Csepeli hajléktalangyilkosságok - Életfogytiglant kapott az első- és a másodrendű vádlott
Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte az öt halálos áldozatot követelő csepeli hajléktalangyilkosságok elsőrendű vádlottját pénteken első fokon a Fővárosi Törvényszék. A férfi legkorábban 40 év múlva bocsátható feltételesen szabadlábra.
B. Dragant előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személlyel szemben elkövetett emberölésben, emberölés előkészületében, magánlaksértésben, testi sértésben, személyi szabadság megsértésében, kifosztásban, kábítószer-kereskedelemben és -birtoklásban, lopás kísérletében és kényszerítésben találta bűnösnek a bíróság.
A fegyházbüntetés kiszabása mellett a szerb állampolgárságú férfit végleg kitiltották Magyarország területéről.
A másodrendű vádlott, B. Zsolt társtettesként elkövetett emberölés és más bűncselekmények miatt szintén életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott, ő a legkorábban 30 év múlva bocsátható feltételes szabadságra.
A harmadrendű vádlottat, Cs. Jánost társtettesként elkövetett minősített emberölés és lopás miatt 13 év fegyházbüntetésre ítélték.
A negyedrendű vádlott, K. Krisztián társtettesként elkövetett minősített emberölés, rablás előkészülete, magánlaksértés és kábítószer-kereskedelem miatt kapott 14 év fegyházbüntetést. A harmad- és a negyedrendű vádlott a büntetése kétharmadának a letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
Az ötödrendű vádlottat, T. Istvánt kifosztás és a személyes szabadság megsértése miatt 1 év 6 hónap börtönnel sújtották. A hatodrendű vádlottat, L. Arankát közokirattal való visszaélés miatt 120 hónap közérdekű munkára, a hetedrendű vádlott F. Sándort kábítószerrel való visszaélés miatt 20 ezer forint pénzbüntetésre, a nyolcadrendű vádlott B. Józsefet emberölés kísérlete és kiskorú veszélyeztetése miatt 7 év fegyházbüntetésre ítélték.
A kilencedrendű vádlott, B. Amanda (a nyolcadrendű vádlott lánya) 3 év 6 hónap szabadságvesztést kapott, de az ő büntetését a bíróság letöltöttnek tekintette, az előzetes letartóztatásban töltött időt figyelembe véve.
Az előzetes letartóztatásban lévő első-, másod- és harmadrendű vádlott az ítélet rendelkező részének meghallgatása után elhagyta a tárgyalótermet, és nem hallgatta végig a közel hatórás indoklást.
A Fővárosi Törvényszék ítéletében megállapította, bár a vádlottak magatartása utal személyiségzavarra, de nem álltak olyan betegség hatása alatt, amely megakadályozta volna őket abban, hogy felismerjék tettük társadalomra való veszélyességét.
Az indoklás során elhangzott: az elsőrendű vádlott egy 40 év körüli szerb férfi, akit már egyszer, több mint tíz éve bűncselekmény elkövetése miatt kiutasítottak Magyarországról. 2007-ben azonban egy szerb börtönből megszökve ismét Magyarországra jött, Budapesten a Boráros téri hajléktalanokhoz csapódott, majd megpróbált társaiból bűnözői csoportot szervezni. Azt mesélte magáról, hogy részt vett a jugoszláviai háborúban, a többiek hallgattak rá, tartottak tőle.
Az elsőrendű vádlott és társai kint éltek a csepeli erdőben, alkalmi bűncselekményekből tartották el magukat, az eperföldön marihuánát termesztettek, fogyasztottak, de akadt közöttük olyan, aki alkoholista volt.
A szerb férfi egyik ismerősükre azért orrolt meg, mert az nem értékesítette a termelt, rossz minőségű marihuánát, ezért a férfit 2010 szeptemberében a táborukba csalta, három társával összeverte, majd felakasztotta. Az áldozat szenvedései sokáig tartottak, azt követően a holttestét elégették és a hamvakat a Dunába dobták.
Egy négytagú családot azért gyilkolt meg az első- és a másodrendű vádlott, mert azon a területen gyűjtötték a színesfémet, ahol szerintük nem lett volna szabad.
A család egyik férfitagját a másodrendű vádlott baltával leütötte, az elsőrendű vádlott pedig egy benzines fűrész berántózsinórjával megfojtotta, majd sorra megfojtotta a család egy másik férfitagját, és két nőt is. A holttesteket elégették.
Egy alkalommal egy gyógyszergyár ipartelepére törtek be kábeleket lopni, de a lopást a biztonsági őrök megakadályozták, akikre az elsőrendű vádlott ekkor baltával támadt rá. 2010 szeptemberében az első-, a másod- és a negyedrendű vádlott egy ismerősük engedély nélkül tartott fegyverét akarta megszerezni Ercsiben, de megszólalt a riasztó, így végül elmenekültek.
2010 októberében pedig a másodrendű vádlott bosszút akart állni egy ismerősén, ezért a hajléktalantáborhoz csalta őt, ahol az elsőrendű vádlott gázpisztollyal oldalról rálőtt, majd egy fához kötözték a sértettet, aki azonban később el tudott menekülni.
Az első-, a nyolcad- és a kilencedrendű vádlott 2011 nyarán meg akarta szerezni egy erdélyi ismerősük értékeit, így elcsalták őt, az elsőrendű vádlott fojtogatta, elszedték az értékeit, megkötözték, majd egy előre kiásott gödörhöz vitték és földet szórtak rá, de a férfinak sikerült elszöknie, az ő feljelentése nyomán derült ki a többi bűncselekmény.
Az ügyészség az elsőrendű vádlott esetében a tényleges életfogytiglani büntetés kiszabása érdekében fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a vádlott személye és tettei indokolják a legsúlyosabb büntetés kiszabását. A másodrendű vádlott esetében a feltételes szabadon bocsátás időpontjának emelése érdekében, a többi esetben súlyosításért fellebbezett.
Az ügyészség csak a hatod- és a hetedrendű vádlott büntetését vette tudomásul, és mivel ezeket az érintett vádlottak és védőik is tudomásul vették, a döntés ezekben az esetekben jogerőre emelkedett.
A többi vádlott és azok védői bejelentették fellebbezésüket az ítélet ellen, így esetükben az ügy tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
MTI
B. Dragant előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személlyel szemben elkövetett emberölésben, emberölés előkészületében, magánlaksértésben, testi sértésben, személyi szabadság megsértésében, kifosztásban, kábítószer-kereskedelemben és -birtoklásban, lopás kísérletében és kényszerítésben találta bűnösnek a bíróság.A fegyházbüntetés kiszabása mellett a szerb állampolgárságú férfit végleg kitiltották Magyarország területéről.
A másodrendű vádlott, B. Zsolt társtettesként elkövetett emberölés és más bűncselekmények miatt szintén életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott, ő a legkorábban 30 év múlva bocsátható feltételes szabadságra.
A harmadrendű vádlottat, Cs. Jánost társtettesként elkövetett minősített emberölés és lopás miatt 13 év fegyházbüntetésre ítélték.
A negyedrendű vádlott, K. Krisztián társtettesként elkövetett minősített emberölés, rablás előkészülete, magánlaksértés és kábítószer-kereskedelem miatt kapott 14 év fegyházbüntetést. A harmad- és a negyedrendű vádlott a büntetése kétharmadának a letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
Az ötödrendű vádlottat, T. Istvánt kifosztás és a személyes szabadság megsértése miatt 1 év 6 hónap börtönnel sújtották. A hatodrendű vádlottat, L. Arankát közokirattal való visszaélés miatt 120 hónap közérdekű munkára, a hetedrendű vádlott F. Sándort kábítószerrel való visszaélés miatt 20 ezer forint pénzbüntetésre, a nyolcadrendű vádlott B. Józsefet emberölés kísérlete és kiskorú veszélyeztetése miatt 7 év fegyházbüntetésre ítélték.
A kilencedrendű vádlott, B. Amanda (a nyolcadrendű vádlott lánya) 3 év 6 hónap szabadságvesztést kapott, de az ő büntetését a bíróság letöltöttnek tekintette, az előzetes letartóztatásban töltött időt figyelembe véve.
Az előzetes letartóztatásban lévő első-, másod- és harmadrendű vádlott az ítélet rendelkező részének meghallgatása után elhagyta a tárgyalótermet, és nem hallgatta végig a közel hatórás indoklást.
A Fővárosi Törvényszék ítéletében megállapította, bár a vádlottak magatartása utal személyiségzavarra, de nem álltak olyan betegség hatása alatt, amely megakadályozta volna őket abban, hogy felismerjék tettük társadalomra való veszélyességét.
Az indoklás során elhangzott: az elsőrendű vádlott egy 40 év körüli szerb férfi, akit már egyszer, több mint tíz éve bűncselekmény elkövetése miatt kiutasítottak Magyarországról. 2007-ben azonban egy szerb börtönből megszökve ismét Magyarországra jött, Budapesten a Boráros téri hajléktalanokhoz csapódott, majd megpróbált társaiból bűnözői csoportot szervezni. Azt mesélte magáról, hogy részt vett a jugoszláviai háborúban, a többiek hallgattak rá, tartottak tőle.
Az elsőrendű vádlott és társai kint éltek a csepeli erdőben, alkalmi bűncselekményekből tartották el magukat, az eperföldön marihuánát termesztettek, fogyasztottak, de akadt közöttük olyan, aki alkoholista volt.
A szerb férfi egyik ismerősükre azért orrolt meg, mert az nem értékesítette a termelt, rossz minőségű marihuánát, ezért a férfit 2010 szeptemberében a táborukba csalta, három társával összeverte, majd felakasztotta. Az áldozat szenvedései sokáig tartottak, azt követően a holttestét elégették és a hamvakat a Dunába dobták.
Egy négytagú családot azért gyilkolt meg az első- és a másodrendű vádlott, mert azon a területen gyűjtötték a színesfémet, ahol szerintük nem lett volna szabad.
A család egyik férfitagját a másodrendű vádlott baltával leütötte, az elsőrendű vádlott pedig egy benzines fűrész berántózsinórjával megfojtotta, majd sorra megfojtotta a család egy másik férfitagját, és két nőt is. A holttesteket elégették.
Egy alkalommal egy gyógyszergyár ipartelepére törtek be kábeleket lopni, de a lopást a biztonsági őrök megakadályozták, akikre az elsőrendű vádlott ekkor baltával támadt rá. 2010 szeptemberében az első-, a másod- és a negyedrendű vádlott egy ismerősük engedély nélkül tartott fegyverét akarta megszerezni Ercsiben, de megszólalt a riasztó, így végül elmenekültek.
2010 októberében pedig a másodrendű vádlott bosszút akart állni egy ismerősén, ezért a hajléktalantáborhoz csalta őt, ahol az elsőrendű vádlott gázpisztollyal oldalról rálőtt, majd egy fához kötözték a sértettet, aki azonban később el tudott menekülni.
Az első-, a nyolcad- és a kilencedrendű vádlott 2011 nyarán meg akarta szerezni egy erdélyi ismerősük értékeit, így elcsalták őt, az elsőrendű vádlott fojtogatta, elszedték az értékeit, megkötözték, majd egy előre kiásott gödörhöz vitték és földet szórtak rá, de a férfinak sikerült elszöknie, az ő feljelentése nyomán derült ki a többi bűncselekmény.
Az ügyészség az elsőrendű vádlott esetében a tényleges életfogytiglani büntetés kiszabása érdekében fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a vádlott személye és tettei indokolják a legsúlyosabb büntetés kiszabását. A másodrendű vádlott esetében a feltételes szabadon bocsátás időpontjának emelése érdekében, a többi esetben súlyosításért fellebbezett.
Az ügyészség csak a hatod- és a hetedrendű vádlott büntetését vette tudomásul, és mivel ezeket az érintett vádlottak és védőik is tudomásul vették, a döntés ezekben az esetekben jogerőre emelkedett.
A többi vádlott és azok védői bejelentették fellebbezésüket az ítélet ellen, így esetükben az ügy tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
MTI
Hozzászólások