Diaszpóra tanács - Orbán: nem akarunk újabb hidegháborút
Magyarországnak lojálisnak kell lennie szövetségeseihez, de eközben ki kell állnia gazdasági érdekeiért - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Magyar Diaszpóra Tanács IV. ülésén, Budapesten, ahol hangsúlyozta, hogy a magyaroknak nem érdekük egy újabb hidegháború.
A kormányfő azt is mondta, kulcskérdésnek tartja, hogy Magyarország gazdaságilag sikeres legyen, mert szerinte csak így ellensúlyozható a szellemi viták miatti negatív nemzetközi megítélés.
Orbán Viktor a Várkert Bazárban rendezett tanácskozáson tartott mintegy 70 perces beszédében a geopolitikai helyzetről, benne az ukrán válságról szólva közölte: Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, és "lojális lesz a szövetségeseihez", még akkor is, ha nem ért egyet bizonyos lépésekkel.
Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, Magyarország minden alkalommal elfogadta a szankciók politikájának érvényesítését, akkor is, ha szerinte ez az országnak messze nem a legkedvezőbb politika.
Összegzése szerint "Magyarországnak az a dolga, hogy lojális szövetséges legyen, de mindent megtegyen annak érdekében, hogy a geopolitikai helyzetéből fakadó gazdasági érdekeit megpróbálja megvédeni" kellő őszinteséggel és ravaszsággal.
Kijelentette: nem fog hozzájárulni olyan politikához, amely vissza akarja hozni a hidegháborút Közép-Európába, mert nem szeretné úgy befejezni az életét, ahogy elkezdte, hogy "a békés együttműködésre épülő Európa egy rövid intermezzo két hidegháborús korszak között". "Nem akarunk semmilyen falat látni" - tette egyértelművé a miniszterelnök. Szavai szerint egyébként az, hogy Magyarországot oroszbarátnak minősítik, "szamárság", mert "Magyarország magyarbarát".
A gazdaságpolitika és a nemzetközi viták összefüggéséről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Magyarország gazdaságilag nem lenne sikeres, akkor a "szellemi frontokat" sem tudná tartani. Azt ugyanis reménytelennek látja, hogy "Magyarország behorpadt nemzetközi hírnevét ideológiai vitákkal ki lehessen javítani", mert a magyar kormány számos dolgot a nyugati mainstreamtől eltérően lát.
Ezért kulcskérdésnek tartja Magyarország számára a gazdasági sikerességet, mert "a nemzetközi térben a szellemi alapállásunk miatti negatív megítéléseket csak a gazdasági sikerekkel lehet ellensúlyozni". Ezeket a sikereket tehát meg kell védeni - magyarázta álláspontját Orbán Viktor.
A rendszerváltás utáni Magyarországról szólva a kormányfő arról beszélt, hogy az 1990 és 2010 közötti húsz év - az első polgári kormány négy évének kivételével - arról szólt, hogy kiárusították az országot, majd miután alig maradt valami a közvagyonból, hitelekből tartották fenn a jóléti állam illúzióját, aminek következtében Magyarország másodszor is "a legvidámabb barakká" vált. A "vidámságnak" azonban vége szakadt a pénzügyi válsággal - mondta.
Szavai szerint a közjogi rendszer és a politikai játékszabályok átalakítására a 2010-es választáson elért kétharmados győzelmük adta meg a felhatalmazást, az akkor megalakult kabinet vezérelve pedig azóta is a magyar érdekek védelme, az ország szuverenitásának helyreállítása.
Így sikerült megalkotni az új alaptörvényt, amely "az EU egyetlen átvilágított alkotmánya", "egy kóser alkotmány", továbbá sikerült megteremteni a gazdasági önrendelkezést, és "újragomboltuk az uniós kabátot", Magyarország ugyanis rájött, hogy nem az a jó európai, aki mindent lenyel, igenis ki kell állni a nemzeti érdekek mellett - mondta a kormányfő. Hozzátette, Magyarország visszanyerte energiaszuverenitását is.
A következő évek intézkedéseit vázolva azt közölte: megindítják az ország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programját, amelynek köszönhetően minden magyar lakásban lesz szélessávú internet, és 2018-ig minden autópálya eléri majd az országhatárt.
Emellett megindul az Államreform II. nevű program, és jó esély van arra is, hogy 2018-ra elérjék a teljes foglalkoztatottságot. Emellett Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát és az adórendszer megszilárdítását ígérte Orbán Viktor.
Kitért emellett arra, hogy továbbra is középpontba állítják a demográfiai kérdéseket. Utalva a jövő évi adótörvényekre kiemelte: a családtámogatási rendszereket erősítik, és a házasságot támogató juttatásokat vezetnek be.
Megjegyezte továbbá, annak érdekében, hogy az államadósság abszolút értékben is csökkenjen, nullás költségvetési szaldóra kell törekedni, ebben a német mintát javasolja követni.
Egyúttal jelezte - utalva a nemzeti konzultációkra -, két választás között is van mód arra, hogy az állampolgárok beleszóljanak a kormány programjába - így volt ez például a gyermekek utáni szavazati jognál vagy az előzetes választási regisztráció esetében is, amiket elutasítottak az emberek -, majd megemlítette, hogy a távközlési adó kiterjesztéséről is azért álltak el, mert az emberek szembefordultak vele.
Orbán Viktor a tanácskozás résztvevői előtt azt is elmondta, hogy folytatódnak a nemzeti regiszter és a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor-programok: a jövő évi költségvetésben is egymilliárd forint áll rendelkezésre, hogy a magyar kulturális szerveződések erősödjenek ezeken a területeken. Tájékoztatása szerint a diaszpóra felhalmozott kulturális értékeinek megmentését célzó Mikes-programra 500 millió forintot különítettek el.
A bevándorlásról szólva a kormányfő azt mondta, a menekültekre költött forrásokból azokat a kontinenseket kellene megerősíteni, ahonnan ezek az emberek érkeznek. Közölte, abban hisznek, hogy a demográfiai hanyatlást nem bevándorlással kell megoldani, létezik olyan családpolitika, amellyel kísérletet lehet tenni a negatív trendek megfordítására.
A diaszpóratanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma
MTI
A kormányfő azt is mondta, kulcskérdésnek tartja, hogy Magyarország gazdaságilag sikeres legyen, mert szerinte csak így ellensúlyozható a szellemi viták miatti negatív nemzetközi megítélés.Orbán Viktor a Várkert Bazárban rendezett tanácskozáson tartott mintegy 70 perces beszédében a geopolitikai helyzetről, benne az ukrán válságról szólva közölte: Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, és "lojális lesz a szövetségeseihez", még akkor is, ha nem ért egyet bizonyos lépésekkel.
Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, Magyarország minden alkalommal elfogadta a szankciók politikájának érvényesítését, akkor is, ha szerinte ez az országnak messze nem a legkedvezőbb politika.
Összegzése szerint "Magyarországnak az a dolga, hogy lojális szövetséges legyen, de mindent megtegyen annak érdekében, hogy a geopolitikai helyzetéből fakadó gazdasági érdekeit megpróbálja megvédeni" kellő őszinteséggel és ravaszsággal.
Kijelentette: nem fog hozzájárulni olyan politikához, amely vissza akarja hozni a hidegháborút Közép-Európába, mert nem szeretné úgy befejezni az életét, ahogy elkezdte, hogy "a békés együttműködésre épülő Európa egy rövid intermezzo két hidegháborús korszak között". "Nem akarunk semmilyen falat látni" - tette egyértelművé a miniszterelnök.
A gazdaságpolitika és a nemzetközi viták összefüggéséről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Magyarország gazdaságilag nem lenne sikeres, akkor a "szellemi frontokat" sem tudná tartani. Azt ugyanis reménytelennek látja, hogy "Magyarország behorpadt nemzetközi hírnevét ideológiai vitákkal ki lehessen javítani", mert a magyar kormány számos dolgot a nyugati mainstreamtől eltérően lát.
Ezért kulcskérdésnek tartja Magyarország számára a gazdasági sikerességet, mert "a nemzetközi térben a szellemi alapállásunk miatti negatív megítéléseket csak a gazdasági sikerekkel lehet ellensúlyozni". Ezeket a sikereket tehát meg kell védeni - magyarázta álláspontját Orbán Viktor.
A rendszerváltás utáni Magyarországról szólva a kormányfő arról beszélt, hogy az 1990 és 2010 közötti húsz év - az első polgári kormány négy évének kivételével - arról szólt, hogy kiárusították az országot, majd miután alig maradt valami a közvagyonból, hitelekből tartották fenn a jóléti állam illúzióját, aminek következtében Magyarország másodszor is "a legvidámabb barakká" vált. A "vidámságnak" azonban vége szakadt a pénzügyi válsággal - mondta.
Szavai szerint a közjogi rendszer és a politikai játékszabályok átalakítására a 2010-es választáson elért kétharmados győzelmük adta meg a felhatalmazást, az akkor megalakult kabinet vezérelve pedig azóta is a magyar érdekek védelme, az ország szuverenitásának helyreállítása.
Így sikerült megalkotni az új alaptörvényt, amely "az EU egyetlen átvilágított alkotmánya", "egy kóser alkotmány", továbbá sikerült megteremteni a gazdasági önrendelkezést, és "újragomboltuk az uniós kabátot", Magyarország ugyanis rájött, hogy nem az a jó európai, aki mindent lenyel, igenis ki kell állni a nemzeti érdekek mellett - mondta a kormányfő. Hozzátette, Magyarország visszanyerte energiaszuverenitását is.
A következő évek intézkedéseit vázolva azt közölte: megindítják az ország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programját, amelynek köszönhetően minden magyar lakásban lesz szélessávú internet, és 2018-ig minden autópálya eléri majd az országhatárt.
Emellett megindul az Államreform II. nevű program, és jó esély van arra is, hogy 2018-ra elérjék a teljes foglalkoztatottságot. Emellett Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát és az adórendszer megszilárdítását ígérte Orbán Viktor.
Kitért emellett arra, hogy továbbra is középpontba állítják a demográfiai kérdéseket. Utalva a jövő évi adótörvényekre kiemelte: a családtámogatási rendszereket erősítik, és a házasságot támogató juttatásokat vezetnek be.
Megjegyezte továbbá, annak érdekében, hogy az államadósság abszolút értékben is csökkenjen, nullás költségvetési szaldóra kell törekedni, ebben a német mintát javasolja követni.
Egyúttal jelezte - utalva a nemzeti konzultációkra -, két választás között is van mód arra, hogy az állampolgárok beleszóljanak a kormány programjába - így volt ez például a gyermekek utáni szavazati jognál vagy az előzetes választási regisztráció esetében is, amiket elutasítottak az emberek -, majd megemlítette, hogy a távközlési adó kiterjesztéséről is azért álltak el, mert az emberek szembefordultak vele.
Orbán Viktor a tanácskozás résztvevői előtt azt is elmondta, hogy folytatódnak a nemzeti regiszter és a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor-programok: a jövő évi költségvetésben is egymilliárd forint áll rendelkezésre, hogy a magyar kulturális szerveződések erősödjenek ezeken a területeken. Tájékoztatása szerint a diaszpóra felhalmozott kulturális értékeinek megmentését célzó Mikes-programra 500 millió forintot különítettek el.
A bevándorlásról szólva a kormányfő azt mondta, a menekültekre költött forrásokból azokat a kontinenseket kellene megerősíteni, ahonnan ezek az emberek érkeznek. Közölte, abban hisznek, hogy a demográfiai hanyatlást nem bevándorlással kell megoldani, létezik olyan családpolitika, amellyel kísérletet lehet tenni a negatív trendek megfordítására.
A diaszpóratanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma
MTI
Hozzászólások