EB: eltérően értékeli a lakosság és a vállalati szféra a bíróságok függetlenségét Magyarországon
Az eredménytábla összehasonlító áttekintést ad az uniós tagországok igazságügyi rendszereinek hatékonyságáról, minőségéről és függetlenségéről. A jelentés hatvan grafikonos táblázatot tartalmaz, és különböző szempontokból - például ügytípusok, valamint az ítélkezési fórumok szintje szerint - veti össze a tagállamok bíróságainak hatékonyságát, ügyintézési idejét, az elintézett és elintézetlen ügyek mennyiségét, illetve az igazságszolgáltatási rendszer társadalmi beágyazottságát, megítélését.
Utóbbi szempontcsoportba tartozik a bíróságok függetlenségének hazai megítélése, de itt jelentős különbség van a lakosság és a vállalatok képviselőinek véleménye között. A lakosság megítélése szerint Magyarország öt helyet lépett hátra az uniós tagállamok sorában az előző jelentéshez képest: tavaly 28-ból a 15. volt, idén pedig a 20. helyre került. A vállalatok esetében viszont pont fordítva történt, a tavalyi 22. helyezés után Magyarország most a 16. helyre került.
Ennek kapcsán Vera Jourová uniós igazságügyi biztos sajtóértekezletén aggodalmát fejezte ki a bíróságok magyarországi függetlenségével kapcsolatban, és elmondta, a magyar felsőoktatási törvény módosítása mellett ezt a kérdést is meg fogják vitatni a biztosok kollégiumának szerdai ülésén. Elismerte, hogy a jelentés nem feltétlenül tükrözi ezen aggodalmakat, viszont kiemelte, az értékelés tavalyi adatokra alapul, és elképzelhetőnek nevezte, hogy az idei eredmények mást mutatnának.
Az elsőfokú ítéletek meghozatalához szükséges idő tekintetében Magyarország a közigazgatási ügyek terén a második, a polgári és a kereskedelmi ügyekben a tizedik helyre került a listán. Az EB először vizsgálta a pénzmosási bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági eljárások hosszát, és ebben a tekintetben messze Magyarországon volt a legrosszabb a helyzet 2015-ben. Egy évvel korábban kevesebb mint 400, 2015-ben viszont nagyjából 1100 napot kellett várni az elsőfokú ítéletre. A hátulról második Lettországban ez a szám 800 körül volt.
Magyarország a beérkezett és a lezárt ügyek számának egymáshoz viszonyított arányát tekintve a középmezőnyben van. Ez az arány valamivel 100 százalék felett van, vagyis a bíróságok több ügyben jutnak el az elsőfokú ítéletig, mint ahány új ügy beérkezik. A függőben lévő eljárások számát száz főre vetítve értékelte a brüsszeli testület. Száz magyarra vetítve valamivel egy fölött van az elsőfokú döntésre váró ügyek száma, ez a harmadik legjobb eredmény az uniós tagországok között.
Ezeken kívül Brüsszel arról is áttekintést nyújtott, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a bírósági kommunikációban, és hogy a tagországok mennyit költenek az igazságszolgáltatási rendszereikre. Magyarország egy főre vetítve valamivel több mint 40 eurót költött, és ezzel hátulról hatodik a sorban, a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva azonban hazánk fordítja a nyolcadik legtöbb pénzt a bíróságokra; a GDP mintegy 0,4 százalékát teszi ki az igazságszolgáltatás finanszírozása.
A 100 ezer főre jutó bírók számát tekintve Magyarország az élbolyban található. A közzétett oszlopdiagram tanúsága szerint mintegy 30 bíró jut 100 ezer magyarra. Az ügyvédek számát illetően Magyarország a középmezőnyben van, 100 ezer emberre nagyjából 130 ügyvéd jut. Az értékelést ismertető Vera Jourová hangsúlyozta: "a független és jól működő igazságszolgáltatási rendszer minden demokrácia alappillére".
(Forrás: MTI)
Hozzászólások