Deutsch: a digitális oktatási stratégia lényege az esélyteremtés
A digitális esélyteremtés stratégiája Magyarország digitális oktatási stratégiája - jelentette ki pénteken Budapesten, az első alkalommal megrendezett, kétnapos Digitális Oktatási Konferencián és Kiállításon tartott előadásában Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos.
Célnak azt nevezte, hogy senki ne kerülhessen ki az oktatásból úgy, hogy nem rendelkezik az alapvető digitális képességekkel; attól függetlenül kapjanak egyenlő esélyt a fiatalok, hogy hol és milyen iskolában tanulnak, milyen a szociális hátterük.
Annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az általános digitális ismeretek mellett a szakmai tudásra kiterjedő információkra is mind nagyobb szükség van. A jövő nagy kérdése ember és gép együttműködése lesz - mondta, példaként hozva fel, hogy egy friss felmérés szerint Németországban minden második munkahely kiváltható volna robottal.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára megjegyezte, hogy a hazai fiatalok jól állnak a számítógépek és az internet használata terén, és nemzetközi összehasonlításban az egy komputerre jutó diákok számában sem állunk rosszul. Fontos iránynak nevezte ugyanakkor a digitális tananyagok fejlesztését, valamint azt, hogy segítséget nyújtsanak a tanároknak a használatukban. Emlékeztetett arra, hogy 2015-16 fordulója óta jelentős eszközfejlesztéseket hajtott végre a kormányzat, amelynek részeként a következő években további 70 ezer informatikai eszközt - köztük 45 ezer tanári laptopot és 24 ezer diákoknak szánt tabletet - osztanak majd ki.
Dirk Van Damme, az OECD Oktatáskutatási és Oktatásinnovációs Központjának igazgatója ambiciózusnak és remekül tervezettnek nevezve a magyar programot. Arról beszélt, hogy az oktatási rendszerek lassan veszik át az új technológiákat, holott ez a siker kulcsa. Önmagában az eszköz nem megoldás - fogalmazott -, meg kell találni az oktatásban a számítógép-használat ideális mértékét.
Csépe Valéria köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos kiemelte, sok ma a mítosz a digitális eszközöket készségszinten fejlesztő "digitális bennszülöttekről". A siker zálogaként az eszközhasználatot és a szükséges tartalom rendelkezésre állását nevezte. Nem a tankönyveket szeretnék száműzni, hanem az arányokat megváltoztatni - mondta.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte: a digitalizáció uralja a mindennapokat, ezen belül a szakképzés területét is. Hangsúlyozva, hogy számukra a témák között abszolút előnyt élvez a digitális tudás (azaz az eszközök munkavégzésre használata) és a nyelvismeret. A digitális oktatásnak és tudásnak már az általános iskolában meg kell jelennie, fontos, hogy a diákok megfelelő pályaorientációs támogatást kapjanak, ugyanakkor le kell bontani a szakképzés és a felsőoktatás közötti határokat - jelentette ki.
A digitalizáció "nem esély, hanem feltételek nélkül teljesítendő feladat", mert ha elmarad, kieshetünk az "elképesztően éles" nemzetközi versenyből - közölte a kamarai elnök. Az utóbbi kijelentéssel egyetértett Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója is. Megjegyezte, a gazdaság fejődéséhez szükséges tudás ma már nem statikus, könyvtárakban beszerezhető ismeret, hanem hálózatokban érhető el, és ebből nincsen visszaút.
Azt mondta: nemsokára "minden szakmában lesz informatika", a fejlesztésekhez pedig az állam és a magánvállalkozások harmonikus együttműködésére van szükség, és ennek legkritikusabb területe éppen az oktatás. Cser-Palkovics András (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere - a csaknem negyedmilliárd forintos saját forrásból létrehozott Alba-Innovár Központ projektjüket bemutatva - elmondta, a nyáron megnyílt centrum feladata, hogy évi ötezer diáknak rendezzen érzékenyítő tréningeket, kínáljon pályaorientációt és digitális oktatási rendszert. Fiataljainknak a digitalizáció nem a jövőt jelenti, hanem a mindennapjaikat - fogalmazott.
(Forrás: MTI)
Célnak azt nevezte, hogy senki ne kerülhessen ki az oktatásból úgy, hogy nem rendelkezik az alapvető digitális képességekkel; attól függetlenül kapjanak egyenlő esélyt a fiatalok, hogy hol és milyen iskolában tanulnak, milyen a szociális hátterük.
Megemlítette, hogy az oktatás digitalizálása minden tantárgyat érint majd. Ez újfajta szemléletmódot és módszertant követel meg, a pedagógusok szerepe pedig eltolódik az információ használatának és megszerzésének oktatása felé. Kulcselemnek nevezte, hogy mindenkinek hozzáférhető legyen a programozói ismeretek alapjainak megszerzése.
A miniszterelnöki biztos hangsúlyozta, hogy egy éve tart a hazai digitális oktatási stratégia végrehajtása, amelynek során - akárcsak a kidolgozás idején - "szoros és napi" együttműködésre van szükség a pedagógusok szakmai és érdekképviseleti szerveivel és a szakmai tömörülésekkel.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára a legfontosabb feladatok között említette a digitális átállást, megjegyezve, hogy innovációvezérelt gazdaságra kell átállnunk, az ország újraiparosítása pedig alapvetően nem mennyiségi, hanem minőségi váltást jelent.
Annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az általános digitális ismeretek mellett a szakmai tudásra kiterjedő információkra is mind nagyobb szükség van. A jövő nagy kérdése ember és gép együttműködése lesz - mondta, példaként hozva fel, hogy egy friss felmérés szerint Németországban minden második munkahely kiváltható volna robottal.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára megjegyezte, hogy a hazai fiatalok jól állnak a számítógépek és az internet használata terén, és nemzetközi összehasonlításban az egy komputerre jutó diákok számában sem állunk rosszul. Fontos iránynak nevezte ugyanakkor a digitális tananyagok fejlesztését, valamint azt, hogy segítséget nyújtsanak a tanároknak a használatukban. Emlékeztetett arra, hogy 2015-16 fordulója óta jelentős eszközfejlesztéseket hajtott végre a kormányzat, amelynek részeként a következő években további 70 ezer informatikai eszközt - köztük 45 ezer tanári laptopot és 24 ezer diákoknak szánt tabletet - osztanak majd ki.
Dirk Van Damme, az OECD Oktatáskutatási és Oktatásinnovációs Központjának igazgatója ambiciózusnak és remekül tervezettnek nevezve a magyar programot. Arról beszélt, hogy az oktatási rendszerek lassan veszik át az új technológiákat, holott ez a siker kulcsa. Önmagában az eszköz nem megoldás - fogalmazott -, meg kell találni az oktatásban a számítógép-használat ideális mértékét.
Csépe Valéria köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos kiemelte, sok ma a mítosz a digitális eszközöket készségszinten fejlesztő "digitális bennszülöttekről". A siker zálogaként az eszközhasználatot és a szükséges tartalom rendelkezésre állását nevezte. Nem a tankönyveket szeretnék száműzni, hanem az arányokat megváltoztatni - mondta.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte: a digitalizáció uralja a mindennapokat, ezen belül a szakképzés területét is. Hangsúlyozva, hogy számukra a témák között abszolút előnyt élvez a digitális tudás (azaz az eszközök munkavégzésre használata) és a nyelvismeret. A digitális oktatásnak és tudásnak már az általános iskolában meg kell jelennie, fontos, hogy a diákok megfelelő pályaorientációs támogatást kapjanak, ugyanakkor le kell bontani a szakképzés és a felsőoktatás közötti határokat - jelentette ki.
A digitalizáció "nem esély, hanem feltételek nélkül teljesítendő feladat", mert ha elmarad, kieshetünk az "elképesztően éles" nemzetközi versenyből - közölte a kamarai elnök. Az utóbbi kijelentéssel egyetértett Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója is. Megjegyezte, a gazdaság fejődéséhez szükséges tudás ma már nem statikus, könyvtárakban beszerezhető ismeret, hanem hálózatokban érhető el, és ebből nincsen visszaút.
Azt mondta: nemsokára "minden szakmában lesz informatika", a fejlesztésekhez pedig az állam és a magánvállalkozások harmonikus együttműködésére van szükség, és ennek legkritikusabb területe éppen az oktatás. Cser-Palkovics András (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere - a csaknem negyedmilliárd forintos saját forrásból létrehozott Alba-Innovár Központ projektjüket bemutatva - elmondta, a nyáron megnyílt centrum feladata, hogy évi ötezer diáknak rendezzen érzékenyítő tréningeket, kínáljon pályaorientációt és digitális oktatási rendszert. Fiataljainknak a digitalizáció nem a jövőt jelenti, hanem a mindennapjaikat - fogalmazott.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások