A Magyar Dermatológiai Társulat már kisgyermekkortól ajánlja a helyes UV-védelem oktatását
A Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) a melanoma nap alkalmából az Euromelanoma nemzetközi kampányához csatlakozva a gyermekkori bőrvédelem és edukáció fontosságára hívja fel a figyelmet.
A társaság hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: bár a bőrrák nagyon ritkán fordul elő gyermekeknél, a későbbi életkorban kialakuló egészségkárosodás szempontjából meghatározó UV-terhelés markáns része ebben az életszakaszban éri a bőrt.
Hozzátették: a helyes UV-védelmi szokások korai kialakítása a gyerekek bőrvédelmében kulcsszerepet játszhat, ezért az MDT egy letölthető, bizonyítékokon alapuló információs csomagot tesz elérhetővé pedagógusok és diákok számára a skindex.hu oldalon.
A melanoma - a bőr pigmentsejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat - mára komoly népegészségügyi kihívássá vált. Az elmúlt húsz évben világszerte, így Magyarországon is megduplázódott a betegek száma: míg a 2000-es évek elején évente 1200-1400 új melanomás esetet regisztráltak hazánkban, napjainkra ez a szám megközelíti a 3000-et.
A korszerű terápiás lehetőségeknek és a prevenciós aktivitásnak köszönhetően a halálozási arány lassú csökkenése észlelhető, a betegségben még mindig évente 300-400 magyar ember veszti életét.
A bőrrákos megbetegedések jelentős részében az UV-sugárzás a legfontosabb környezeti tényező, így a betegség megelőzésében kiemelten szerepe van a primer prevenciónak, azaz az fényvédelem helyes gyakorlatának - emelték ki.
A veszélyes elváltozások korai felismerése érdekében ugyancsak elengedhetetlen a havonta elvégzett önvizsgálat, a gyanújelek ismerete és a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés.
Azt írták: az orvoshoz fordulás késlekedése komoly következményekkel járhat. Egy hazai felmérés szerint Magyarországon a melanomás betegek harmada még mindig több mint egy évig vár, hogy a gyanús bőrelváltozással orvoshoz forduljon, ami jelentősen rontja a gyógyulás esélyeit.
Kitértek arra, hogy bár a melanoma vagy egyéb bőrrák gyermekkorban csak ritkán fordul elő, azonban a teljes élet során elszenvedett UV-terhelés 50-80 százaléka már 18 éves kor előtt bekövetkezhet. Tudományos adatok szerint már egyetlen gyermekkori, súlyos, hólyagos napégés is jelentősen növelheti a későbbi melanoma kialakulásának kockázatát - hívták fel a figyelmet.
Az UV-védelemmel kapcsolatos ismereteket már kisgyermekkorban érdemes beépíteni a nevelési-oktatási programokba, annak érdekében, hogy a napvédelmi szokások minél előbb rögzüljenek - tették hozzá.
A közlemény idézi Wikonkál Norbertet, az MDT elnökét, aki azt mondta, nem létezik egészséges barnaság, hiszen az UV-sugárzás a melanoma kialakulásának elsődleges kockázati tényezője. A szándékos napozás kerülése és a tudatos napvédelmi szokások betartása gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt elengedhetetlen.
Az MDT szakértői azt javasolják, hogy 11 és 16 óra között, illetve magas UV-index esetén senki ne tartózkodjon közvetlen napsütésben. Ajánlott a bőrtípusnak megfelelő magas faktorszámú napvédő készítmény használata, és kétóránként vagy fürdőzés/úszás után ismét érdemes ezeket használni.
A naptejet 15-30 perccel a napra menés előtt érdemes felvinni a bőrre, és figyelni kell a láb- és kézfej, a fül és az orr védelmére is. Ha tartósan a szabadban tartózkodik valaki, hasznos az arcot árnyékoló kalap, sapka viselése, illetve a teljes testet takaró, jól szellőző (esetleg UV-szűrős) ruházat. Kitértek arra, hogy a szervezet D-vitamin pótlására nem kell napozni. Tavasszal elegendő napi 15 perc napfürdő, télen D-vitamin szedése javasolt.
(Forrás: MTI)
A társaság hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: bár a bőrrák nagyon ritkán fordul elő gyermekeknél, a későbbi életkorban kialakuló egészségkárosodás szempontjából meghatározó UV-terhelés markáns része ebben az életszakaszban éri a bőrt.Hozzátették: a helyes UV-védelmi szokások korai kialakítása a gyerekek bőrvédelmében kulcsszerepet játszhat, ezért az MDT egy letölthető, bizonyítékokon alapuló információs csomagot tesz elérhetővé pedagógusok és diákok számára a skindex.hu oldalon.
A melanoma - a bőr pigmentsejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat - mára komoly népegészségügyi kihívássá vált. Az elmúlt húsz évben világszerte, így Magyarországon is megduplázódott a betegek száma: míg a 2000-es évek elején évente 1200-1400 új melanomás esetet regisztráltak hazánkban, napjainkra ez a szám megközelíti a 3000-et.
A korszerű terápiás lehetőségeknek és a prevenciós aktivitásnak köszönhetően a halálozási arány lassú csökkenése észlelhető, a betegségben még mindig évente 300-400 magyar ember veszti életét.
A bőrrákos megbetegedések jelentős részében az UV-sugárzás a legfontosabb környezeti tényező, így a betegség megelőzésében kiemelten szerepe van a primer prevenciónak, azaz az fényvédelem helyes gyakorlatának - emelték ki.
A veszélyes elváltozások korai felismerése érdekében ugyancsak elengedhetetlen a havonta elvégzett önvizsgálat, a gyanújelek ismerete és a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés.
Azt írták: az orvoshoz fordulás késlekedése komoly következményekkel járhat. Egy hazai felmérés szerint Magyarországon a melanomás betegek harmada még mindig több mint egy évig vár, hogy a gyanús bőrelváltozással orvoshoz forduljon, ami jelentősen rontja a gyógyulás esélyeit.
Kitértek arra, hogy bár a melanoma vagy egyéb bőrrák gyermekkorban csak ritkán fordul elő, azonban a teljes élet során elszenvedett UV-terhelés 50-80 százaléka már 18 éves kor előtt bekövetkezhet. Tudományos adatok szerint már egyetlen gyermekkori, súlyos, hólyagos napégés is jelentősen növelheti a későbbi melanoma kialakulásának kockázatát - hívták fel a figyelmet.
Az UV-védelemmel kapcsolatos ismereteket már kisgyermekkorban érdemes beépíteni a nevelési-oktatási programokba, annak érdekében, hogy a napvédelmi szokások minél előbb rögzüljenek - tették hozzá.
A közlemény idézi Wikonkál Norbertet, az MDT elnökét, aki azt mondta, nem létezik egészséges barnaság, hiszen az UV-sugárzás a melanoma kialakulásának elsődleges kockázati tényezője. A szándékos napozás kerülése és a tudatos napvédelmi szokások betartása gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt elengedhetetlen.
Az MDT szakértői azt javasolják, hogy 11 és 16 óra között, illetve magas UV-index esetén senki ne tartózkodjon közvetlen napsütésben. Ajánlott a bőrtípusnak megfelelő magas faktorszámú napvédő készítmény használata, és kétóránként vagy fürdőzés/úszás után ismét érdemes ezeket használni.
A naptejet 15-30 perccel a napra menés előtt érdemes felvinni a bőrre, és figyelni kell a láb- és kézfej, a fül és az orr védelmére is. Ha tartósan a szabadban tartózkodik valaki, hasznos az arcot árnyékoló kalap, sapka viselése, illetve a teljes testet takaró, jól szellőző (esetleg UV-szűrős) ruházat. Kitértek arra, hogy a szervezet D-vitamin pótlására nem kell napozni. Tavasszal elegendő napi 15 perc napfürdő, télen D-vitamin szedése javasolt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások