíti és az ügyfél így hozzájuthat a pénzéhez. Az átadott gyémántoknak azonban Londonban, illetve Németországban nyoma veszett, az ügyfelek nem jutottak hozzá a pénzükhöz.
A Fővárosi Törvényszék szerint a sértettek egyértelműen befektetési céllal vásárolták a gyémántokat, és elfogadta a szakértők azon álláspontját, hogy nem volt esélyük a vádlottaknak a beígért hozammal értékesíteni a gyémántokat. A bíróság szerint a csalás akkor valósult meg, amikor az ügyfelek átvették a gyémántot, még akkor is, ha utána visszakapták a megígért hozammal együtt a pénzüket.
A bíróság szerint 626 embert ejtettek tévedésbe, volt, akit többször is, sőt a saját üzletkötőik is vettek a gyémántokból. A legkisebb befektetett össze 400 ezer forint körüli volt, a legnagyobb több mint 85 millió forint, de jellemzően 500 ezer forint és 5 millió forint közötti összegeket tudtak kicsalni a sértettektől. A bíróság mintegy 200 sértettnek összesen 1 milliárd 370 millió forint polgári jogi igényt ítélt meg.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, az elsőrendű vádlott és védője felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett, a másodrendű vádlott és védője tudomásul vette az ítéletet.
(Forrás: MTI)
Az elkövetők 626 befektetőt csaptak be, a meg nem térült kár pedig meghaladja az 1 milliárd 370 millió forintot. A rendőrség 2004-ben indított nyomozást az ügyben, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) érkezett panaszok és a szervezet feljelentését követően, majd azt 2009-ben le is zárta.
A per 2012-ben kezdődött, a Fővárosi Ítélőtábla azonban 2017 januárjában hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új elsőfokú eljárásra utasította a törvényszéket, a tényállás megalapozatlanságára hivatkozva.
A bíróság tényállásként állapította meg, hogy T. János előbb az Atlantis-Contor Kft., majd a DT Diamond Rt. és a Diamond Trade Kft. képviseletében eljárva 2002 és 2004 között üzletkötőkön keresztül a "felhajtott" ügyfeleknek gyémántokat adott el, a befektetési piacon kimagasló, 20 százalék feletti éves hozamot ígérve. A cég az adásvételi szerződésekben a gyémántok valós értékének többszörösét tüntette fel, és az ügylet megkötésekor egy másik szerződést is aláírtak, arról, hogy gondoskodnak a drágakő egy-három éven belüli, mesés hozammal történő visszavásárlásáról.
Azoknak az ügyfeleknek az esetében, akik még az üzlet beindulásakor kötöttek szerződést, az egy év letelte után vissza tudták vásárolni a gyémántokat és az ügyfelek megkapták az ígért hasznot is, az üzletbe később belépők befizetéséből. Amikor azonban a PSZÁF 2004 novemberében egy vizsgálat után megállapította, hogy a cég jogosulatlan befektetési tevékenységet végez és feljelentést tett a rendőrségen, az ügyfelek egyszerre akarták visszavásároltatni a gyémántjukat, ezért a DT Diamond Rt. fizetésképtelenné vált.
A bíróság az ítélet szóbeli indoklásában kiemelte: csak idő kérdése volt, mikor dől be a piramis. A gyémántkereskedő céget 2005 elején átvette K. Tamás, az ügy másodrendű vádlottja. Ő azt ígérte az ügyfeleknek, hogy ha valaki visszaküldi neki a gyémántját, akkor azt értékesíti és az ügyfél így hozzájuthat a pénzéhez. Az átadott gyémántoknak azonban Londonban, illetve Németországban nyoma veszett, az ügyfelek nem jutottak hozzá a pénzükhöz.
A Fővárosi Törvényszék szerint a sértettek egyértelműen befektetési céllal vásárolták a gyémántokat, és elfogadta a szakértők azon álláspontját, hogy nem volt esélyük a vádlottaknak a beígért hozammal értékesíteni a gyémántokat. A bíróság szerint a csalás akkor valósult meg, amikor az ügyfelek átvették a gyémántot, még akkor is, ha utána visszakapták a megígért hozammal együtt a pénzüket.
A bíróság szerint 626 embert ejtettek tévedésbe, volt, akit többször is, sőt a saját üzletkötőik is vettek a gyémántokból. A legkisebb befektetett össze 400 ezer forint körüli volt, a legnagyobb több mint 85 millió forint, de jellemzően 500 ezer forint és 5 millió forint közötti összegeket tudtak kicsalni a sértettektől. A bíróság mintegy 200 sértettnek összesen 1 milliárd 370 millió forint polgári jogi igényt ítélt meg.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, az elsőrendű vádlott és védője felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett, a másodrendű vádlott és védője tudomásul vette az ítéletet.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások