Darák: a legfelsőbb bíróságok kötelessége az igazságszolgáltatás függetlenségének védelme (2.rész)
A Kúria meghívására 19 - elsősorban kelet-közép-európai - ország legfelsőbb bíróságának bírái tanácskoznak a fővárosban június 4. és 7. között.
A program megnyitóján elmondott beszédében Darák Péter kiemelte: a 21. századi jog - és különösen annak alkalmazása a bíróságok által - egyre fontosabb szerepet játszik a társadalmi konfliktusok rendezésében szerte a világon. Kifejtette: az európai jogi és politikai fejlődés egyik legnagyobb eredménye a hatalmi ágak szétválasztása és ennek következményeként az igazságszolgáltatás függetlenségének elve. Ugyanakkor az is lényeges, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége nem jelenti annak teljes elszigetelődését más hatalmi ágaktól, lényeges a párbeszéd és az együttműködés az elkülönített ágak között - magyarázta.
A Kúria elnöke hangsúlyozta: fontos az igazságszolgáltatás hitelessége, kiszámíthatósága és átláthatósága, hogy az emberek bízzanak a bíróságokban és a jogállamiságban. Felidézte: az 1990-es demokratikus átmenet új fejezetet nyitott a magyar igazságszolgáltatás történetében.
Az azóta eltelt évtizedekben az igazságszolgáltatás intézményi keretét korszerűsítették, átfogó reformokat hajtottak végre. Ez a folyamat szimbolikusan a Kúria visszaállításával fejeződött be 2012-ben - mutatott rá. Kitért rá: az írott jog folytonos változása, Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, a bírósági döntések feletti alkotmányos kontroll és nem utolsósorban a társadalom igénye a gyors és megfelelő ítélkezés iránt állandó kihívást jelent.
Darák Péter közölte: a Kúria éppen ezért stratégiai tervet dolgozott ki, amelynek értelmében rendszeresen elemzik a bírói döntéseket és szoros kapcsolatot tartanak fenn az alsóbb bírósági szintekkel. A Kúria megerősítette szakmai együttműködését az akadémia képviselőivel és az Alkotmánybírósággal - tette hozzá. Elmondta: a közös munka azonban nem érhet véget az országhatároknál, a Kúria aktívan részt vesz a nemzetközi együttműködésekben a legfelsőbb bíróságok és a nemzetközi jogi fórumok között. Például nemrégiben fejeződött be egy uniós együttműködési projekt a lett, a litván és a spanyol legfelsőbb bírósággal, valamint két egyetemmel - jegyezte meg.
A Közép- és Kelet-Európai Főbírók Találkozóján a tapasztalatcserén túl több, az igazságszolgáltatást és ítélkezést érintő aktuális témáról is tartanak előadásokat. A témák között szerepel a bírói függetlenség, az igazságszolgáltatás finanszírozása, a legfelsőbb bíróságok szerepe és hatásköre, a bírósági reformok, a bíróságok kommunikációja, valamint az ítélkezés gyorsasága. A cél az, hogy fórumot biztosítsanak a főbíróknak, hogy megismerjék a jó gyakorlatokat és a nemzeti megoldásokat. A találkozót amerikai kezdeményezésre rendezték meg először 2011-ben, és minden évben más országban tartják. Összesen 13 legfelsőbb bírósági elnök vesz részt a budapesti rendezvényen, továbbá Kínából és az Egyesült Államokból is érkezik delegáció.
(FOTÓ)
MTI
A program megnyitóján elmondott beszédében Darák Péter kiemelte: a 21. századi jog - és különösen annak alkalmazása a bíróságok által - egyre fontosabb szerepet játszik a társadalmi konfliktusok rendezésében szerte a világon. Kifejtette: az európai jogi és politikai fejlődés egyik legnagyobb eredménye a hatalmi ágak szétválasztása és ennek következményeként az igazságszolgáltatás függetlenségének elve. Ugyanakkor az is lényeges, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége nem jelenti annak teljes elszigetelődését más hatalmi ágaktól, lényeges a párbeszéd és az együttműködés az elkülönített ágak között - magyarázta.
A Kúria elnöke hangsúlyozta: fontos az igazságszolgáltatás hitelessége, kiszámíthatósága és átláthatósága, hogy az emberek bízzanak a bíróságokban és a jogállamiságban. Felidézte: az 1990-es demokratikus átmenet új fejezetet nyitott a magyar igazságszolgáltatás történetében.
Az azóta eltelt évtizedekben az igazságszolgáltatás intézményi keretét korszerűsítették, átfogó reformokat hajtottak végre. Ez a folyamat szimbolikusan a Kúria visszaállításával fejeződött be 2012-ben - mutatott rá. Kitért rá: az írott jog folytonos változása, Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, a bírósági döntések feletti alkotmányos kontroll és nem utolsósorban a társadalom igénye a gyors és megfelelő ítélkezés iránt állandó kihívást jelent.
Darák Péter közölte: a Kúria éppen ezért stratégiai tervet dolgozott ki, amelynek értelmében rendszeresen elemzik a bírói döntéseket és szoros kapcsolatot tartanak fenn az alsóbb bírósági szintekkel. A Kúria megerősítette szakmai együttműködését az akadémia képviselőivel és az Alkotmánybírósággal - tette hozzá. Elmondta: a közös munka azonban nem érhet véget az országhatároknál, a Kúria aktívan részt vesz a nemzetközi együttműködésekben a legfelsőbb bíróságok és a nemzetközi jogi fórumok között. Például nemrégiben fejeződött be egy uniós együttműködési projekt a lett, a litván és a spanyol legfelsőbb bírósággal, valamint két egyetemmel - jegyezte meg.
A Közép- és Kelet-Európai Főbírók Találkozóján a tapasztalatcserén túl több, az igazságszolgáltatást és ítélkezést érintő aktuális témáról is tartanak előadásokat. A témák között szerepel a bírói függetlenség, az igazságszolgáltatás finanszírozása, a legfelsőbb bíróságok szerepe és hatásköre, a bírósági reformok, a bíróságok kommunikációja, valamint az ítélkezés gyorsasága. A cél az, hogy fórumot biztosítsanak a főbíróknak, hogy megismerjék a jó gyakorlatokat és a nemzeti megoldásokat. A találkozót amerikai kezdeményezésre rendezték meg először 2011-ben, és minden évben más országban tartják. Összesen 13 legfelsőbb bírósági elnök vesz részt a budapesti rendezvényen, továbbá Kínából és az Egyesült Államokból is érkezik delegáció.
(FOTÓ)
MTI
Hozzászólások