Eddig több mint 57 ezren szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben
A március 6-i határidőig mind a 13 nemzetiség országos listát állított, azokat a Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartásba is vette. Ez azt jelenti, biztos, hogy valamennyi nemzetiségnek lesz szavazati joggal nem rendelkező szószólója az új Országgyűlésben, ha legalább egy érvényes szavazat érkezik a listájukra április 8-án.
Ha pedig megkapja egy adott nemzetiség a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, akkor a nemzetiség kedvezményesen juthat országgyűlési mandátumhoz az országos listáról. 2014-ben 22 022 voks kellett a kedvezményes mandátumhoz. A nemzetségek listájára azonban csak azok voksolhatnak, akik március 23-án 16 óráig kérik nemzetiség névjegyzékbe vételüket az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal.
Két héttel a határidő lejárta előtt már több mint 57 ezren jelezték, hogy nem párt-, hanem nemzetiségi listára kívánnak szavazni a parlamenti választáson, és 241 ezren, hogy az őszi önkormányzati választáson kívánnak nemzetiségiként szavazni. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a legtöbben - 29 848-an - a német és a roma (20 095) nemzetiség tagjai közül kérték regisztrációjukat az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal. A horvátok közül 2074-en, a szlovákok közül 1666-an, a többi nemzetiségnek egyelőre ezernél kevesebb regisztráltja van.
2014-ben a határidőig 41 072-en regisztráltak a nemzetiségi névjegyzékbe, a választásig azonban 5700-an "visszaléptek" és inkább pártlistára szavaztak. Akkor is a német nemzetiség tagjai voltak a legtöbben a nyilvántartásban, 15 209-en, a roma névjegyzékben 14 271-en szerepeltek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások