Darák Péter: a nagy ügyeket ki kell emelni a futószalagról
A nagy ügyekkel nem tud mit kezdeni egy olyan rendszer, amely futószalagra van beállva - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy a Kulcsár-ügy megismételt büntetőperében az eljárás megindulása után tizenkét és fél évvel várható elsőfokú ítélet.
Az ilyen ügyeket többleterőforrások hozzárendelésével kell kiemelni a futószalagról - tette hozzá.
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága idén nyáron egy hat éve húzódó munkaügyi per miatt kimondta, hogy az elhúzódó eljárásokkal szemben a magyar jogrendben nincs hatékony jogorvoslat. Ismétlődő probléma, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem képes ésszerű időn belül ítéletet hozni. Több száz ilyen ügy van Strasbourgban - emlékeztetett a főbíró.
Darák Péter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: megtévesztő egy-egy ilyen ügyből kiindulni, az összképhez hozzátartozik az a sok-sok hasonló terjedelmű és bonyolultságú eljárás, amelyet viszont sikerült észszerű időn belül lezárniuk a bíráknak.
Az összesen mintegy másfél millió bírósági ügy több mint nyolcvan százaléka egy éven belül véget ér. A Kúrián csak az adóperek között akad néhány tucatnyi, amely egy évnél tovább tart - mondta az elnök, aki maga is közigazgatási-munkaügyi kollégiumban ítélkezik egy főként adópereket tárgyaló tanács élén.
A közigazgatási perekről szólva elmondta: jóval több mint felük adóügy. Nem csak az ügyek mennyisége okoz nehézséget, esetenként a megítélésük is.
A korábbi években a magyar adóhatóság megtámadott határozatainak mintegy kilencven százalékát hagyta helyben a bíróság, ma már ez az arány nyolcvan százalék alá csökkent. Ám ez nem a NAV munkájának színvonalromlását, hanem az értelmezési nehézségeket jelzi - mondta a főbíró.
Az Alkotmánybíróság (Ab) változó szerepfelfogásáról szólva Darák Péter leszögezte: az Ab döntései kötelezőek a Kúriára is. Az alkotmányjogi panaszokkal megtámadott bírói döntések alkotmánybírósági megítélését a bírák figyelemmel kísérik. Probléma abból adódhat, ha nem egyértelmű az Ab gyakorlata. Erre utaló jelek vannak népszavazási ügyekben, például a férfiak negyven év szolgálati idő utáni nyugdíjával kapcsolatban - jegyezte meg.
Az is vegyes reakciókat vált ki a bírói karból, ha az Ab egy jogszabály alkotmányellenességét az arra alapított ítéleten, bírói értelmezésen kéri számon és az ítéletet alkotmányellenesség miatt megsemmisíti, miközben az alapjául szolgáló rendelkezést érintetlenül hagyja - mondta a Kúria elnöke.
A bírósági gyakorlatot egyértelműen befolyásoló alkotmánybírósági döntésekre példaként a múlt évi veszprémi időközi választással kapcsolatos ügyet említette, ahol az Ab részben a strasbourgi bíróságra hivatkozva írta felül az általános bírói gyakorlatot. Kész Zoltán ellenzéki összefogással induló független jelölt a kampányban arról beszélt: a tizenkét jelölt közül tizenegy valójában különböző mezben induló fideszes "kamujelölt".
Ezt a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is olyan tényállításként értékelte, ami nem felel meg a valóságnak.
Az Ab azonban tágabban értelmezte a véleményszabadságot: a közszereplők közti politikai vitahelyzet kontextusában szinte minden értékítéletnek számít és a véleményszabadság körébe tartozik. Az Ab döntése óta a bíróságok feltehetőleg szigorúbban ítélik meg a hasonló szituációkra alapított kereseteket.
A nyíregyházi Huszár telepi iskola ügyében született kúriai döntésről azt mondta: egy, a magyar joggyakorlatban korábban fel nem merült szempont kapott hangsúlyt. A Kúria ebben az ügyben nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy van-e és miben áll a tényleges joghátrány, amelyet a formálisan megvalósuló elkülönítés a per kezdeményezői szerint okoz.
Az elkülönítés ebben az esetben nem valamiféle szabályozás eredménye - ami ennél fogva diszkriminatív, tiltott lenne -, hanem tényeken alapul; például, hogy az iskola környékén szinte csak romák élnek.
A szülők kellő ismereteken alapuló szabad választása alapján történt a gyermekek beiskolázása. Az érintettek rendre pozitívan nyilatkoztak az iskolát működtető egyház tevékenységéről. Így a Kúria szerint az oktatásban résztvevőket nem éri hátrány.
Az illegális migrációval kapcsolatban Darák Péter azt emelte ki, hogy ezek az ügyek nem jutnak el a Kúriáig, amelynek azonban vizsgálódnia kell alapjogokat érintő problémák esetén.
Az elnök elmondta, az október 20-án közzé tett kúriai döntések - az üzletek vasárnapi nyitva tartásával kapcsolatban - nyilvánvalóvá tették, hogy szükséges a népszavazási törvény módosítása, amelyet a Kúria az Országos Bírósági Hivatal elnöke útján kezdeményezni fog. Az úgynevezett versengő népszavazási kezdeményezések esetében jogi jelentősége van az egyes kezdeményezések benyújtási időpontjának és annak, hogy az azonos tárgyú kezdeményezésről a Kúria mikor dönt.
A jelenleg hatályos törvény e tekintetben nem ad útmutatást azon fontos eljárási kérdésben, hogy a Kúria népszavazási ügyben hozott határozatát mikor kell jogerősnek és közöltnek tekinteni, illetve nem szabályozza azt sem, hogy népszavazási kérelem előterjesztésének mi a pontos időpontja.
Világos törvényi szabályozás szükséges abban a körben, hogy mikor nyílik meg kúriai jogorvoslat esetén a újabb kérelem előterjesztésének lehetősége és erre a kérelemre milyen időpontok vonatkoznak - hangsúlyozta.
A kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitva tartásával összefüggő ügyek felszínre hozták e törvényi szabályozás azon problémáját is, amely jogi személy kezdeményező esetében kérdésessé teszi az előterjesztés módját és lehetőségét - fűzte hozzá Darák Péter.
MTI
Az ilyen ügyeket többleterőforrások hozzárendelésével kell kiemelni a futószalagról - tette hozzá.
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága idén nyáron egy hat éve húzódó munkaügyi per miatt kimondta, hogy az elhúzódó eljárásokkal szemben a magyar jogrendben nincs hatékony jogorvoslat. Ismétlődő probléma, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem képes ésszerű időn belül ítéletet hozni. Több száz ilyen ügy van Strasbourgban - emlékeztetett a főbíró.
Darák Péter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: megtévesztő egy-egy ilyen ügyből kiindulni, az összképhez hozzátartozik az a sok-sok hasonló terjedelmű és bonyolultságú eljárás, amelyet viszont sikerült észszerű időn belül lezárniuk a bíráknak.
Az összesen mintegy másfél millió bírósági ügy több mint nyolcvan százaléka egy éven belül véget ér. A Kúrián csak az adóperek között akad néhány tucatnyi, amely egy évnél tovább tart - mondta az elnök, aki maga is közigazgatási-munkaügyi kollégiumban ítélkezik egy főként adópereket tárgyaló tanács élén.
A közigazgatási perekről szólva elmondta: jóval több mint felük adóügy. Nem csak az ügyek mennyisége okoz nehézséget, esetenként a megítélésük is.
Ilyenek például a nemzetközi láncügyleteknél felmerülő áfával kapcsolatos ügyek, amelyekben az Európai Unió Bírósága szerint a marasztaláshoz többek között bizonyítani kell, az érintett tudta vagy tudnia kellett, hogy visszaélést megvalósító jogügyletben vesz részt.
A korábbi években a magyar adóhatóság megtámadott határozatainak mintegy kilencven százalékát hagyta helyben a bíróság, ma már ez az arány nyolcvan százalék alá csökkent. Ám ez nem a NAV munkájának színvonalromlását, hanem az értelmezési nehézségeket jelzi - mondta a főbíró.
Az Alkotmánybíróság (Ab) változó szerepfelfogásáról szólva Darák Péter leszögezte: az Ab döntései kötelezőek a Kúriára is. Az alkotmányjogi panaszokkal megtámadott bírói döntések alkotmánybírósági megítélését a bírák figyelemmel kísérik. Probléma abból adódhat, ha nem egyértelmű az Ab gyakorlata. Erre utaló jelek vannak népszavazási ügyekben, például a férfiak negyven év szolgálati idő utáni nyugdíjával kapcsolatban - jegyezte meg.
Az is vegyes reakciókat vált ki a bírói karból, ha az Ab egy jogszabály alkotmányellenességét az arra alapított ítéleten, bírói értelmezésen kéri számon és az ítéletet alkotmányellenesség miatt megsemmisíti, miközben az alapjául szolgáló rendelkezést érintetlenül hagyja - mondta a Kúria elnöke.
A bírósági gyakorlatot egyértelműen befolyásoló alkotmánybírósági döntésekre példaként a múlt évi veszprémi időközi választással kapcsolatos ügyet említette, ahol az Ab részben a strasbourgi bíróságra hivatkozva írta felül az általános bírói gyakorlatot. Kész Zoltán ellenzéki összefogással induló független jelölt a kampányban arról beszélt: a tizenkét jelölt közül tizenegy valójában különböző mezben induló fideszes "kamujelölt".
Ezt a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is olyan tényállításként értékelte, ami nem felel meg a valóságnak.
Az Ab azonban tágabban értelmezte a véleményszabadságot: a közszereplők közti politikai vitahelyzet kontextusában szinte minden értékítéletnek számít és a véleményszabadság körébe tartozik. Az Ab döntése óta a bíróságok feltehetőleg szigorúbban ítélik meg a hasonló szituációkra alapított kereseteket.
A nyíregyházi Huszár telepi iskola ügyében született kúriai döntésről azt mondta: egy, a magyar joggyakorlatban korábban fel nem merült szempont kapott hangsúlyt. A Kúria ebben az ügyben nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy van-e és miben áll a tényleges joghátrány, amelyet a formálisan megvalósuló elkülönítés a per kezdeményezői szerint okoz.
Az elkülönítés ebben az esetben nem valamiféle szabályozás eredménye - ami ennél fogva diszkriminatív, tiltott lenne -, hanem tényeken alapul; például, hogy az iskola környékén szinte csak romák élnek.
A szülők kellő ismereteken alapuló szabad választása alapján történt a gyermekek beiskolázása. Az érintettek rendre pozitívan nyilatkoztak az iskolát működtető egyház tevékenységéről. Így a Kúria szerint az oktatásban résztvevőket nem éri hátrány.
Az illegális migrációval kapcsolatban Darák Péter azt emelte ki, hogy ezek az ügyek nem jutnak el a Kúriáig, amelynek azonban vizsgálódnia kell alapjogokat érintő problémák esetén.
Az elnök elmondta, az október 20-án közzé tett kúriai döntések - az üzletek vasárnapi nyitva tartásával kapcsolatban - nyilvánvalóvá tették, hogy szükséges a népszavazási törvény módosítása, amelyet a Kúria az Országos Bírósági Hivatal elnöke útján kezdeményezni fog. Az úgynevezett versengő népszavazási kezdeményezések esetében jogi jelentősége van az egyes kezdeményezések benyújtási időpontjának és annak, hogy az azonos tárgyú kezdeményezésről a Kúria mikor dönt.
A jelenleg hatályos törvény e tekintetben nem ad útmutatást azon fontos eljárási kérdésben, hogy a Kúria népszavazási ügyben hozott határozatát mikor kell jogerősnek és közöltnek tekinteni, illetve nem szabályozza azt sem, hogy népszavazási kérelem előterjesztésének mi a pontos időpontja.
Világos törvényi szabályozás szükséges abban a körben, hogy mikor nyílik meg kúriai jogorvoslat esetén a újabb kérelem előterjesztésének lehetősége és erre a kérelemre milyen időpontok vonatkoznak - hangsúlyozta.
A kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitva tartásával összefüggő ügyek felszínre hozták e törvényi szabályozás azon problémáját is, amely jogi személy kezdeményező esetében kérdésessé teszi az előterjesztés módját és lehetőségét - fűzte hozzá Darák Péter.
MTI
Hozzászólások