Civil szervezetek: hazug és kártékony a "Stop Soros" törvénycsomag
Móra Veronika a tavaly elfogadott "civilellenes törvényt" nevezte a következő lépésnek. Úgy vélekedett, már akkor sejteni lehetett, hogy további intézkedések következnek. A mostani törvénycsomagot azért tartják kártékonynak, mert minden civil szervezetre vonatkozna, jelentősen szigorítva a közhasznú jogállás megszerzésének és megtartásának feltételeit. A kormány csak azon szervezeteket tekintené közhasznúaknak, amelyek forrásaik többségét Magyarországról szerzik, pedig nem ez a mércéje annak, hogy mennyire dolgoznak az emberekért, a társadalomért - jelentette ki.
Megjegyezte: a civilek egyebek mellett időseket gondoznak vagy fákat ültetnek. Segítenek a szegényeknek és a fogyatékossággal élő embereknek, akiknek más nem. Így a civilek munkájának megnehezítésével a rászorulókat zárnák el annak a lehetőségétől, hogy kissé jobb legyen az életük. Móra Veronika leszögezte, minden rendelkezésükre álló eszközzel azon dolgoznak majd, hogy ne fogadják el a törvénycsomagot.
Arra biztatta az embereket, hogy egyrészt meséljék el a történeteiket arról, hogy miben segítettek nekik a civil szervezetek, másrészt használják ki a társadalmi vita lehetőségét, küldjék el a véleményüket a kormányzatnak. Ők is így fognak tenni - jelezte. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) társelnöke azt mondta, a törvénycsomag célja eltántorítani az állampolgárokat attól, hogy aktívan részt vegyenek a közügyek intézésében.
A jogszabály elsődlegesen azért hazug, mert már a címe sincs összhangban a tartalmával - tette hozzá. A "civilellenes törvény" 2.0-s verziójának nevezte a dokumentumot, olyan jogszabálynak, amilyet egy demokratikus ország vezetése nem fogadhat el. Szavai szerint a törvénycsomag annak az esélyét veszi el a civilektől, hogy megbeszéljék egymással az ügyeiket.
Olyan országban szeretnének élni, ahol nem lehetetlenítik el, nem félemlítik meg őket, ahol bátran vállalhatják a véleményüket - sorolta Pardavi Márta. Önkényesnek azért tartják a törvénycsomagot, mert úgy vélik, a kormány azt akarja megszabni, hogy mely ügyek mentén szerveződhetnek aktívan az állampolgárok. Ez önkényes megkülönböztetés, mert minden társadalmi probléma fontos. A civil szféra sokszínű, és tevékenységei között semmilyen kormány nem állíthat fel fontossági sorrendet - hangoztatta a társelnök.
Fontos a civil szektor bátorságának megőrzése; most kell kiállni, mert olyan társadalomban szeretnének élni, amelybe az állam nem hozza vissza a "rossz emlékű listázást" - nyomatékosította Pardavi Márta. Zádori Zsolt, az MHB sajtósa arról beszélt, hogy ők még nem találkoztak olyan legálisan működő civil szervezettel, amely illegális bevándorlást szervezne.
Kérdésre válaszolva azt mondta, bár ők tudják magukról, hogy nem ilyenek, a jogszabály felhatalmazná az állami hatóságokat, hogy így minősítsék őket. Móra Veronika egy másik kérdésre felelve reális veszélynek nevezte, hogy csökkennek majd a civil szféra külföldi forrásai. Holott egy olyan szervezet, amely képes a határokon túlról támogatást szerezni, inkább díjat érdemelne, semmint megbélyegzést - vélekedett.
A sajtótájékoztatóhoz csatlakozását jelezte a többi közt az Amnesty International Magyarország, a Civil Kollégium Alapítvány, a Háttér Társaság, a K-Monitor, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Európa Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség hét tagszervezete, az Ökotárs Alapítvány, valamint a Társaság a Szabadságjogokért is.
A felszólalók mögé "civil" feliratú, szívet kirajzoló pólókat viselő aktivisták sorakoztak fel, akik "nem a civilek megbélyegzésére" feliratú transzparenseket tartottak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások