Bővítette PET-palack újrahasznosító üzemét a Sárvári HUKE Kft.
Kétszázmillió forintos beruházással bővítette PET-palack feldolgozó és újrahasznosító üzemét a Sárvári HUKE Kft., amelynek új üzemcsarnokát és berendezéseit csütörtökön Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelemért felelős államtitkára adta át.
Az államtitkár szavai szerint az évente keletkező 6 millió tonna lakossági hulladék több mint kétharmadát újra lehetne hasznosítani; azokból az anyagokból pedig, amelyeket nem lehet ismét feldolgozni, évi 600 ezer tonna, szemétből előállított fűtőanyagot, úgynevezett RDF-et lehetne előállítani, amit a cementgyárakban, széntüzelésű erőművekben égethetnek el, környezetbarát módon.
Illés Zoltán elmondta: PET-palackból évente 60 ezer tonnát - hozzávetőlegesen 6 milliárd darab palackot - állítanak elő Magyarországon, azonban ennek a mennyiségnek csupán 30 százalékát gyűjtik vissza és dolgozzák fel újra. Ezen segíthet a jövőben, hogy a PET-palackok is betétdíjasak lesznek, így a lakosság is érdekelt lesz abban, hogy a palackokat visszaváltsa és a begyűjtés és szétválogatás költségei is csökkenni fognak - tette hozzá.
Elmondása szerint a nagyobb elárusítóhelyeket kötelezik majd a betétdíjas palackok visszavásárlására, a kisebb üzletek közelében pedig olyan automatákat helyeznek majd ki, amelyek visszaadják a pénzt, vagy olyan blokkot nyomtatnak, amely alapján a betétdíj levásárolható lesz.
Illés Zoltán szólt arról is: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a lakossági hulladékban minél nagyobb arányban csökkenjen a fel nem dolgozható és el nem égethető műanyagok aránya, ezt szolgálta az a korábbi rendelkezés is, hogy a műanyag bevásárló zacskókra termékdíjat vetettek ki, és ezért szorgalmazzák azt is, hogy a gyártók csak olyan palackokat állítsanak elő, amelyeknek még a címkézése sem tartalmaz műanyagot.
A környezetvédelmi államtitkár szavai szerint évente 120-150 milliárd forintos üzlet van a lakossági hulladékban, de a haszon ma már nem a hulladék begyűjtésében és lerakásában keletkezik, hanem az újrafeldolgozásban és az újrahasznosításban.
Az állami szerepvállalás növelését szorgalmazta az államtitkár a hulladékgazdálkodás területén: az összes ezzel foglalkozó közműcéget állami tulajdonba lehetne venni, ha a kormányzat úgy döntene, hogy a következő négy évben évi 50 milliárd forintot szán erre a célra. Hangsúlyozta: ezen szolgáltató cégek nonprofit működtetése és a keresztfinanszírozás lehetővé tenné, hogy egyetlen kistelepülés se maradjon ellátás nélkül, mindenütt közel azonos áron legyen elérhető a a lakossági szemétszállítás.
A Sárvári HUKE Kft. 100 millió forintból felépült új csarnokában 100 millió forint értékű gépsort helyeztek üzembe, amely képes a szemétből kiválogatni nemcsak az olyan fémeket, mint az alumínium és a vas, hanem a műanyagok között is különbséget tesz, így a darálás után egy magasabb minőségű másodlagos nyersanyaghoz jutnak.
Rudolf Wiedner, a HUKE-cégcsoport tulajdonosa elmondta: a sárvári üzem 2008 óta 60 ezer tonna PET-palack újrahasznosítását végezte el, a fejlesztéseknek köszönhetően pedig az üzem éves kapacitása eléri a 18 ezer tonnát. Minden mellékterméket igyekeznek hasznosítani, ami a gyártás során keletkezik, a címkékből komposztládákat, a zárókupakokból pedig tetőcserepet gyártanak, de még a PET-palackok mosásánál használt vizet is szűrik, tisztítják és újra felhasználják.
MTI
Az államtitkár szavai szerint az évente keletkező 6 millió tonna lakossági hulladék több mint kétharmadát újra lehetne hasznosítani; azokból az anyagokból pedig, amelyeket nem lehet ismét feldolgozni, évi 600 ezer tonna, szemétből előállított fűtőanyagot, úgynevezett RDF-et lehetne előállítani, amit a cementgyárakban, széntüzelésű erőművekben égethetnek el, környezetbarát módon.Illés Zoltán elmondta: PET-palackból évente 60 ezer tonnát - hozzávetőlegesen 6 milliárd darab palackot - állítanak elő Magyarországon, azonban ennek a mennyiségnek csupán 30 százalékát gyűjtik vissza és dolgozzák fel újra. Ezen segíthet a jövőben, hogy a PET-palackok is betétdíjasak lesznek, így a lakosság is érdekelt lesz abban, hogy a palackokat visszaváltsa és a begyűjtés és szétválogatás költségei is csökkenni fognak - tette hozzá.
Elmondása szerint a nagyobb elárusítóhelyeket kötelezik majd a betétdíjas palackok visszavásárlására, a kisebb üzletek közelében pedig olyan automatákat helyeznek majd ki, amelyek visszaadják a pénzt, vagy olyan blokkot nyomtatnak, amely alapján a betétdíj levásárolható lesz.
Illés Zoltán szólt arról is: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a lakossági hulladékban minél nagyobb arányban csökkenjen a fel nem dolgozható és el nem égethető műanyagok aránya, ezt szolgálta az a korábbi rendelkezés is, hogy a műanyag bevásárló zacskókra termékdíjat vetettek ki, és ezért szorgalmazzák azt is, hogy a gyártók csak olyan palackokat állítsanak elő, amelyeknek még a címkézése sem tartalmaz műanyagot.
A környezetvédelmi államtitkár szavai szerint évente 120-150 milliárd forintos üzlet van a lakossági hulladékban, de a haszon ma már nem a hulladék begyűjtésében és lerakásában keletkezik, hanem az újrafeldolgozásban és az újrahasznosításban.
Az állami szerepvállalás növelését szorgalmazta az államtitkár a hulladékgazdálkodás területén: az összes ezzel foglalkozó közműcéget állami tulajdonba lehetne venni, ha a kormányzat úgy döntene, hogy a következő négy évben évi 50 milliárd forintot szán erre a célra. Hangsúlyozta: ezen szolgáltató cégek nonprofit működtetése és a keresztfinanszírozás lehetővé tenné, hogy egyetlen kistelepülés se maradjon ellátás nélkül, mindenütt közel azonos áron legyen elérhető a a lakossági szemétszállítás.
A Sárvári HUKE Kft. 100 millió forintból felépült új csarnokában 100 millió forint értékű gépsort helyeztek üzembe, amely képes a szemétből kiválogatni nemcsak az olyan fémeket, mint az alumínium és a vas, hanem a műanyagok között is különbséget tesz, így a darálás után egy magasabb minőségű másodlagos nyersanyaghoz jutnak.
Rudolf Wiedner, a HUKE-cégcsoport tulajdonosa elmondta: a sárvári üzem 2008 óta 60 ezer tonna PET-palack újrahasznosítását végezte el, a fejlesztéseknek köszönhetően pedig az üzem éves kapacitása eléri a 18 ezer tonnát. Minden mellékterméket igyekeznek hasznosítani, ami a gyártás során keletkezik, a címkékből komposztládákat, a zárókupakokból pedig tetőcserepet gyártanak, de még a PET-palackok mosásánál használt vizet is szűrik, tisztítják és újra felhasználják.
MTI
Hozzászólások